+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kiss Brigi
2017. november 22. szerda, 08:14
Kispártokat kérdezett az Azonnali arról: mit szólnak az állami kampánytámogatás feltételeinek szigorításához. A kampányra kapott pénzt ezután már csak azok a pártok tarthatnák meg, akik elérik az 1 százalékot. Állítják: egyikük indulását sem befolyásolja a módosítás. Van, aki a demokráciát félti az új kampánytámogatási szabályoktól, a Munkáspárt pedig már egy éve gyűjti a pénzt a jövő évi választásra, mert őket nem támogatja Soros György.

 

Egy hete fogadta el a parlament a kampányfinanszírozás szigorítására vonatkozó módosításokat. Az MSZP-s Bárándy Gergely javaslata alapján ráadásul a korábbi kormánypárti elképzelésnél, amely csak a 0,5 százalékot el nem érő pártokkal fizettette volna vissza az állami kampánytámogatást, még szigorúbb lett az új jogszabály. Ha egy párt meg akarja tartani a kampánytámogatást – amely a jelöltek számától függően akár többszázmilliós nagyságrendű is lehet –, akkor a választáson el kell érnie az 1 százalékot. Sőt: a pártok vezető tisztségviselői teljes felelősséggel tartoznak a kampánytámogatás visszafizetése iránt, a NAV behajthatja rajtuk a pénzt. 

 

A törvénymódosítás célja a 2014-ben elszaporodott, valódi politikai tevékenységet nem folytató, több esetben kifejezetten a választások előtt nem sokkal alakult pártok visszaszorítása volt. Ezek a formációk összesen több milliárd forintot vettek fel a költségvetésből, ráadásul sokszor nem is szabályosan költötték el azt. A cél tehát mindenképpen üdvözlendő. De vajon mit szólnak a szigorításhoz azok a pártok, amelyeket jó eséllyel érint majd ez a módosítás?

 

Az Azonnali öt kispártot – a Liberális Pártot, a Munkáspártot, a Független Kisgazda-, Földmunkás-, és Polgári Pártot, a MIÉP-et és a Lendülettel Magyarországért Pártot – kereste meg ennek kapcsán. Utóbbi szeptemberben bukkant fel, és az élén egy korábbi szocialista miniszter és egy nyugdíjas érdekképviseleti vezető áll: bemutatkozó rendezvényükről az volt a benyomásunk, hogy a nyugdíjas Momentumnál járunk. 

 

Olyan szerveződések véleményét kérdeztük tehát meg, amelyek támogatottsága bár szerény, de legalább folytatnak valamilyen látható politikai tevékenységet, és múltjuk, vagy vezetőik személye miatt nem a semmiből előbukkant alakulatokról van szó. Közülük a MIÉP többszöri megkeresésünkre sem reagált, a többiek viszont igen, ráadásul egészen eltérően vélekednek a törvénymódosításról.

 

Csak a Liberálisok utasítják el egyértelműen a szigorítást

 

A Munkáspárt, az FKGP és a Lendülettel is alapvetően egyetért a módosítással, még ha amúgy látják is az árnyoldalát. A Lendülettel szerint az új törvény a már létező nagyobb pártoknak kedvez, de a Munkáspárt is úgy látja, hogy bár helyes szándék a választási pénzek lenyúlásának megakadályozása, ezzel együtt viszont a demokráciát is korlátozzák, hiszen a szegényebb pártoknak így nehezebb lesz a parlament közelébe jutni.

 

„A népet, a dolgozókat képviselő pártok sohasem gazdagok, így végül is a népet zárják ki a parlamentből. És láss csodát! Ebben egyetért a Fidesz, a Jobbik, az MSZP!”

 

– szögezte le válaszában Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke.

 

A Liberálisok velük ellentétben határozottan elutasítják a szigorítást, mert szerintük „nem szabad elvenni a lehetőséget a fiatal, frissen alakult pártoktól, hogy beszálljanak a versenybe”. Fodor Gábor pártja úgy véli: jelenleg is megvan a lehetősége a kamupártok kiszűrésének és ellenőrzésének, ezeket kellene alkalmazni, és azokat szankcionálni, akik csak a pénzszerzés miatt indultak a választáson.

 

Azért nem befolyásolja indulásukat a törvénymódosítás

 

Megkérdeztük az érintett pártokat arról is, hogy mennyiben lesz hatással a választási indulásukra az új szabályozás? Jobban ráfekszenek-e arra, hogy szövetségeseket találjanak maguknak? Némileg meglepő módon

 

mind a négy párt azt mondta, hogy ennek nem lesz hatása arra, hogy hogyan indulnak majd a választáson jövő tavasszal. 

 

A hogyant tekintve ezúttal is a Liberálisok lógtak ki leginkább a sorból: mindenki más önállóan indulna, a Fodor Gábor vezette párt viszont továbbra is közös ellenzéki listára vágyik, mert szerintük az adja meg a legnagyobb esélyt arra, hogy 2018-ban megvalósuljon a kormányváltás. Ha viszont ez nem jönne össze, akkor azért ők is készek akár egyedül is elindulni. 

 

A Lévai Katalin volt MSZP-s esélyegyenlőségi miniszter és volt EP-képviselő, valamint a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke, Földényi György által társelnökségben vezetett Lendülettel Magyarországért viszont több megkeresést is kapott az együttműködésre a törvénymódosítás óta, mint korábban, de nem az alapján döntik majd el, hogyan végződnek a jelenleg is folyó tárgyalásaik, mivel egy szakmai alapon szerveződő pártnak tartják magukat. 

 

Az FKGP viszont biztosan önállóan indul közlésük szerint, erről már döntött is a párt elnöksége. Hogy a választások után kivel fognak össze, azt pedig majd az elvek és a program dönti el. Szintén önállóan indul a Munkáspárt, mivel nem az állami pénz motiválja őket, hanem a „sok-sok gonddal küzdő emberek” érdekeinek képviselete, és önálló alternatívát akarnak nyújtani baloldali és nemzeti programjukkal a választóknak. 

 

De akkor felveszik vagy nem veszi fel a kampánytámogatást? 

 

Adódik viszont a kérdés, hogy akkor mi lesz a kampánytámogatással? Felveszik-e azt, vagy inkább nem kockáztatják meg, hogy később vissza kell majd fizetniük? Erre mindegyik párt azt mondta, hogy valahogy biztosan megoldják majd a kampányt.

 

A magát egyébként nem kis, hanem „elnyomott” pártnak tartó FKGP nem is tartaná meg az állami pénzt, ha rajta múlna. Azt közölték:

 

„Az általunk eltervezett kampányhoz nem kell a kormánytól kapott alamizsna. Ha lehetőségünk lenne rendelkezni az összeg felett, akkor a vidéki kórházak javára fogjuk felajánlani”.

 

Eleve úgy látják, hogy ha csak a kampánypénzen múlna a választási eredmény, akkor fölösleges is lenne indulniuk, hiszen a jelenlegi parlamenti pártok „aranyfolyó mellett állnak, és az ellenzék kiskanállal, míg a hatalmon lévők óriás merőkanállal lapátolnak” belőle. 

 

A Lendülettel Magyarországért bár nem tekinti kockázatnak a visszafizetési kötelezettséget, ugyanakkor úgy látja, hogy

 

a „komolysági küszöb” miatt valószínűleg több kispárt is amellett dönt majd, hogy nem használja föl az állami támogatást,

 

és inkább nem állami forrásból fedezi a kampányt, vagy akár el sem indul a választáson.

 

Az Azonnali által megkeresett pártok közül a Liberális Párt az egyedüli, amely jelenleg is kap költségvetési támogatást, hiszen a 2014-es közös ellenzéki listának köszönhetően bejutottak a parlamentbe, így jár nekik az állami pénz. Ők állításuk szerint ebből, illetve adományokból fedezik majd a jövő évi kampány költéseit. A Liberálisok egyébként fontosnak tartják, hogy az állam adjon pénzt a pártoknak, mert szerintük „egy demokráciában biztosítani kell, hogy a versengő pártok megfelelő költségvetési összegekhez jussanak hozzá, különben sem létezni, sem kampányolni nem tudnak”. 

 

A Munkáspárt pedig nem bízta a véletlenre a dolgot: már egy éve gyűjti a pénzt a „választási alapjába”. Saját erőből akarják fedezni a jelöltállítást, illetve a maradékból a kampányt, hiszen ők nem kapnak állami támogatást,

 

„és Sorostól sem kapunk pénzt, mint mások”.

 

Hogy mit kezdenek az állami kampánytámogatással, ha jogosultak lesznek rá, vállalják-e a visszafizetési kockázatot, azt viszont még nem tudják. Arra számítanak, hogy ha 2014-ben 33 jelölttel 0,56 százalékot kaptak, akkor jövőre ha háromszor ennyi jelöltet állítanak, akkor várhatóan többet érnek majd el ennél. „Erre azonban nincs garancia, mivel a Munkáspártot folyamatosan elzárják a médiától” – méltatlankodott Thürmer Gyula.

 

FOTÓ: Bruzák Noémi, MTI

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Alexander Dobrindt annyit azonban elismert, a CEU Budapesten tartása ügyében még nem született pozitív döntés a magyar kormány részéről.

Miután Matteo Salvini is kikelt az opera működtetésébe való szaúdi beavatkozás terve ellen, a La Scala igazgatótanácsa inkább visszautalja a szaúdi milliókat.

Egy kínai nő kipróbálta, mert azt hitte, a friss gyümölcsök semmi kárt nem okozhatnak. Tévedett.

A román miniszterelnöknek sikerült olyan magyarázatot adnia az eltűnő pénzekre, ami mellett a magyarok teljesítménye a fasorban sincs.

A sorozatsztár Volodimir Zelenszkij támogatói #ZeFake hashtaggel osztják meg, hogy Zelenszkij valójában Angela Merkel szeretője, sőt, nő.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Előadás a szovjetek innovatív megoldásairól Budapesten március 22-én.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Leginkább a még hezitáló német, spanyol és lengyel pártokon fog múlni a Fidesz sorsa az Európai Néppártban, de a kormánypártnak is vannak erős szövetségesei.

Alexisz Ciprasznak elég volt az első vörös vonalat átlépnie, hogy Berlin alig fél év alatt padlóra küldje. Ciprasz ugyanis, ellentétben Orbánnal, egy tényleges vörös vonalt érintett: a német bankok érdekeit.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Az AB az igazságügyi miniszter kérésére olvasott az igazságügyi miniszter korábbi gondolataiban! Sci-finek hangzik? Elmagyarázzuk!

Twitter megosztás Google+ megosztás