+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin & Bakó Bea
2017. december 17. vasárnap, 10:45
Bajorországban nincsenek no-go zónák, Németország más részein azonban vannak – ismerte el a német kancellár a bajor CSU hétvégi kongresszusán. Azt is megígérte: azon lesznek, hogy felszámolják ezeket, és mindenhová be merjenek menni a rendőrök és a tűzoltók.

 

„Ha hiszik, ha nem, én örülök, hogy itt lehetek” 

 

– kezdte beszédét a német kancellár a bajor CSU kongresszusán. Angela Merkel hosszasan taglalta, hogy az elmúlt két év mennyi nehézséget hozott a CSU és a CDU együttműködésében, főként a menekültválság kezelése terén. Mindez nem csupán a kancellár, de a CSU népszerűségét is igénybe vette: a bajor párt a nagy német anyapárthoz hasonlóan a szeptemberi parlamenti választáson az elmúlt évtizedek egyik leggyengébb eredményét hozta, főként az euroszkeptikus-bevándorlásellenes AfD megerősödése miatt.

 

A CSU-ban a választást követően felforrósodott az évek óta tapintható Seehofer-Söder ellentét. Markus Söder bajor pénzügyminiszter soha nem titkolta, hogy ő akar lenni a CSU, és ezáltal Bajorország mindenható ura. A frankföldi politikus ambícióinak eddig csak egy ember állt ellen: Horst Seehofer CSU-elnök és bajor miniszterelnök, aki riválisát nem egyszer alkalmatlannak nyilvánította. Seehofer a választást követően időhúzásra játszott, ám végül nem kerülhette el, hogy megossza hatalmát ősi ellenségével.

 

A deal az lett, hogy Seehofer marad a pártelnök, Söder pedig tavasszal átveszi a tartományi miniszterelnökséget, és vele fordulnak rá a 2018 őszén rendezendő tartományi választásra. A hétvégi pártkongresszus lényege az volt, hogy erre a dealre a komplett CSU rábólinthasson.

 

Angela Merkel nem hagyta ki, hogy ne szúrjon oda finoman Seehofernek, aki 2015-ben elég nagy médiavisszhangot kapva a kancellár ellen beszélt pártja kongresszusán. Merkel az új, Söder-érára utalva azt mondta most: az ellentétek idejének vége.

 

A CDU és a CSU vártnál gyengébb választási eredményére utalva Merkel azt mondta, nehéz időkön vannak túl, és az elkövetkező hónapokban az lesz a fő feladatuk, hogy megmutassák: tényleg képesek megoldani azokat a kérdéseket, amik az embereket megmozgatják. Például a közbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket – tette hozzá, szavait az első sorban ülő Joachim Herrmann bajor belügyminiszternek címezve.

 

Merkel felidézte: Herrmann az azóta megbukott Jamaika-koalíciós tárgyalások során mindig büszkén hivatkozott arra, hogy Bajorországban nincsenek no-go zónák.

 

„Eközben viszont Németországban vannak ilyen területek, ahová a rendőrség és a tűzoltóság fél bemenni. Ezt nem akarjuk, ezért teljes határozottsággal harcolni fogunk ellene

 

a rendőrség, a biztonsági szolgálatok és a katonaság segítségével, hogy jól és szívesen éljünk Németországban” – mondta a kancellár, aki hatalmas tapsot aratott ezzel a CSU-soktól.

 

Ehhez hozzátartozik a jog és a törvények betartása, ugyanis számos területen ez nem történik meg kielégítő mértékben. Ha hatalmas tömeg van a bíróságokon, és évekig tart, mire meghoznak egy ítéletet, az sokaknak már nem segít – folytatta Merkel, ügyesen és gyorsan átlavírozva a no-go zónák kényes témájáról az igazságügyi reformra.

 

Merkel egyébként nem most fedezte fel magának ezt a témát. Már 2015-ben meglátogatta az egyik hírhedt no-go zónát: az északnyugati Duisburg Marxloh nevű városrészét. Ott arról beszélt: a tolerancia nem azt jelenti, hogy nincsenek szabályok.

 

A magyar kormány jó egy évre rá kapcsolt csak: a kvótanépszavazás kapcsán kezdték el nyomatni, hogy Európában állítólag 900 nogo-zóna található. Ide sorolták többek közt azt a kelet-berlini bulinegyedet is, ahol a magyar tulajdonú Szimpla Badehaus nevű klubja található.

 

FOTÓ: CSU

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Áll a bál az angliai Newton Aycliffe-ben, miután az egyik városvezető kijelentette, hogy a Mikulás márpedig csak férfi lehet. Szerinted milyen nemű legyen a Mikulás?

Mára azon kevés magyar nyelvű printlap egyike, ami nem áll a magyar kormány irányítása alatt, ráadásul számos magyarországi szerzője is van. Szombaton hetven éves a pozsonyi Új Szó!

Debrecent és Győrt ütötte ki a döntőben Veszprém, ami a balatoni régióval közösen pályázott a címre. A brexit miatt Veszprém lesz az egyedüli kulturális főváros 2023-ban.

Télen Csehországban is dermesztőek tudnak lenni az éjszakák: a civil kezdeményezés megalkotói ezen enyhítenének a hajléktalanok számára.

Meddig tűrik el a Fideszt az Európai Néppártban? Mi a közös a lengyel kormánypártban és a Fideszben? Az Azonnali megmutatja a válaszokat ezekre, lengyel nézőpontból.

A hét kérdése

Parlamenti blokád, tüntetések, füstbomba, cetliszórás, himnusz, sorosozás: a pártok a rabszolgatörvény kapcsán kihozták egymásból a maximumot. Mire elég ez?

Azért ide elnéznénk

Sorrentino két korábbi klasszikusa mellett premier előtt megnézheted a Berlusconi-filmet is. Dec.14-16.

December 17-én a főszerepben: Ady karácsonyi versei és Kosztolányi eddig nem
ismert szövegei.

Kömlődi Ferenc és Tamás Veronika vezet be a látszat-ellentétek világába december 19-én a Múzeum körúton!

A moszkvai patriarchátus kórusa énekel december 19-én a Szent István-bazilikában.

A híres osztrák zeneszerző Holdbéli világ című vígoperáját hallhatják a nézők december 20-án a Festetics Palotában.

Ezt is szerettétek

A szélsőjobboldali befolyás azonban töretlen a párton belül.

A zöldpolitikus Karácsony Gergely miért épp az olcsóbb autózásért tüntetők mellett állt ki a sárga mellénnyel?

Nem az a kérdés, hogy jöjjön-e a vasút privatizációja, hanem az, hogy mikor.

Twitter megosztás Google+ megosztás