+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

 

A hétvégén újra reflektorfénybe került a brexit, hiszen a múlt héten többször is Brüsszelben járt Theresa May brit miniszterelnök, a hétvégére pedig sikerült megállapodni a brexit első fázisáról szóló első megállapodástervezetet – ami azért feltehetően elég messze van a majdani végleges szövegtől.

 

A témát a pénteki Polkultban is kiveséztük, az Európai Bizottság honlapján pedig el lehet olvasni a tervezet teljes szövegét. Ebben egyelőre három témáról van szó: a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok jogairól, a pénzügyi megállapodás módszertanáról és az északír határról.

 

Ez utóbbiban egyébként végül is nem állapodtak meg, hanem halogatják a dolgot, mondván: majd kitárgyalnak egy olyan kereskedelmi megállapodást az EU-val, amiben úgysem lesz szükség „kemény határokra” – jelenleg ugyanis úgy lehet átsétálni az ír határon, mint a Schengen-zónán belül bárhol.

 

Az előzetes megállapodástervezet mindenesetre szépen illusztrálja, hogy valójában mennyire nem tart sehol a brexit-ügy másfél évvel a népszavazás után.

 

A brexit történelmi tanulságai

 

A brexit minden bizonnyal kiemelt helyet fog kapni a jövő történelemkönyveiben. Több kérdést is kiválóan lehet majd illusztrálni a brexit különféle olvasatainak a szétszálazásával. Például, hogy vajon helyes-e egy ennyire bonyolult kérdésben, mint egy állam európai uniós tagsága, a döntést a választópolgárok, „a nép”, kezébe adni?  

 

Vagy, hogy igazából mit jelent egy ország számára az EU-tagság? Pusztán csak hozzáférést egy kontinensnyi piachoz és így a gazdasági mozgástér bővülését, vagy részvételt Európa modern történelmének legnagyobb, a világpolitikára is jelentőst hatást gyakorló vállalkozásában?

 

Ha a brexit-népszavazásra adott uniós intézményi reakciókat olvasgatjuk mondjuk harminc év múlva, elgondolkodhatunk majd azon, hogy mennyire lehet képes a bürokrata szellemiség egy jelentős politikai kihívás kezelésére. És végső soron, feltehetjük a legfontosabb kérdést Nagy-Britannia szemszögéből:

 

mire volt mindez jó, megérte-e az 21. század eddigi európai történelmének legkiszámíthatatlanabb lépését megtenni?

 

A kontinensek képét és világpolitikát formáló történelem tehát a szemünk előtt zajlik, és a brexit esetében tisztán látszik, hogy a fél évszázad távlatából már tisztán kivehető logika és kimenetel számunkra, akik benne élünk, szinte láthatatlan.

 

Ami biztos: jobb nekünk az EU-ban, még ha tökéletlen is

 

Nagy-Britannia társadalma soha nem látott mértékben megosztottá vált a népszavazást követő időszakban, a May-kormányzat – úgy tűnik – nincs a helyzet magaslatán, és az uniós intézmények sem remekeltek eddig a válságkezelésben. Ezt szépen illusztrálja, hogy első megállapodás-tervezetet a kilépésről épp most, nagyjából másfél ével a brexit-népszavazást után sikerült csak összehozni.

 

Az meg még bizonytalanabb kérdés, hogy vajon itthon mit tanulhatunk mindebből, vajon mi lesz a brexit hozadéka a magyar társadalom és politika számára.

 

Egy szempontból mégis tisztán látszanak a brexit eddigi tanulságai. Legyen valaki – hozzám hasonlóan – bármennyire kritikus az Európai Unió jelenlegi működésével,

 

a brexit még az euroföderalizmus legelszántabb ellenzőit is meggyőzi arról, hogy jelen körülmények között nincs alternatívája az uniós tagságnak.

 

Az uniós tagság olyan, amilyen: nyilvánvalóan nem csak pozitív hozadékai vannak, elég a kivándorlásra, iparágak eltűnésére, egyes nemzeti hatáskörök feladására, vagy a nyílt politikai befolyásolásra gondolni.

 

De a brexitet követően beinduló és egyre erősödő belpolitikai és gazdasági turbulencia azt mutatja, hogy a tagság mégis nagyon fontos stabilizáló tényező. Ez pedig egy olyan társadalomban, mint a magyar, amelynek egyik legalapvetőbb modern élménye a stabilitáshiány, már önmagában is fontos érték. Mindez a történelmi Közép-Európában pedig méginkább felértékelődik.

 

+++

 

Többet akarsz tudni a brexitről? Érdekel, hogy mire jutottak eddig a brit és uniós tárgyalók, és hogyan zsarolja Theresa May-t az északír koalíciós partnere? Hallgasd meg Lojkó Miklóst a legutóbbi PolKultban a Tilos Rádión! Mostantól pedig kéthetente az Azonnalin olvashatsz egy-egy publicisztikát a Polkult aktuális témáiról a #polkult címke alatt.

 

FOTÓ: Virginia Mayo, AP

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szakértők eredetileg arra számítottak, hogy egy Olaszországban dolgozó román hozza majd haza a koronavírust.

A koronavírus-pánik helyett a kelet-európai kulturális értékek bemutatását tartjuk fontosnak.

A debreceni alapszervezet most kilépett elnöke szerint a Jakab Péter-féle vezetés „bolsevik típusú leszámolásokat” folytat.

Még mindig nem tudni magyarországi fertőzésről, de Olaszországban tizenegy, Franciaországban pedig egy halottat követelt a héten Európában is megjelent vírus.

Láttatok már olyat, hogy valaki bekerül egy kerületi bizottságba, majd rögtön felszámolná azt? Még mi sem, de Kovács Gergely, a Kutyapárt elnöke pontosan erre készül a Hegyvidéken. Az Azonnalinak elmesélte, miért.

Hans Peter Doskozil jó szórakozást kívánt a minimálbérre pénzt sajnáló cégeknek Orbánnál.

Csak a független Szél Bernadett és Szabó Szabolcs szavazott a börtönkártérítések kifizetését befagyasztó törvényjavaslat ellen, az LMP tartózkodott, a balos pártok be se mentek.

A hét kérdése

Szombaton új parlamentet választ Szlovákia. Te kinek drukkolsz? Ez a hét kérdése, az Azonnalin te is szavazhatsz!

Azért ide elnéznénk

Milyen lehetőségei vannak a felhasználóknak a techóriások adatszerzéseivel szemben? Milyen megoldásaink vannak, hogy ne a Facebook döntsön a demokráciánkról? Február 28-án erről lesz szó a Patyolatban.

Szász Lilla a portugál exgyarmatok lakóinak visszatelepítését fotózta végig. Tárlatvezetés február 28-án.

Moldvai és gyimesi csángó táncház Budán február 29-én.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

A Fidesz EP-delegációjának vezetője szerint az EPP-vel szemben ők a nyugodt erőt képviselik, Habonynak és Mészárosnak pedig semmi
köze hozzájuk.

Igor Matovič a szlovák politika elszabadult hajóágyúja, mégis pont ez nyerheti meg neki a választásokat Szlovákiában.

Sokadik kormányzati kísérlet után is él és virul a famaffia. Elmondjuk, miért.

Merkel nem tudja teljesen meghatározni, hogy ki kövesse a kancellári székben. Nem volt ez másképp Helmut Kohl után sem.

A Fiat Professional kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így folyamatosan új, jövőorientált megoldásokon dolgozik, annak érdekében, hogy mérsékelje az embert és a természetet érő káros hatásokat.

Twitter megosztás Google+ megosztás