Feléledt az Osztrák-Magyar Monarchia!

Legalábbis így kommentálta az új osztrák kormány Orbánra hajazó bevándorláspolitikáját egy német szocdem politikus. Azonban hétfőn beiktatott Sebastian Kurz világos dealt kötött a populista Szabadságpárttal: fontos reszortokat kaptak Strachéék, de az EU-s ügyeket megtartotta magának a Néppárt. Ennek a kormánynak semmi köze a legutóbbi ÖVP-FPÖ koalícióhoz.

Sebastian Kurz minden idők legfiatalabb osztrák kancellárja. A 31 éves politikus hétfői hivatalba lépésével rögtön kreált egy másik rekordot is: elődje, a szocdem ex-ÖBB-vezér Christian Kern lett minden idők legrövidebb ideig regnáló osztrák kancellárja. Egy harmadik rekordon pedig most is dolgozik: pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) immáron 31 éve folyamatosan kormányon van. Az ÖVP az elmúlt 47 évben csupán két kancellárt adott Ausztriának, és pont Kurz a második – de neki is csak szabadságpárti (FPÖ) támogatással jött össze a pozíció, akár csak a 2000-2006 között kormányzó Wolfgang Schüsselnek.

– így reagált a hírre Achim Post, a német szocdemek frakcióvezető-helyettese az osztrák kormányalakításra a Die Weltnek. A bajor CSU eközben úgy tudni, meghívta Orbánt egy téli pártgyűlésre, Kurzban pedig szoros szövetségest és példaképet lát. Az Európai Néppárt szintén CSU-s frakcióvezetője, Manfred Weber a polgári politika új generációját látja Kurzban, és örül, hogy az új kancellár első útja Brüsszelbe vezet majd.

A török kormány eközben figyelmezteti Ausztriát, hogy tanulmányozza a történelmet, mert nem jó, ha megerősödnek az EU-ban az iszlamofób, idegenellenes és antiszemita erők. A reakció hevessége várható volt: sem Kurz, sem Strache nem lelkesedik a török EU-csatlakozásért.

Mit tud ez a kormány, ha már most ilyen kritikákat kap?

Önállóan alkotmányt módosítani például nem nagyon – hacsak nem maradnak otthon tömegesen az ellenzéki képviselők. Az osztrák parlament alsóházában 9 mandátum hiányzik az ÖVP-FPÖ koalíciónak a kétharmados többséghez. Ha tehát hozzányúlnának az alkotmányhoz, ahhoz vagy a liberális Neos vagy a szocdem SPÖ támogatása kell, de az ellenzék amúgy is könnyen írathatna ki plusz népszavazást is a kérdésben.

Nem csoda, hogy Kurz pártja részéről egy kormányzati tapasztalattal rendelkező embert sem válogatott be a kormányába. Ifjú-ÖVP-sek és a gazdasági-tudományos élet prominensei vesznek részt benne néppárti részről: a Kurz-fanklub, ahogy a taz bécsi tudósítója, Ralf Leonhard írja.

Figyelemreméltó, hogy az ÖVP csomagban megkapta a gazdasági, pénzügyi és kulturális ügyeket, az FPÖ, amely párt egyébként a Putyin-féle Egységes Oroszország párt hivatalos testvérpártja, pedig ugyanígy csomagban viszi a szociális, a védelmi, a belügyi és titkosszolgálati tárcákat (ezekért a párt agya, Herbert Kickl felel majd), bónuszként pedig még a külügyet is, amit Karin Kneissl, egy párton kívüli, de FPÖ által jelölt Közel-Kelet-szakértő visz majd.

Kurz és Strache innovációja

Elemzők szerint ebben rejlik az ÖVP-FPÖ-deal innovációja az eddigi nagykoalíciós szocdem-néppárti kormányokhoz képest: az SPÖ és az ÖVP nem bíztak egymásban, ezért nem hagyták, hogy a másik bármilyen téren sikert könyvelhessen el.

Az FPÖ-nek tehát bőven van hatalma. A Kurz-kormány viszont még így is csak jobboldali, de nem radikális: keményebb bevándorláspolitikája lesz és adókat fognak csökkenteni. Az FPÖ nem tudja saját elképzeléseire szabni Ausztriát, már csak azért sem, mert egy alkotmánymódosítás esetén az ellenzék rögtön népszavaztatna az ügyben.

A bécsi liberális Der Standard szerint a Kurz-kormány programja alapján az európai mainstreamben foglal helyet – így ma már a Jörg Haider-féle FPÖ és a Wolfgang Schüssel-féle ÖVP 2000-es összefogásával semmiféle párhuzam nem húzható. Az, hogy a publicista Strachét mára színtelen konzervatívként emlegeti, egyenesen dicséretként fogható fel.

Az FPÖ korábban még az EU-ból való kilépést is kilátásba helyezte, a Kurz-kormány viszont egyértelműen Európa-pártinak definiálja magát, és Strache is többször elmondta a választási kampány során, hogy pártjának esze ágában sincs kiléptetni az Unióból Ausztriát. Az előző ciklusban külügyminiszterként tevékenykedő

Az FPÖ jövőbeli mérséklődését jelzi a bajor közszolgálati média azon értesülése is, miszerint az osztrák populisták a 2019-es EP-választást követően már nem ülnének be az Európai Parlament szélsőjobboldali ENF-frakciójába Geert Wilders és Marine Le Pen mellé. Strachéék már az ENF-frakció hétvégi prágai kongresszusán sem vettek részt.

Kérdés, mennyi populizmust kell ahhoz adagolnia a pártvezetésnek, hogy az FPÖ inkább jobbra, mint középre húzó tagságának és szavazóinak tetszését is elnyerje mindez.

FOTÓ: Alexander Van der Bellen osztrák államfő beiktatja hivatalába Sebastian Kurzot, Ausztria új kancellárját