+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin & Bakó Bea
2017. december 17. vasárnap, 10:45
Bajorországban nincsenek no-go zónák, Németország más részein azonban vannak – ismerte el a német kancellár a bajor CSU hétvégi kongresszusán. Azt is megígérte: azon lesznek, hogy felszámolják ezeket, és mindenhová be merjenek menni a rendőrök és a tűzoltók.

 

„Ha hiszik, ha nem, én örülök, hogy itt lehetek” 

 

– kezdte beszédét a német kancellár a bajor CSU kongresszusán. Angela Merkel hosszasan taglalta, hogy az elmúlt két év mennyi nehézséget hozott a CSU és a CDU együttműködésében, főként a menekültválság kezelése terén. Mindez nem csupán a kancellár, de a CSU népszerűségét is igénybe vette: a bajor párt a nagy német anyapárthoz hasonlóan a szeptemberi parlamenti választáson az elmúlt évtizedek egyik leggyengébb eredményét hozta, főként az euroszkeptikus-bevándorlásellenes AfD megerősödése miatt.

 

A CSU-ban a választást követően felforrósodott az évek óta tapintható Seehofer-Söder ellentét. Markus Söder bajor pénzügyminiszter soha nem titkolta, hogy ő akar lenni a CSU, és ezáltal Bajorország mindenható ura. A frankföldi politikus ambícióinak eddig csak egy ember állt ellen: Horst Seehofer CSU-elnök és bajor miniszterelnök, aki riválisát nem egyszer alkalmatlannak nyilvánította. Seehofer a választást követően időhúzásra játszott, ám végül nem kerülhette el, hogy megossza hatalmát ősi ellenségével.

 

A deal az lett, hogy Seehofer marad a pártelnök, Söder pedig tavasszal átveszi a tartományi miniszterelnökséget, és vele fordulnak rá a 2018 őszén rendezendő tartományi választásra. A hétvégi pártkongresszus lényege az volt, hogy erre a dealre a komplett CSU rábólinthasson.

 

Angela Merkel nem hagyta ki, hogy ne szúrjon oda finoman Seehofernek, aki 2015-ben elég nagy médiavisszhangot kapva a kancellár ellen beszélt pártja kongresszusán. Merkel az új, Söder-érára utalva azt mondta most: az ellentétek idejének vége.

 

A CDU és a CSU vártnál gyengébb választási eredményére utalva Merkel azt mondta, nehéz időkön vannak túl, és az elkövetkező hónapokban az lesz a fő feladatuk, hogy megmutassák: tényleg képesek megoldani azokat a kérdéseket, amik az embereket megmozgatják. Például a közbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket – tette hozzá, szavait az első sorban ülő Joachim Herrmann bajor belügyminiszternek címezve.

 

Merkel felidézte: Herrmann az azóta megbukott Jamaika-koalíciós tárgyalások során mindig büszkén hivatkozott arra, hogy Bajorországban nincsenek no-go zónák.

 

„Eközben viszont Németországban vannak ilyen területek, ahová a rendőrség és a tűzoltóság fél bemenni. Ezt nem akarjuk, ezért teljes határozottsággal harcolni fogunk ellene

 

a rendőrség, a biztonsági szolgálatok és a katonaság segítségével, hogy jól és szívesen éljünk Németországban” – mondta a kancellár, aki hatalmas tapsot aratott ezzel a CSU-soktól.

 

Ehhez hozzátartozik a jog és a törvények betartása, ugyanis számos területen ez nem történik meg kielégítő mértékben. Ha hatalmas tömeg van a bíróságokon, és évekig tart, mire meghoznak egy ítéletet, az sokaknak már nem segít – folytatta Merkel, ügyesen és gyorsan átlavírozva a no-go zónák kényes témájáról az igazságügyi reformra.

 

Merkel egyébként nem most fedezte fel magának ezt a témát. Már 2015-ben meglátogatta az egyik hírhedt no-go zónát: az északnyugati Duisburg Marxloh nevű városrészét. Ott arról beszélt: a tolerancia nem azt jelenti, hogy nincsenek szabályok.

 

A magyar kormány jó egy évre rá kapcsolt csak: a kvótanépszavazás kapcsán kezdték el nyomatni, hogy Európában állítólag 900 nogo-zóna található. Ide sorolták többek közt azt a kelet-berlini bulinegyedet is, ahol a magyar tulajdonú Szimpla Badehaus nevű klubja található.

 

FOTÓ: CSU

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nem az jelenti rájuk a veszélyt, hogy rozoga csónakokkal kelnek át a tengeren, hanem az útközben jellemző erőszak. Marokkó különösen veszélyes.

Főleg a szélsőjobb politikusok és kommentelők jeleskednek ebben. Több politikus is valamiért a támadás szót használta a párizsi tűzre.

Nikola Gruevszki pártjának „sorosista” jelöltje és a
szocdem jogászprofesszor
fej-fej mellett állnak az első forduló után. Két hét múlva lesz a második forduló, de nagyon alacsony a részvételi kedv.

Komoly etnikai és vallási ellentétek, és egy alig pár hónapja véget ért politikai válság kísérik a merényleteket az indiai-óceáni szigetországban.

Egy német középkorász az orvostudomány mai állása alapján vizsgálta meg az evangéliumokban leírt kereszthalált, és arra a megállapításra jutott: Jézus kómába esett, de nem halt meg.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Idén 100 éves a Bauhaus. Május 4-én és 5-én megünnepelheted.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás