+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin & Bakó Bea
2017. december 17. vasárnap, 10:45
Bajorországban nincsenek no-go zónák, Németország más részein azonban vannak – ismerte el a német kancellár a bajor CSU hétvégi kongresszusán. Azt is megígérte: azon lesznek, hogy felszámolják ezeket, és mindenhová be merjenek menni a rendőrök és a tűzoltók.

 

„Ha hiszik, ha nem, én örülök, hogy itt lehetek” 

 

– kezdte beszédét a német kancellár a bajor CSU kongresszusán. Angela Merkel hosszasan taglalta, hogy az elmúlt két év mennyi nehézséget hozott a CSU és a CDU együttműködésében, főként a menekültválság kezelése terén. Mindez nem csupán a kancellár, de a CSU népszerűségét is igénybe vette: a bajor párt a nagy német anyapárthoz hasonlóan a szeptemberi parlamenti választáson az elmúlt évtizedek egyik leggyengébb eredményét hozta, főként az euroszkeptikus-bevándorlásellenes AfD megerősödése miatt.

 

A CSU-ban a választást követően felforrósodott az évek óta tapintható Seehofer-Söder ellentét. Markus Söder bajor pénzügyminiszter soha nem titkolta, hogy ő akar lenni a CSU, és ezáltal Bajorország mindenható ura. A frankföldi politikus ambícióinak eddig csak egy ember állt ellen: Horst Seehofer CSU-elnök és bajor miniszterelnök, aki riválisát nem egyszer alkalmatlannak nyilvánította. Seehofer a választást követően időhúzásra játszott, ám végül nem kerülhette el, hogy megossza hatalmát ősi ellenségével.

 

A deal az lett, hogy Seehofer marad a pártelnök, Söder pedig tavasszal átveszi a tartományi miniszterelnökséget, és vele fordulnak rá a 2018 őszén rendezendő tartományi választásra. A hétvégi pártkongresszus lényege az volt, hogy erre a dealre a komplett CSU rábólinthasson.

 

Angela Merkel nem hagyta ki, hogy ne szúrjon oda finoman Seehofernek, aki 2015-ben elég nagy médiavisszhangot kapva a kancellár ellen beszélt pártja kongresszusán. Merkel az új, Söder-érára utalva azt mondta most: az ellentétek idejének vége.

 

A CDU és a CSU vártnál gyengébb választási eredményére utalva Merkel azt mondta, nehéz időkön vannak túl, és az elkövetkező hónapokban az lesz a fő feladatuk, hogy megmutassák: tényleg képesek megoldani azokat a kérdéseket, amik az embereket megmozgatják. Például a közbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket – tette hozzá, szavait az első sorban ülő Joachim Herrmann bajor belügyminiszternek címezve.

 

Merkel felidézte: Herrmann az azóta megbukott Jamaika-koalíciós tárgyalások során mindig büszkén hivatkozott arra, hogy Bajorországban nincsenek no-go zónák.

 

„Eközben viszont Németországban vannak ilyen területek, ahová a rendőrség és a tűzoltóság fél bemenni. Ezt nem akarjuk, ezért teljes határozottsággal harcolni fogunk ellene

 

a rendőrség, a biztonsági szolgálatok és a katonaság segítségével, hogy jól és szívesen éljünk Németországban” – mondta a kancellár, aki hatalmas tapsot aratott ezzel a CSU-soktól.

 

Ehhez hozzátartozik a jog és a törvények betartása, ugyanis számos területen ez nem történik meg kielégítő mértékben. Ha hatalmas tömeg van a bíróságokon, és évekig tart, mire meghoznak egy ítéletet, az sokaknak már nem segít – folytatta Merkel, ügyesen és gyorsan átlavírozva a no-go zónák kényes témájáról az igazságügyi reformra.

 

Merkel egyébként nem most fedezte fel magának ezt a témát. Már 2015-ben meglátogatta az egyik hírhedt no-go zónát: az északnyugati Duisburg Marxloh nevű városrészét. Ott arról beszélt: a tolerancia nem azt jelenti, hogy nincsenek szabályok.

 

A magyar kormány jó egy évre rá kapcsolt csak: a kvótanépszavazás kapcsán kezdték el nyomatni, hogy Európában állítólag 900 nogo-zóna található. Ide sorolták többek közt azt a kelet-berlini bulinegyedet is, ahol a magyar tulajdonú Szimpla Badehaus nevű klubja található.

 

FOTÓ: CSU

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egy friss kutatás szerint összehangolt akcióban terjeszthetnek hamis információkat nyugati országban az orosz titkosszolgálatok.

Andrei Babiš ellen még nem biztos, hogy vádat emelnek, miután hozzá kötődő cégen keresztül jutott uniós pénzekhez több családtagja is.

54-45-ös eredménnyel, azaz jóval nagyobb különbséggel, mint a március 31-i polgármester-választáson, amit a kormánypárt panaszai miatt kellett most megismételni.

Tízezrek térnek vissza Isztambulba a tengerpartról, hogy részt vegyenek a megismételt önkormányzati választáson: rekordmagas részvétel várható.

A hét kérdése

Kálmán Olga? Karácsony Gergely? Kerpel-Fronius Gábor? Ez a hét kérdése, szavazz!

Azért ide elnéznénk

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

Etűdök rókafűrészre és fröccsöntött szarkára címen fut a projekt a PIM-ben. Június 25.

Pécsen amúgy is van pár elég menő épület, most pedig még fényfestéssel is felturbózzák őket. Június 27-30.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás