Az óvodák után a határon túli iskolák fejlesztésére is indíthat majd programot a magyar állam

Több mint 38 milliárd forintot költ a magyar állam határon túli magyar óvodák fejlesztésére, legtöbbször az ottani magyar egyházakkal együttműködésben. Számos vegyes óvodát is felújítanak, így román, vagy épp szlovák gyerekek is jól járnak a programmal, a cigányokat viszont csak szegregáltan vonják be a programba. Grezsa István kormánybiztos az Azonnalinak azt is elmondta, miért.

Tömegével épít, illetve újít fel óvodákat és bölcsődéket a kormány a külhoni magyarok lakta településeken. A Kápát-medencei Óvodafejlesztési Programról egy korábbi kormányinfón az Azonnali már kérdezte Lázár Jánost, mivel felmerült, hogy csak a meglévő magyar nyelvű óvodák elől szipkáznák el a gyerekeket az új intézmények. Azóta beszéltünk a programért felelős kormánybiztossal, Grezsa Istvánnal is.

Mi az a Kápát-medencei Óvodafejlesztési Program?

A nevéből nagyjából kitalálható, hogy miről van szó: a kormány úgy döntött, hogy indít egy programot azért, hogy a határon túli magyarok lakta területeken jó körülmények között járhassanak óvodába és bölcsődébe a magyar gyerekek. Sőt: hogy egyáltalán magyar óvodába járhassanak.

Ezt van, ahol egy egyszerű felújítással, van, ahol pedig a már meglévő ovi vagy bölcsi új épületbe költöztetésével oldják meg. Néhány helyen viszont – de ez a kisebbség a programon belül – teljesen új óvodát hoznak létre.

A program két ütemből áll. Az első még tavaly indult, és ha minden jól megy, 2018 végén fejeződik be. Míg a második üteme most novemberben kezdődött és a tervek szerint 2019 végéig tart. Csak hogy érzékeljük, mekkora projektről van szó: a két ütemben összesen körülbelül 150 új óvoda és bölcsőde épül, illetve több mint 400 megújul. Emellett 1500 helyen alakítanak ki úgynevezett „magyar sarkokat”.

Ezek nemzetrészenként kialakított játszósarkok lesznek, ahol kiemelt szerepe lesz többek között a magyar meséknek, és azokban a többségi óvodákban is megcsinálják, ahová csak egy-két magyar kisgyerek jár. 

amiből néhány százmillió forint jut a gyerekekkel foglalkozó óvodapedagógusok képzésére is, hogy a lehető legkorszerűbb magyar oktatóprogramot és módszertant sajátítsák el. Nem kis összegről van tehát szó. A projekt leírása szerint „ez a támogatás Trianon tragédiája óta a legnagyobb rendszerszintű nemzetpolitikai beavatkozás a külhoni magyar közösségek megőrzése és megerősítése céljából”.

A bölcsődei ág szinte hiányzik a határon túli területeken

Grezsa István hangsúlyozta, hogy miközben a program nevében is az óvoda szerepel, és a legtöbb helyen is óvodákról beszélnek, valójában legalább ugyanennyire fontos a bölcsődei része a projektnek. Ez az ellátási forma ugyanis szinte teljesen hiányzik a határon túli területeken. Romániában és Szlovákiában a nagyobb városokban ugyan van, de utóbbi országban például kizárólag fizetősen érhető el.

Előkerült a program hatástanulmányának kérdése is a beszélgetés során, amiről anno a Hír TV-nek ellentétesen nyilatkozott Soltész Miklós és Rétvári Bence. Előbbi államtitkár szerint nem készült, és lényegében valami baloldali dolognak állította be a hatástanulmány létét, utóbbi szerint azonban igenis készült ilyen dokumentum. Ugyanezt válaszolta a kormányinfón az Azonnali kérdésére Lázár János is, és most a kormánybiztos is. 

Grezsa István elmondása szerint egyébként

A kormánybiztos hangsúlyozta: ha bárki onnan közelítené meg az ügyet , hogy miért nem a beföldi óvodákat fejlesztik, annak csak azt tudja mondani, nézzen körbe a saját lakóhelyén, mert akkor látni fogja, hogy mindenhol történtek fejlesztések, először belföldön „tettek rendet”.

Nem lesz olyan, hogy magyar óvodától szipkáznak el gyereket – ígéri a kormánybiztos

Felmerült a programmal kapcsolatban, hogy az új óvodákat a már meglévő intézmények kárára építik, de akárcsak Lázár János a kormányinfón, Grezsa István is tagadta ezt az Azonnali kérdésére. Leszögezte: ilyet nem szabad csinálni, nem is támogatnának ilyet. „Nem öngólt kívánunk rúgni” – mondta. Nincsenek viszont tekintettel a román vagy más többségi intézményekre. Ha onnan csábítják el a magyar gyerekeket, azt nyereségnek tekintik. 

A kormánybiztos szerint az sem igaz, hogy minden magyar gyerek magyar óvodába tud járni, sok településen helyhiány van. Ez még Erdélyben is több helyen így van, a Kárpát-medence egészében pedig különösen. Erről részadataik már eddig is voltak, de az egész Kárpát-medencére kiterjedő, éppen zajló óvodakutatásnak köszönhetően hamarosan egészen pontos adatik lesznek a határon túli óvodai helyekről a legkisebb magyarok lakta településekig bezárólag.

Mindenképpen említésre méltó egyébként, hogy

Grezsa hangsúlyozta: sosem a többségi nemzettel szemben cselekszenek, hanem a saját magunk megerősítésére. 

Hogy mennyire mások az igények nemzetrészenként, azt jól példázza Délvidék, ahol szinte alig épül majd új óvoda, óvodai játszóterek viszont igen, mert azokból volt hiány. Az egyik kivétel lesz viszont a magyar kezdeményezésre a magyar és a szerb állam, valamint a gyárak közös finanszírozásában épülő többnemzetiségű ovi a szabadkai ipari parkban, amely a Szabadkai Tanítóképző Főiskola módszertani óvodája lesz.

A romákat csak szegregáltan vonják be a programba

Már előzetesen is feltűnt, hogy az óvodaprogram külön roma óvodák létrehozásáról beszélt, így természetesen nem lehetett nem megkérdezni Grezsa Istvánt, hogy biztosan jó irány-e a külhoni magyar cigányok ilyen jellegű szegregálása? 

A kormánybiztos szerint semmiképpen nem kell elkülöníteni őket, ugyanakkor az tény, hogy több olyan külhoni nemzetrész van, ahol a romakérdést a szülők – helytelenül – lábbal oldják meg, vagyis más intézménybe viszik a gyereküket. Hozzátette: Budapestről nem szabhatják meg a helyi társadalomnak az álláspontját, csak a szemléletüket tudjuk befolyásolni. 

Megjegyezte ugyanakkor, hogy

Miért az egyházak kapják a több forrást? 

Erre a kérdésre Grezsa István úgy válaszolt: nemzetrészenként eltérő, hogy kivel működnek együtt, ez leginkább attól függ, hogy hol milyenek a tulajdonviszonyok. Szlovákiában például csak a református egyház magyar, így ott több világi szervezetet is bevonnak, míg Erdélyben inkább az egyházakkal működnek együtt.

De például Szlovákiában az önkormányzatok a fenntartók, ott például olyan településeken is létesül magyar óvoda, ahol szlovák vezetésű az önkormányzat.

Az sem volt teljesen világos, hogy kinek kell majd fenntartania az óvodák és bölcsődéket a jövőben. De a kormánybiztos ennek kapcsán leszögezte: az az adott közösség, egyház és állam feladata lesz.

illetve átmenetileg ott, ahol a jogszabályok miatt év közben az adott állam már nem tud forrást biztosítani új óvodára, csak a következő költségvetésben, mint ahogy ez például Szlovákiában vagy Ukrajnában van. Ott ezt a néhány hónapos finanszírozási lyukat átvállalja a magyar állam. 

A határon túli magyar iskolák mikor kapnak pénzt?

Megkérdeztük Grezsa Istvánt arról is, hogy ha már óvodaprogram van, lesz-e iskolaprogram is a határon túli magyarok számára? Mint mondta, ez mindenképpen „szem előtt van”, hiszen

Grezsa szerint egyébként gyakran felmerül az, hogy miért költ el a magyar állam ennyi pénzt a határon túli magyarokra, hiszen ők nem is itt fizetnek adót. De szerinte ez nem ilyen egyszerű, hiszen a humánerőforrásba befektetett pénz sokszorosan megtérül. A határon túli magyarok pedig egyfajta aranytartalékaink is. Vagyis amit rájuk költünk, az nem kidobott pénz, hanem kitűnő befektetés. 

Az óvodaprogrammal kapcsolatban egyébként eleinte sokan szkeptikusak voltak, mondván úgysem lesz belőle semmi. Azóta viszont folyamatosan érkeznek az újabb jelentkezések, igény lenne egy harmadik ütemre is, de az már nem lesz – mondta el a kormánybiztos. A program viszont rugalmas olyan értelemben, hogy ha valaki utólag visszalépne tőle – a Felvidéken már előfordult ilyen –, a neki megítélt összeget szétosztják az új jelentkezők között. 

FOTÓ: Grezsa István a programban felújított egyik kárpátaljai óvoda átadásán (MTI, Nemes János)