+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kiss Brigi
2018. január 18. csütörtök, 09:02
Mi a Momentum célja a választáson? Még mindig a kormányváltás? Vagy már csak a parlamentbe jutás? Netán már abban sem biztosak? Több, egymásnak is ellentmondó nyilatkozat született ezekkel kapcsolatban az utóbbi időben. Megkértük hát a belső konfliktusokkal is küszködő Momentumot, hogy tisztázzák: mi a konkrét céljuk, milyen eredménnyel lennének elégedettek.

 

Érdekes interjút adott hétfőn a 24.hu-nak Fekete-Győr András, a Momentum elnöke. Indirekt módon kiderül belőle, hogy a pártelnök már abban sem biztos, hogy egyáltalán bejutnak a parlamentbe az idei választáson, ami mondjuk annak fényében nem is meglepő, hogy a pártot általában 1 és 3 százalék között mérik a közvélemény-kutatók. Vagyis a Momentum egy év alatt gyakorlatilag leírt egy teljes kört a céljai tekintetében.

 

A messiás megadja, amit szeretnének

 

Eleinte reálisan értékelték a saját helyzetüket és céljaikat is, mikor arról beszéltek, hogy 2022-re készülnek. Fekete-Győr András például a hvg.hu-nak 2017 februárjában még azt mondta: „Reálisan nézve, a 2018-as választásokon az lehet a célunk, hogy megtegyük egy későbbi kormányváltáshoz vezető lépéseket.” De hasonlót válaszolt a Heti Válasz azon kérdésére is, hogy elengedik-e 2018-at:

 

„A reális cél 2022 abban a folyamatban, amit a rendszerváltás befejezésének hívunk.”

 

Aztán – valószínűleg nem függetlenül a feléjük irányuló messiásváró hangulat miatt – nem sokkal később változtattak a kommunikációjukon, és onnantól a 2018-as kormányváltást jelölték meg célként. 2017 márciusában Fekete-Győr András már így fogalmazta meg a 24.hu-nak adott interjújában a Momentum célját 2018-ra: „Hogy a Momentum kormányváltó, kormányzóképes erővé váljon.” De a Fekete-Győrt a hírek szerint most legyőzni akaró Soproni Tamás is azt nyilatkozta a Hír TV-nek:

 

„Csakis a győzelem lehet a cél.”

 

Itt egy riporteri visszakérdezésre meg is erősítette, hogy győzelem alatt a kormányváltást értik. 

 

A visszatáncolás

 

Később viszont mintha újra visszafogottabban nyilatkoznának a párt részéről az esélyeiket illetően. Soproni Tamás például egy augusztusi interjúban már úgy reagált egy újságírói felvetésre, miszerint mégse lesz kormányváltás 2018-ban, hogy „Előfordulhat, hogy lesz, ha meginog a rendszer.”

 

Az elbizonytalanodás betetőzése pedig simán lehet Fekete-Győr friss interjúja, aminél tényleg csak akkor lehetett volna direktebb, ha kerek perec kimondja: nincs esélyük még a parlamentbe jutásra sem.

 

„Mi nem 2018-ra szövetkeztünk, a Momentum jó pár évtizedig itt lesz Magyarországon.”

 

– fogalmazott a párt elnöke most hétfőn a 24.hu-nak, majd a visszakérdezésre, hogy abban az esetben is évtizedekre terveznek, ha nem jutnak be a parlamentbe, rávágta, hogy „persze”. 

 

Miközben nem volt még olyan rég, amikor az Azonnalinak nyilatkozva egy hasonló kérdésre, miszerint mi lesz, ha a Momentum nem jut be a parlamentbe, a pártelnök még a kérdést is visszautasította, mondván: „Ilyet nem bírunk elképzelni. (…) Egy százalék esélyt se tudok ennek adni, hogy ne kerülne be a Momentum.”

 

Ugyanebben az előbb említett hétfői 24.hu-s interjúban Fekete-Győr András azt is mondta:

 

„önmagában a parlamentbe kerülés nem lehet cél”.

 

Miközben még tavaly márciusban a Mandinernek azt nyilatkozta: „A legalapvetőbb cél, hogy bekerüljünk a parlamentbe, hogy a Momentum országos politizálásba kezdjen, része legyen a törvényalkotásnak, és megakadályozza, hogy egy olyan autoriter, kétharmados rendszer alakuljon ki, mint 2010-ben és 2014-ben.”

