Szerző: Bakó Bea
2017. november 17. péntek, 08:45
Megszavazták Orbánék az Európai Unió Tanácsában, hogy további öt évig használni lehessen az EU-ban a glifozát nevű brutális gyomirtót, ami az ENSZ szerint rákkeltő. Az uniós Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint viszont nem veszélyes a szer: azt mondjuk nem árulják el, mi alapján jutottak erre. Jávor Benedek zöldpárti EP-képviselő a nagyipari lobbit sejti a háttérben, de ő is azt mondja: egyik napról a másikra nem lehet a glifozátot kivezetni.

 

„Globális multi mellé állt a magyar kormány az EU-ban” – ilyen és ehhez hasonló címekkel kommentálta a magyar sajtó azt, hogy a múlt héten a kormány megszavazta a Tanácsban, hogy további öt évig engedélyezzék a glifozát nevű gyomirtószert. Sokkal relevánsabb diagnózis lett volna, hogy „a lakosságot mérgező szer további használatára buzdít a magyar kormány” – ez már többet elárul az ügyről, mint a magyar közbeszédben tutira jolly joker ellenségérvet jelentő gaz multik emlegetése.

 

Adott esetben a Monsanto-é, amely mondjuk pont kiérdemli ezt a jelzőt. Az amerikai cég neve nem csak a glifozáttal, de a génmódosított élelmiszerekkel is összefonódott, sőt, hogy egy hungarikumot is említsünk, a földmutyik sem állnak távol tőle: a Magyar Nemzet írt tavasszal arról a Komárom-Esztergom megyei ügyről, miszerint a Monsanto a bábolnai üzeme szomszédságában egy kiszemelt állami földterületet annak feldarabolása után szerzett meg egy helyi gazda közbeiktatásával.

 

Mi az a glifozát?

 

A glifozát az egyik legszélesebb körben használt növényvédő szer a világon és Magyarországon.

 

Brutális gyomirtószer: gyakorlatilag mindent elpusztít

 

– mondta az Azonnalinak Jávor Benedek zöldpárti EP-képviselő, aki már jóval régebb óta követi a glifozát-ügyet, mint hogy az a magyar köztudatba bekerült volna.

 

A hatóanyagot elsősorban a Monsanto növényvédőszereiben használják.

 

Alapvetően genetikailag módosított élelmiszernövényekre fejlesztették ki,

 

mivel ezek rezisztensek a glifozát hatóanyagra, így ezekre nagy koncentrációban is használható: minden más növény kiirt körülöttük, a GMO-s növények viszont megmaradnak.

 

Magyar vonatkozásban érdekes adalék, hogy az Alaptörvény elvileg GMO-mentességet garantál: ettől mondjuk – amint azt a kormány sem nagyon titkolja – még simán lehet importálni GMO-s termékeket az országba, de legalább itt termeszteni tilos őket.

 

Ettől függetlenül itthon is használják a glifozátot: nagy koncentrációban szelektíven, olyan helyeken, ahol csak gyom van.

 

Kisebb koncentrációban viszont szórják a gabonára is:

 

aratás előtt használják, így a növények már lábon kiszáradnak valamennyire. Ezáltal az aratásnál alacsonyabb a növények nedvességtartalma, amit egyszerűbb raktározni – magyarázta Jávor az Azonnalinak. Ennek viszont az az ára, hogy valamennyi glifozát belekerülhet a gabonába és az abból készült élelmiszerekbe, például a kenyérbe.

 

Az EP-képviselők szervezetében van glifozát, Magyarországon nem készült vizsgálat

 

Jávor Benedek negyvenhét EP-képviselőtársával együtt egyébként vizeletmintát küldött egy független német laboratóriumnak, hogy bevizsgálják: van-e glifozát a szervezetükben. Mindegyikük vizeletében kimutatták a szer jelenlétét, és „bár nincs hivatalos egészségügyi határérték a vizelet glifozáttartalmára, de az eredmények minden esetben meghaladták az ivóvízre vonatkozó 0,1 μg/l határértéket.

 

Azaz több glifozát megy ki belőlünk, mint ami befele jöhetne”

 

– írta a vizsgálatról a blogján a politikus.

 

A magyarok közül rajta kívül még a jobbikos Balczó Zoltán vett részt a kísérletben. Jávor a saját eredményéről azt írta: 3,14 μg/l glifozátot mutattak ki nála, ami a második legrosszabb eredmény a vizsgált képviselők közül, és harmincszor annyi, mint amennyi az ivóvízben lehetne.

 

Tavaly Németországban nagy botrány volt, mikor bevizsgálták a legnépszerűbb sörmárkákat, és szinte mindegyikről kiderült, hogy jóval több glifozátot tartalmaznak a kelleténél. Tettek is a dolog ellen: az idei vizsgálat már jóval kevesebb gyomirtót mutatott ki a sörökben, de a helyzet még mindig nem ideális.

 

Nem ártana persze Magyarországon is egy hasonló vizsgálatot elvégezni – nem csak a sörökre, hanem általában az élelmiszerekre vonatkozóan. Ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre Jávor Benedek azt mondta: egy ilyen vizsgálat elég drága mulatság, és egyértelműen a hatóságok dolga lenne, de erre egyáltalán nem mutatkozik kormányzati akarat.

 

Mi a baj ezzel?

 

Ami miatt jobb lenne glifozátmentes élelmiszereket enni, az az, hogy a szer potenciális rákkeltő.

 

A glifozát káros hatásairól egyelőre elég ellentmondásosak az információk. Az IARC, az ENSZ rákkutatással foglalkozó szakosított intézménye potenciális rákkeltőnek sorolta be a szert, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az EFSA viszont a közelmúltban arra a következtetésre jutott, hogy nincs rákkeltő hatása – mondja Jávor Benedek, rögtön hozzátéve, hogy miért érdemes fenntartásokkal kezelni az EFSA megállapításait.

 

Az EU-s hatóság olyan tudományos anyagokra alapozta a megengedő döntését, amelyek a mezőgazdasági nagyipartól származnak: ezeket a tanulmányokat a mai napig nem hozták teljességében nyilvánosságra.

 

„Másfél éve próbáljuk ezeket megszerezni, de nem voltak hajlandók megküldeni őket maradéktalanul, csak kitakarásokkal teli, töredékes szövegeket kaptunk” – mondja Jávor Benedek, aki három képviselőtársával be is perelte az EFSA-t az Európai Bíróságon, hogy adják ki az adatokat.

 

„Nagyon erős a gyanú, különösen az Amerikában a Monsanto ellen folyó per kapcsán kiszivárgott emailek, az úgynevezett Monsanto-papírok alapján, hogy a nagy cégek manipulálják az adatokat, amelyek alapján a glifozát tényleges hatásait elemzik, és ami alapján az EFSA arra jut, hogy nem rákkeltő a glifozát. Ennek alapján felmerül a kérdés, hogy mennyire megalapozott az EFSA következtetése?” – vetette fel Jávor. Szerinte ezért inkább az elővigyázatosság elvét kellene szem előtt tartani és nem kívánatossá kell minősíteni a glifozát széleskörű használatát.

 

Most mindenki úgy permetez glifozáttal, ahogy akar

 

Jelenleg nincsenek speciális korlátozó szabályok a glifozát használatára nézve sem Magyarországon, sem az EU-ban. Csak az általános növényvédelmi előírásoknak kell megfelelni. Az egyes szereket azonban az EU-ban időről időre engedélyeztetni kell.

 

A glifozátnak idén év végén jár le az EU-s engedélye, ezért merült fel, hogy hogyan tovább: lehessen-e használni, és milyen korlátokkal?

 

Legutóbbi állásfoglalásában – amelynek a szavazásán a fideszes képviselők testületileg tartózkodtak – az Európai Parlament azt javasolta, hogy az emberek közvetlen lakókörnyezetében, például parkokban, játszótereken azonnal tiltsák be a szer használatát, a mezőgazdaságban pedig további öt évig lehessen használni, de ennek leteltével vezessék ki.

 

Korábban egyébként tizenöt és hét évről szóltak a javaslatok, ezekhez képest már az öt éves türelmi idő is kompromisszumos megoldásnak tűnik. Mindenesetre nem sikerült összehozni az elfogadásához szükséges minősített többséget a Tanácsban, ahol a tagállami kormányok képviselői ülnek.  Bár Magyarország támogatta a határozatot, sőt, ahogy Jávor Benedek fogalmaz,

 

a kormány aktívan lobbizik is a glifozát minél hosszabb távú engedélyezése érdekében, bár, hogy milyen információk alapján jutottak erre a támogató álláspontra, azt nem árulták el neki.

 

Mindenesetre hiába lobbizott a magyar kormány, a Tanács nem szavazta meg az öt éves türelmi időt: a legmeghatározóbb nagy tagállamok nem támogatták az ötletet – Franciaország ellene szavazott, Németország tartózkodott.

 

Mi lesz, ha nem jutnak dűlőre év végéig a tagállamok?

 

Jávor szerint a következő lépés az lesz, hogy a Bizottság előáll az év végéig egy újabb kompromisszumos javaslattal, amihez meg tud nyerni még pár tagállamot. A zöldpárti képviselő is úgy gondolja:

 

problémás lenne egyik napról a másikra, minden átmenet nélkül betiltani a glifozát használatát,

 

arról viszont mindenképp meg kellene állapodni, hogy kivezetik-e, és ha igen, milyen időtávon. Ha nincs megállapodás, akkor év végén lejár az engedély, 2018-tól tehát tilos lenne használni a szert.

 

Az azonnali kivezetés ellen szól Jávor szerint, hogy bár léteznek alternatív gyomirtószerek a piacon, ezek egyrészt drágák, másrészt szintén nem kockázatmentesek. Hosszútávon szerinte a mezőgazdasági struktúra átalakítása a megoldás: a nagyüzemi, erősen gépesített gazdálkodásról át kell állni egy fenntartható, kisebb gazdaságokon alapuló, környezetbarátabb mezőgazdasági rendszerre. Ezt viszont nem lehet egyik napról a másikra megcsinálni.

 

Betilthatja-e egy tagállam, ha az EU végül engedélyezi?

 

Mi lesz, ha sikerül kompromisszumot kötni, és most újra engedélyezik a glifozátot egy időre? Lehetséges, hogy egy tagállam ettől függetlenül mégis betiltsa vagy korlátozza? – vetődik fel a kérdés.

 

Bár a tagállamok elvileg hozhatnak az EU-snál szigorúbb szabályt, de ezt megfelelően meg kell indokolni – mondja Jávor. Franciaország például készül a glifozát betiltására. A szigorúbb tagállamoknak mindenesetre

 

számolniuk kell azzal is, hogy a Monsanto bíróság elé citálja őket

 

mondván, hogy az EU engedélyezte a szert, és a betiltása a szabad kereskedelem elveit sérti, sőt, akár WTO elé is viheti az ügyet a multicég. Jávor keserűen hozzáteszi: Magyarország esetében ettől biztosan nem kell tartani.

 

+++

 

Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük a kormányinfón Lázár Jánost, de azt mondta: nem érzi magát gyomirtószakértőnek, majd megkérdezi az édesapját. Elküldtük kérdéseinket a NÉBIH-nek és a Földművelésügyi Minisztériumnak is. Azt akarjuk megtudni, hogy milyen információkra, tanulmányokra alapozza a kormány a glifozáttal kapcsolatos támogató álláspontját, és terveznek-e átfogó felmérést készíteni a magyarországi élelmiszerek, különösen a gabonanövények glifozáttartalmáról. Amint választ kapunk, beszámolunk róla.

 

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás