+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2017. november 23. csütörtök, 18:35
Napok óta egy újabb parlamenti választás esélyeit latolgatják Németországban, miután a liberálisok kiszálltak a kormányalakítási tárgyalásokból. A Die Partei nevű viccpárt egészen új, és teljesen jogos alapon követeli a szeptemberi eredmények megsemmisítését és új választás kiírását, mondván: jogellenes az öt százalékos parlamenti küszöb, mert bebizonyította, hogy nem képes garantálni a kormányképességet.

 

Vasárnap késő este Christian Lindner, a jobboldali liberális FDP elnöke bejelentette, hogy pártja kiszáll a koalíciós tárgyalásokból, így biztossá vált, hogy nem lesz semmi Németországban a kereszténydemokrata-zöld-liberális „Jamaika-koalícióból”. Azóta a teljes német sajtó azt találgatja, hogy mi lesz most: mégis összeáll Merkel nagykoalícióba a szocdemekkel, vagy netán újabb választást írnak ki? Az esélylatolgatásba az Azonnali is beszállt hétfőn, pénteken pedig újabb cikkel jelentkezünk a témában.

 

Eddig annyi biztos: a legkreatívabb érvet az újabb választás mellett a Die Partei, a német viccpárt dobta be. Az érveik pedig ezúttal teljesen komolyak, és jogilag abszolút védhetők is. Martin Sonneborn, a Die Partei elnöke poénkodott már az Azonnalinak Orbán, Kim Dzsong Un és Angela Merkel párhuzamain, most azonban egy komoly jogi beadvánnyal állt elő:

 

megtámadja a szeptemberi parlamenti választás eredményét, arra hivatkozva, hogy az öt százalékos parlamenti küszöb alkotmányellenes.

 

Sonneborn ezért indítványozza, hogy az eredményt semmisítsék meg és rendeljék el a választás megismétlését.

 

Elsőre könnyű legyinteni erre az érvelésre, hiszen már az elsőéves német joghallgatóknak megtanítják, hogy az alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint teljesen rendben van az öt százalékos parlamenti küszöb.

 

Való igaz ugyan, hogy annyiban sérti a szavazatok egyenlőségét a bekerülési küszöb, hogy azoknak a szavazata elveszik, akik öt százaléknál kisebb támogatottságú pártra szavaztak, így némileg torzul a rendszer. Ezt azonban igazolja az a fontos érdek, hogy a parlament működőképes legyen: ezt veszélyezteti, ha túl sok kis párt kerül be a törvényhozásba, amely így szétaprózódik – szól a német alkotmánybíróság érvelése.

 

Sonneborn most gyakorlatilag azt mondja:

 

az élet felülírta az alkotmánybíróság eddigi alapállását, hiszen öt százalékos küszöb ide vagy oda, csak nem sikerül kormányt alakítani.

 

Nem igaz, hogy az öt százalékos parlamenti küszöb lehetővé teszi a stabil kormányzást, sőt, „a küszöb nélkül, hét Die Partei-os képviselővel a parlamentben semmivel sem lenne nehezebb ma többséget találni a Bundestagban, mint küszöbbel” – érvel Sonneborn, némileg nagyvonalúan hét képviselővel számolva pártja egy százalék körüli eredményére a választás utáni hétszáz-egynéhány fős német parlamentben.

 

A dologban az a legjobb, hogy 

 

ez most egyáltalán nem vicc, és ha alkotmánybíróság elé kerül, még meg is állhatja a helyét jogilag a viccpárt érvelése.

 

Az alkotmánybíróság ugyanis egyáltalán nem ragaszkodik mindenáron a parlamenti küszöb létéhez, és van, amikor a szavazatok egyelőségének mind teljesebb érvényesülését részesíti előnyben a kormányzás stabilitásával (vagy annak feltételezésével) szemben.

 

A karlsruhei testület az elmúlt években az öt, és később még a három százalékos bekerülési küszöböt is alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette az európai parlamenti választásokra vonatkozóan, mondván: Brüsszelben és Strasbourgban más a politika logikája, az európai parlament nem egy kormány-ellenzék tengely mentén működik, ráadásul a képviselőket tagállamonként eltérő részletszabályokkal, de mindig arányos rendszerben, listáról választják.

 

Minderre tekintettel a működőképes európai kormányzás iránti érdek nem igazolhatja a szavazatok egyenlőségének sérelmét – mondta ki néhány hónappal a 2014-es európai parlamenti választások előtt a német AB, és megsemmisítette az enyhébb, három százalékos küszöböt.

 

Ennek az lett az eredménye, hogy küszöb híján boldog-boldogtalan bejutott az EP-be: például a neonáci NPD, vagy épp a Die Partei, amelynek a pártelnök Sonneborn az EP-képviselője. (Hozzá kell tenni, hogy a 0,6 százalékos akkori eredménye számszerűen így is mintegy hetvenezer szavazattal meghaladta az itthon az EP-választásra is érvényes ötszázalékos küszöböt épp hogy megugró LMP-re leadott szavazatok számát.)

 

Sonneborn az „Európából küldött kollegiális üdvözletével” zárja a pénzügyminiszterből parlamenti elnökké hátra- vagy előrelépett Wolfgang Schäublénak címzett beadványát, és utóiratként hozzáteszi: az Európai Parlament bezzeg parlamenti küszöb nélkül is kifogástalanul működik. Ez ugyan kicsit sántít, mert sok országban, így Magyarországon is van küszöb az EP-választásra, mindenesetre német vonatkozásban teljesen megállja a helyét a viccpárt ezúttal komoly érvelése.

 

A beadványról egyébként maga a Bundestag fog dönteni: ilyenkor, ha valaki a választási eredményt megtámadja, egy külön választási vizsgálóbizottságot kell létrehozni, aminek a javaslatáról a plénum szavaz. Ezt a döntést aztán persze meg lehet támadni az alkotmánybíróságon, amely kimondja a végső szót az ügyben. 

 

A viccpárt beadványának a sorsa tehát több poén lehetőségét is magában rejti. Egyrészt,

 

az év vicce lenne, hogy ha a kormányalakítási bénázás végérvényességének bevallása helyett a jelenleg béna kacsát alakító Bundestag feltenné a két kezét, hogy „jajj, a fenébe! Új választást kell tartani, mert alkotmányellenes a küszöb!”

 

Ez persze nem túl valószínű, sanszosabb, hogy azt mondják, minden oké volt ezzel. Így viszont Sonneborn tutira alkotmánybíróság elé viszi az ügyet, az pedig, ha a német politikai valóság alakulóban lévő természetét is olyan rugalmasan és naprakészen követi, mint az európaiét, simán lehet, hogy igazat is ad neki. Mondjuk ha meg is semmisíti a német alkotmánybíróság a szabályt, nem valószínű, hogy visszamenőleges hatállyal tenné, így nem kellene – vagy nem emiatt kellene – új választást kiírni.

 

De ha a jövőre nézve adna igazat a viccpártnak, az se lenne rossz csattanó.

 

FOTÓ: dpa

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A leköszönő fideszes Páva Zsolttal egy pécsi döneres előtt futottunk össze. Akár ellenzéki utódjának is adna tanácsot.

Mindeközben a francia pénzügyminiszter nekiment a Facebook saját tervezett kriptovalutájának.

Azt ígérik: minden Brüsszelbe kijutott ellenzéki párt rendszeresen fog egyeztetni a hazánkat érintő kérdésekről.

Nem generációs, inkább poltikai alapon osztja meg az új kis hableány Amerikát.

A Biebers énekeseM az X-Faktor zsűritagja és mellesleg színészként is dolgozó Puskás Peti valószínűleg messze a legnagyobb klímaharcos az összes klímacelebünk közül.

A hét kérdése

Föld alá vinnék a HÉV-et, de már idéntől 5-ös metrónak hívnák. Ilyen alapon bármi lehetne a hatos metró: mi legyen az?

Azért ide elnéznénk

Fesztivál, szabadegyetem, tábor a Felvidéken július 15-21. között.

A Művészetek Völgye legizgalmasabb borai július 19-28. között, esténként.

Az új-zélandi fiatalokból álló Alien Weaponry július 24-én a Dürerben meg is mutatja, hogy mennyire. Vendég: Cryptodira.

Hogyan érintette a Strache által felvásárolni akart Kronen Zeitungot az Ibiza-gate? Erről lesz szó. Bécs, július 25.

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogyan sikerülhetett véget vetni csúcsoligarcha hatalmának, és mi vár most Európa legszegényebb országára? Mizsei Kálmán leírta!

Különböző nemzetiségű és párthovatartozású EP-képviselők mondták el az Azonnalinak, hogyan érintette őket a csúcsjelölti rendszer meghekkelése. Videó!

Akihez több botrány fűződik, mint önálló gondolat. A hétgyerekes családanya az egyik legsikertelenebb politikus: igaz, ahányszor megbukott, azt mindig felfelé tette.

Van mit ünnepelni az előválasztás után. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás