+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

 

A hétvégén újra reflektorfénybe került a brexit, hiszen a múlt héten többször is Brüsszelben járt Theresa May brit miniszterelnök, a hétvégére pedig sikerült megállapodni a brexit első fázisáról szóló első megállapodástervezetet – ami azért feltehetően elég messze van a majdani végleges szövegtől.

 

A témát a pénteki Polkultban is kiveséztük, az Európai Bizottság honlapján pedig el lehet olvasni a tervezet teljes szövegét. Ebben egyelőre három témáról van szó: a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok jogairól, a pénzügyi megállapodás módszertanáról és az északír határról.

 

Ez utóbbiban egyébként végül is nem állapodtak meg, hanem halogatják a dolgot, mondván: majd kitárgyalnak egy olyan kereskedelmi megállapodást az EU-val, amiben úgysem lesz szükség „kemény határokra” – jelenleg ugyanis úgy lehet átsétálni az ír határon, mint a Schengen-zónán belül bárhol.

 

Az előzetes megállapodástervezet mindenesetre szépen illusztrálja, hogy valójában mennyire nem tart sehol a brexit-ügy másfél évvel a népszavazás után.

 

A brexit történelmi tanulságai

 

A brexit minden bizonnyal kiemelt helyet fog kapni a jövő történelemkönyveiben. Több kérdést is kiválóan lehet majd illusztrálni a brexit különféle olvasatainak a szétszálazásával. Például, hogy vajon helyes-e egy ennyire bonyolult kérdésben, mint egy állam európai uniós tagsága, a döntést a választópolgárok, „a nép”, kezébe adni?  

 

Vagy, hogy igazából mit jelent egy ország számára az EU-tagság? Pusztán csak hozzáférést egy kontinensnyi piachoz és így a gazdasági mozgástér bővülését, vagy részvételt Európa modern történelmének legnagyobb, a világpolitikára is jelentőst hatást gyakorló vállalkozásában?

 

Ha a brexit-népszavazásra adott uniós intézményi reakciókat olvasgatjuk mondjuk harminc év múlva, elgondolkodhatunk majd azon, hogy mennyire lehet képes a bürokrata szellemiség egy jelentős politikai kihívás kezelésére. És végső soron, feltehetjük a legfontosabb kérdést Nagy-Britannia szemszögéből:

 

mire volt mindez jó, megérte-e az 21. század eddigi európai történelmének legkiszámíthatatlanabb lépését megtenni?

 

A kontinensek képét és világpolitikát formáló történelem tehát a szemünk előtt zajlik, és a brexit esetében tisztán látszik, hogy a fél évszázad távlatából már tisztán kivehető logika és kimenetel számunkra, akik benne élünk, szinte láthatatlan.

 

Ami biztos: jobb nekünk az EU-ban, még ha tökéletlen is

 

Nagy-Britannia társadalma soha nem látott mértékben megosztottá vált a népszavazást követő időszakban, a May-kormányzat – úgy tűnik – nincs a helyzet magaslatán, és az uniós intézmények sem remekeltek eddig a válságkezelésben. Ezt szépen illusztrálja, hogy első megállapodás-tervezetet a kilépésről épp most, nagyjából másfél ével a brexit-népszavazást után sikerült csak összehozni.

 

Az meg még bizonytalanabb kérdés, hogy vajon itthon mit tanulhatunk mindebből, vajon mi lesz a brexit hozadéka a magyar társadalom és politika számára.

 

Egy szempontból mégis tisztán látszanak a brexit eddigi tanulságai. Legyen valaki – hozzám hasonlóan – bármennyire kritikus az Európai Unió jelenlegi működésével,

 

a brexit még az euroföderalizmus legelszántabb ellenzőit is meggyőzi arról, hogy jelen körülmények között nincs alternatívája az uniós tagságnak.

 

Az uniós tagság olyan, amilyen: nyilvánvalóan nem csak pozitív hozadékai vannak, elég a kivándorlásra, iparágak eltűnésére, egyes nemzeti hatáskörök feladására, vagy a nyílt politikai befolyásolásra gondolni.

 

De a brexitet követően beinduló és egyre erősödő belpolitikai és gazdasági turbulencia azt mutatja, hogy a tagság mégis nagyon fontos stabilizáló tényező. Ez pedig egy olyan társadalomban, mint a magyar, amelynek egyik legalapvetőbb modern élménye a stabilitáshiány, már önmagában is fontos érték. Mindez a történelmi Közép-Európában pedig méginkább felértékelődik.

 

+++

 

Többet akarsz tudni a brexitről? Érdekel, hogy mire jutottak eddig a brit és uniós tárgyalók, és hogyan zsarolja Theresa May-t az északír koalíciós partnere? Hallgasd meg Lojkó Miklóst a legutóbbi PolKultban a Tilos Rádión! Mostantól pedig kéthetente az Azonnalin olvashatsz egy-egy publicisztikát a Polkult aktuális témáiról a #polkult címke alatt.

 

FOTÓ: Virginia Mayo, AP

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Házhozszállítást nem tudtak beindítani, bevételük nincs, de az alkalmazottjukat még három hónapig foglalkoztatniuk kell – a szentesi Pikoló söröző tulajdonosa mondta el, miért tiltakozik a lezárások ellen.

Eddig három okból lehetett Lengyelországban abortuszt végezni, most az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetésével már csak kettő maradt. Csütörtökre máris új tüntetéseket jelentettek be.

Folytatódik a küzdelem a hatalom és az ellenzéki politikus közt. Navalnij hívei már a második országos tüntetést szervezik szombatra, hogy elérjék szabadon bocsátását.

A 2019 májusában került elő az a videó, ami aztán Heinz-Christian Strache egykori osztrák alkancellár teljes bukásához vezetett. Most végre megszólalt a csapda egyik kitervelője: így zajlott le Strache lépre csalása. Kalandos, filmbe illő részletek!

Egy egri kávézó tulajdonosa tavaly februárban indította a vállalkozását, de márciusban már be kellett zárnia. Májusban újranyitott, novemberben újra bezárt, február elsején pedig megint ki fog nyitni a tiltás ellenére is. Miniinterjú!

A független képviselő a budapesti orosz nagykövetség előtt tüntet egyedül,
mert egy orosz diáknak a járványra hivatkozva a
rendőrség ezt megtiltotta.

A gyógyszergyártó cég szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen véleletlenül se fordulhasson elő.

A hét kérdése

Minden nap járványparáztató cikkek tucatjait termeli ki magából a magyar média, de van-e ezzel egyáltalán baj?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás