+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kiss Brigi
2017. november 22. szerda, 08:14
Kispártokat kérdezett az Azonnali arról: mit szólnak az állami kampánytámogatás feltételeinek szigorításához. A kampányra kapott pénzt ezután már csak azok a pártok tarthatnák meg, akik elérik az 1 százalékot. Állítják: egyikük indulását sem befolyásolja a módosítás. Van, aki a demokráciát félti az új kampánytámogatási szabályoktól, a Munkáspárt pedig már egy éve gyűjti a pénzt a jövő évi választásra, mert őket nem támogatja Soros György.

 

Egy hete fogadta el a parlament a kampányfinanszírozás szigorítására vonatkozó módosításokat. Az MSZP-s Bárándy Gergely javaslata alapján ráadásul a korábbi kormánypárti elképzelésnél, amely csak a 0,5 százalékot el nem érő pártokkal fizettette volna vissza az állami kampánytámogatást, még szigorúbb lett az új jogszabály. Ha egy párt meg akarja tartani a kampánytámogatást – amely a jelöltek számától függően akár többszázmilliós nagyságrendű is lehet –, akkor a választáson el kell érnie az 1 százalékot. Sőt: a pártok vezető tisztségviselői teljes felelősséggel tartoznak a kampánytámogatás visszafizetése iránt, a NAV behajthatja rajtuk a pénzt. 

 

A törvénymódosítás célja a 2014-ben elszaporodott, valódi politikai tevékenységet nem folytató, több esetben kifejezetten a választások előtt nem sokkal alakult pártok visszaszorítása volt. Ezek a formációk összesen több milliárd forintot vettek fel a költségvetésből, ráadásul sokszor nem is szabályosan költötték el azt. A cél tehát mindenképpen üdvözlendő. De vajon mit szólnak a szigorításhoz azok a pártok, amelyeket jó eséllyel érint majd ez a módosítás?

 

Az Azonnali öt kispártot – a Liberális Pártot, a Munkáspártot, a Független Kisgazda-, Földmunkás-, és Polgári Pártot, a MIÉP-et és a Lendülettel Magyarországért Pártot – kereste meg ennek kapcsán. Utóbbi szeptemberben bukkant fel, és az élén egy korábbi szocialista miniszter és egy nyugdíjas érdekképviseleti vezető áll: bemutatkozó rendezvényükről az volt a benyomásunk, hogy a nyugdíjas Momentumnál járunk. 

 

Olyan szerveződések véleményét kérdeztük tehát meg, amelyek támogatottsága bár szerény, de legalább folytatnak valamilyen látható politikai tevékenységet, és múltjuk, vagy vezetőik személye miatt nem a semmiből előbukkant alakulatokról van szó. Közülük a MIÉP többszöri megkeresésünkre sem reagált, a többiek viszont igen, ráadásul egészen eltérően vélekednek a törvénymódosításról.

 

Csak a Liberálisok utasítják el egyértelműen a szigorítást

 

A Munkáspárt, az FKGP és a Lendülettel is alapvetően egyetért a módosítással, még ha amúgy látják is az árnyoldalát. A Lendülettel szerint az új törvény a már létező nagyobb pártoknak kedvez, de a Munkáspárt is úgy látja, hogy bár helyes szándék a választási pénzek lenyúlásának megakadályozása, ezzel együtt viszont a demokráciát is korlátozzák, hiszen a szegényebb pártoknak így nehezebb lesz a parlament közelébe jutni.

 

„A népet, a dolgozókat képviselő pártok sohasem gazdagok, így végül is a népet zárják ki a parlamentből. És láss csodát! Ebben egyetért a Fidesz, a Jobbik, az MSZP!”

 

– szögezte le válaszában Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke.

 

A Liberálisok velük ellentétben határozottan elutasítják a szigorítást, mert szerintük „nem szabad elvenni a lehetőséget a fiatal, frissen alakult pártoktól, hogy beszálljanak a versenybe”. Fodor Gábor pártja úgy véli: jelenleg is megvan a lehetősége a kamupártok kiszűrésének és ellenőrzésének, ezeket kellene alkalmazni, és azokat szankcionálni, akik csak a pénzszerzés miatt indultak a választáson.

 

Azért nem befolyásolja indulásukat a törvénymódosítás

 

Megkérdeztük az érintett pártokat arról is, hogy mennyiben lesz hatással a választási indulásukra az új szabályozás? Jobban ráfekszenek-e arra, hogy szövetségeseket találjanak maguknak? Némileg meglepő módon

 

mind a négy párt azt mondta, hogy ennek nem lesz hatása arra, hogy hogyan indulnak majd a választáson jövő tavasszal. 

 

A hogyant tekintve ezúttal is a Liberálisok lógtak ki leginkább a sorból: mindenki más önállóan indulna, a Fodor Gábor vezette párt viszont továbbra is közös ellenzéki listára vágyik, mert szerintük az adja meg a legnagyobb esélyt arra, hogy 2018-ban megvalósuljon a kormányváltás. Ha viszont ez nem jönne össze, akkor azért ők is készek akár egyedül is elindulni. 

 

A Lévai Katalin volt MSZP-s esélyegyenlőségi miniszter és volt EP-képviselő, valamint a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke, Földényi György által társelnökségben vezetett Lendülettel Magyarországért viszont több megkeresést is kapott az együttműködésre a törvénymódosítás óta, mint korábban, de nem az alapján döntik majd el, hogyan végződnek a jelenleg is folyó tárgyalásaik, mivel egy szakmai alapon szerveződő pártnak tartják magukat. 

 

Az FKGP viszont biztosan önállóan indul közlésük szerint, erről már döntött is a párt elnöksége. Hogy a választások után kivel fognak össze, azt pedig majd az elvek és a program dönti el. Szintén önállóan indul a Munkáspárt, mivel nem az állami pénz motiválja őket, hanem a „sok-sok gonddal küzdő emberek” érdekeinek képviselete, és önálló alternatívát akarnak nyújtani baloldali és nemzeti programjukkal a választóknak. 

 

De akkor felveszik vagy nem veszi fel a kampánytámogatást? 

 

Adódik viszont a kérdés, hogy akkor mi lesz a kampánytámogatással? Felveszik-e azt, vagy inkább nem kockáztatják meg, hogy később vissza kell majd fizetniük? Erre mindegyik párt azt mondta, hogy valahogy biztosan megoldják majd a kampányt.

 

A magát egyébként nem kis, hanem „elnyomott” pártnak tartó FKGP nem is tartaná meg az állami pénzt, ha rajta múlna. Azt közölték:

 

„Az általunk eltervezett kampányhoz nem kell a kormánytól kapott alamizsna. Ha lehetőségünk lenne rendelkezni az összeg felett, akkor a vidéki kórházak javára fogjuk felajánlani”.

 

Eleve úgy látják, hogy ha csak a kampánypénzen múlna a választási eredmény, akkor fölösleges is lenne indulniuk, hiszen a jelenlegi parlamenti pártok „aranyfolyó mellett állnak, és az ellenzék kiskanállal, míg a hatalmon lévők óriás merőkanállal lapátolnak” belőle. 

 

A Lendülettel Magyarországért bár nem tekinti kockázatnak a visszafizetési kötelezettséget, ugyanakkor úgy látja, hogy

 

a „komolysági küszöb” miatt valószínűleg több kispárt is amellett dönt majd, hogy nem használja föl az állami támogatást,

 

és inkább nem állami forrásból fedezi a kampányt, vagy akár el sem indul a választáson.

 

Az Azonnali által megkeresett pártok közül a Liberális Párt az egyedüli, amely jelenleg is kap költségvetési támogatást, hiszen a 2014-es közös ellenzéki listának köszönhetően bejutottak a parlamentbe, így jár nekik az állami pénz. Ők állításuk szerint ebből, illetve adományokból fedezik majd a jövő évi kampány költéseit. A Liberálisok egyébként fontosnak tartják, hogy az állam adjon pénzt a pártoknak, mert szerintük „egy demokráciában biztosítani kell, hogy a versengő pártok megfelelő költségvetési összegekhez jussanak hozzá, különben sem létezni, sem kampányolni nem tudnak”. 

 

A Munkáspárt pedig nem bízta a véletlenre a dolgot: már egy éve gyűjti a pénzt a „választási alapjába”. Saját erőből akarják fedezni a jelöltállítást, illetve a maradékból a kampányt, hiszen ők nem kapnak állami támogatást,

 

„és Sorostól sem kapunk pénzt, mint mások”.

 

Hogy mit kezdenek az állami kampánytámogatással, ha jogosultak lesznek rá, vállalják-e a visszafizetési kockázatot, azt viszont még nem tudják. Arra számítanak, hogy ha 2014-ben 33 jelölttel 0,56 százalékot kaptak, akkor jövőre ha háromszor ennyi jelöltet állítanak, akkor várhatóan többet érnek majd el ennél. „Erre azonban nincs garancia, mivel a Munkáspártot folyamatosan elzárják a médiától” – méltatlankodott Thürmer Gyula.

 

FOTÓ: Bruzák Noémi, MTI

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A pártelnök azért lemondásával megvárja, amíg a katasztrofális választási eredménnyel záró Labour rendezi sorait.

Miért van műanyagból a volt főpolgármester karácsonyfája? Tarlós István az Azonnali karácsonyi körkérdésében!

Mit jelent, ha valaki küld neked egy tüzet? És ha barackot? Ha padlizsánt? Mit jelent a szív? És az, ha egy majom befogja a szemét? 16 kérdés, hajrá!

Csütörtök van, választanak a britek, eldőlhet a szigetország sorsa. Egy gendersemleges pingvin tegnap megjósolta, hogy Corbyn nyer, de mit mondasz te?

Életében először tesz újévi fogadalmat Ferencváros független polgármestere. Hogy mégis mi lesz az, azt az Azonnalinak árulta el.

A budapesti bazilika előtti karácsonyi vásár olyan közönségszavazáson lett a legjobb, ahol már a jelöltséghez tízezer eurót kell kipengetni. Orbán azért büszkélkedik vele.

A hét kérdése

Miközben Matolcsy György, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum azon vitázik, jó vagy rossz lenne-e Magyarországnak az euró minél előbbi bevezetése, az Azonnali az olvasókhoz fordul: kell-e nektek magyar euró?

Azért ide elnéznénk

Végre megtelik élettel az egyik legszebb budapesti vásárcsarnok. December 14.

Magyar topédesek december 20-án, Budakeszi, Kálvária Pince.

Nem csak szurkolóknak. Budapesten, az Ellátóházban, december 21-én.

Ez ilyen zene lesz. Pécsen, a Szabadkikötőben. December 29.

Az év egyik legjobb évnyitó bulija: Pécs komplett belvárosában koncertek délelőtt 10-től éjfélig. Január 4.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás