Befogadtunk 1300 menekültet – a „Soros-terv” miatt muszáj volt titokban

Tényleg befogadtunk 1300 menedékkérőt a bevándorlási válság kezdete óta, csakhogy ezek azóta nyilvánosan elérhető adatok. Más kérdés, hogy nem verték nagydobra: furcsán is nézett volna ki a Soros-tervvel való riogatás közepette. A titkos befogadásról szóló freudi elszólást produkáló Altusz államtitkárt egyébként biztosan megértik Máltán, ahol épp amiatt áll a bál megint, hogy állampolgárságot adtak el titokban gazdag külföldieknek. Ismerős, ugye?

Altusz Kristóf államtitkár a múlt héten nagy port kavart interjút adott a Times of Malta számára, és kijelentette: Magyarország mára körülbelül 1300 menedékkérelmet hagyott jóvá, ám mindez az említett menekültek biztonsága érdekében titokban történt. A találgatások rögtön el is indultak, hogy mi lehet igaz ebből, és mi nem. A Jobbik és az MSZP rendkívüli parlamenti ülést is kezdeményezett az ügyben, sőt a nemzetbiztonsági bizottságban Orbán Viktort is meghallgatnák.

Altuszt egyébként Szijjártó Péter külügyminiszter is cáfolta, mondván, a befogadás nem titokban zajlik. „A genfi jogszabályok alapján menekültnek, oltalmazottnak minősülő személyeknek semmi közük nincs az Európai Unió kötelező betelepítési kvótája alapján idehozni szándékozott illegális bevándorlókhoz. Tehát a kettőnek az égegyadta világon semmi köze egymáshoz. A genfi konvenció alapján a menekülteket mi nem titokban fogadjuk be, hanem ez egy folyamatos eljárás, amit minden ország végez gyakorlatilag nonstop, mert ha jön valaki, és benyújt egy kérelmet, akkor azt el kell bírálni” – közölte Szijjártó.

Szijjártó állításaival annyi a probléma, hogy az EU menekültpolitikája mindenképpen teljes összhangban működik a genfi konvencióval, ugyanis közös menekültügyi rendszer a genfi egyezmény teljes és mindenre kiterjedő alkalmazásán alapul.

Abban viszont igaza van, hogy az egyezmény nem kötelez senkit arra, hogy biztonságos országokból, így például az EU kvótarendszere alapján más EU-tagállamokból menedékkérőket vegyen át. A befogadás pedig valóban nem titokban zajlik, ez ugyanis igencsak körülményes lenne, és egy csomó nemzetközi és belső jogi aktust sértene.

Altusz kijelentése esetében tehát nem valószínű, hogy valóban „titokban elbírált menedékkérelmekről” van szó; már maga a szófordulat is elég érdekesen hat.

utóbbi csak annyiban különbözik a menekültstátusztól, hogy nélkülözi a családegyesítés intézményét. Így körülbelül ki is jön az államtitkár által említett szám. A származási országokat tekintve a kérelmezők kb. 42 százaléka afgán, és 40 százaléka kurd, de akadnak pakisztáni, paleszin és iráni kérelmezők is.

FORRÁS: KSH

Az eset kapcsán sokkal inkább arról lehet szó, hogy a kormánykommunikáció és a kormánypárti médiumok nem verték nagydobra a Fidesz pártálláspontjával ütköző bevándorláspolitikai lépéseket.

A kormánypárti kijelentéseken sokszor látszott, hogy konkrétan csak a politika konfliktusos tevékenysége tekintetében érvényesülnek, és nem társul hozzájuk valós szakpolitika, ugyanis a bevándorlás teljes megszüntetése nem lehetséges, ha meg akarunk felelni nemzetközi kötelezettségeinknek.

Továbbá, a bevándorlásellenesek sem kell rettegjenek: Magyarország évtizedek fogad be menekülteket, és elhanyagolható a valószínűsége, hogy egyik napról a másikra százezrek jönnek be ellenőrizetlenül.

Az alapvető ellentét különböző körítéssekkel az EU kezdetektől jelentkező konfliktusa: a szupranacionalitás kontra nemzetállami szuverenitás közti vita, egy kis belpolitikai haszonszerzéssel megfűszerezve. Összességében nincs itt semmi látnivaló.

A történethez további mókás adalék, hogy sokan szintén erős ellentétet fedeznek fel a kormány bevándorlással kapcsolatos retorikája, és a program nyögvenyelős leállításáig körülbelül húszezer eladott letelepedési kötvény között, ennek fényében pedig végképp vicces, hogy Altusz épp egy máltai lapnak nyilatkozta a fent említetteket.

A szigetország és az EU viszonyában rendre előkerülő vitatéma a letelepedési kötvények ügye, legutóbb tavaly év vége felé robbant ki botrány amiatt, hogy Málta kormánya gyakorlatilag állampolgárságot adott el külföldieknek, viszont nem hozta nyilvánosságra, hogy pontosan kiknek.