 

A káosz betetőzése

 

Teljes tehát a zavar a párton belül arról, hogy mi is számukra a fontos, és hogy mi lehet számukra a reális cél az idei választásokon. Ez mondjuk annyira nem is meglepő, ha hozzávesszük, hogy tényleg gondok vannak párton belül, a kampányolás helyett inkább egymás legyűrésével vannak elfoglalva a felek, ahogy az most kiderült az Index és az Origo cikkeiből is. Hogy mindezen segít vagy ront, hogy Soproni Tamás szerda este a Hír TV-ben kerek perc kijelentette, hogy nem kíván pártelnök lenni, egyelőre rejtély.

 

Soproni itt egyébként arról is beszélt, hogy a kétharmad megakadályozása érdekében akár vissza is léptetik majd a jelöltjeiket. Soproni szavaiból kiderül, hogy

 

az egész ellenzékre vetítve is azt látják maximális lehetőségként, hogy a Fidesznek ne legyen újra kétharmada.

 

Megkérdeztük tehát a Momentumot, hogy tisztázzák, mik is a konkrét céljaik, cél-e még a kormányváltás vagy megelégednek a parlamentbe jutással, egyáltalán: milyen eredménnyel lennének elégedettek, és mik ezek az ellentmondások a különböző nyilatkozatok között. A párt a válaszát rögtön azzal kezdte:

 

„Attól nem tartunk, hogy ne sikerülne megugrani az 5 százalékos parlamenti küszöböt.”

 

Szerintük ugyanis a többi ellenzéki párttal ellentétben a Momentumnak „óriási tartalékai vannak a társadalomban”. Ezek eléréséhez innovatív módon a kiábrándult és a bizonytalan szavazókat szólítanák meg. 

 

Konkrét céljaikat sem árulták el az Azonnali kérdéséire. Azt írták: „nem szeretünk belemenni a túlzott számolgatásba, hogy most 5 százalék, 15 százalék vagy 35 százalék a cél”, mert bármelyiket is tűzik ki maguknak, ugyanúgy dolgozniuk kell értük, ezért

 

értelmetlennek tartják a „célszám” kőbevésését.

 

Optimistán úgy látják: a Momentum az elmúlt évben többször is bizonyította, hogy „le tudja gyűrni a Fideszt”, erre példaként a Nolimpiát és a pusztahencsei időközi választást említették. És továbbra is megtesznek mindent, hogy „2018-tól olyan emberek irányítsák az országot, akik valóban az emberek érdekeit nézik, értük dolgoznak”.

 

FOTÓ: Fekete-Győr András Facebook-oldala

 

Hírszolgáltatás

A francia jobboldali Michel Barnier is szívesen lenne az Európai Bizottság új elnöke. Ezzel a bajor Manfred Weber kihívója lesz az EPP-ben.

Nincs mit szépíteni, ismerte el Merkel a vereségét. Saját pártja, a CDU mutatott neki sárga lapot. A választók a pirosat mutatják.

Míg mindenki az Iszlám Államra figyelt a világban, a sunyi Al-Kaida ismét megerősödött.

Előkerült a Kuciak-gyilkosság lehetséges szemtanúja, aki azt állítja, fogalma sem volt arról, hogy kicsoda a meggyilkolt szlovák tényfeltáró újságíró.

A hét kérdése

Útmutatót írt a Momentum Ungár Péternek, hogyan szálljon ki az összelőrinceződött BIF-ből. Szerintetek mit csináljon Ungár?

Azért ide elnéznénk

100 éves Észtország, ennek apropóján nyolc észt és 6 magyar művész reflektál a balti és a pannon jelenre.

Hörgés, halál és hasonlók a Dürerben. Amcsik, olaszok, magyarok, szeptember 26.

A folk metálé lesz a főszerep szeptember 28-án a Barba Negrában: az orosz Arkona és a magyar Dalriada lép színpadra.

Az ellenzékiség három arca, illetve a zene és a politikai vezetés kapcsolata is szóba fog kerülni szeptember 28-án.

Hivatalos előzményregényt kapott Bram Stoker Drakulája! Bemutató szeptember 29-én.

Ezt is szerettétek

Deutsch Tamás az Azonnalinak mindent megmagyaráz!

Eddig fel sem tűnt, de most már mindenhol ezt fogod látni!

Esély a helyzet tisztázására? Nagy katyvasz? Ideológiailag motivált vádak? EP-képviselők a Sargentini-jelentésről.

Mi lenne, ha megtámadnának minket nyugatról? Az Azonnali játékelméleti kalandozása.

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás