Miért nem tudja betiltani az EU a glifozátot? Jávor Benedek elárulja: nem csak Orbán miatt

Megszavazták Orbánék az Európai Unió Tanácsában, hogy további öt évig használni lehessen az EU-ban a glifozát nevű brutális gyomirtót, ami az ENSZ szerint rákkeltő. Az uniós Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint viszont nem veszélyes a szer: azt mondjuk nem árulják el, mi alapján jutottak erre. Jávor Benedek zöldpárti EP-képviselő a nagyipari lobbit sejti a háttérben, de ő is azt mondja: egyik napról a másikra nem lehet a glifozátot kivezetni.

„Globális multi mellé állt a magyar kormány az EU-ban” – ilyen és ehhez hasonló címekkel kommentálta a magyar sajtó azt, hogy a múlt héten a kormány megszavazta a Tanácsban, hogy további öt évig engedélyezzék a glifozát nevű gyomirtószert. Sokkal relevánsabb diagnózis lett volna, hogy „a lakosságot mérgező szer további használatára buzdít a magyar kormány” – ez már többet elárul az ügyről, mint a magyar közbeszédben tutira jolly joker ellenségérvet jelentő gaz multik emlegetése.

Adott esetben a Monsanto-é, amely mondjuk pont kiérdemli ezt a jelzőt. Az amerikai cég neve nem csak a glifozáttal, de a génmódosított élelmiszerekkel is összefonódott, sőt, hogy egy hungarikumot is említsünk, a földmutyik sem állnak távol tőle: a Magyar Nemzet írt tavasszal arról a Komárom-Esztergom megyei ügyről, miszerint a Monsanto a bábolnai üzeme szomszédságában egy kiszemelt állami földterületet annak feldarabolása után szerzett meg egy helyi gazda közbeiktatásával.

Mi az a glifozát?

A glifozát az egyik legszélesebb körben használt növényvédő szer a világon és Magyarországon.

– mondta az Azonnalinak Jávor Benedek zöldpárti EP-képviselő, aki már jóval régebb óta követi a glifozát-ügyet, mint hogy az a magyar köztudatba bekerült volna.

A hatóanyagot elsősorban a Monsanto növényvédőszereiben használják.

mivel ezek rezisztensek a glifozát hatóanyagra, így ezekre nagy koncentrációban is használható: minden más növény kiirt körülöttük, a GMO-s növények viszont megmaradnak.

Magyar vonatkozásban érdekes adalék, hogy az Alaptörvény elvileg GMO-mentességet garantál: ettől mondjuk – amint azt a kormány sem nagyon titkolja – még simán lehet importálni GMO-s termékeket az országba, de legalább itt termeszteni tilos őket.

Ettől függetlenül itthon is használják a glifozátot: nagy koncentrációban szelektíven, olyan helyeken, ahol csak gyom van.

aratás előtt használják, így a növények már lábon kiszáradnak valamennyire. Ezáltal az aratásnál alacsonyabb a növények nedvességtartalma, amit egyszerűbb raktározni – magyarázta Jávor az Azonnalinak. Ennek viszont az az ára, hogy valamennyi glifozát belekerülhet a gabonába és az abból készült élelmiszerekbe, például a kenyérbe.

Az EP-képviselők szervezetében van glifozát, Magyarországon nem készült vizsgálat

Jávor Benedek negyvenhét EP-képviselőtársával együtt egyébként vizeletmintát küldött egy független német laboratóriumnak, hogy bevizsgálják: van-e glifozát a szervezetükben. Mindegyikük vizeletében kimutatták a szer jelenlétét, és „bár nincs hivatalos egészségügyi határérték a vizelet glifozáttartalmára, de az eredmények minden esetben meghaladták az ivóvízre vonatkozó 0,1 μg/l határértéket.

– írta a vizsgálatról a blogján a politikus.

A magyarok közül rajta kívül még a jobbikos Balczó Zoltán vett részt a kísérletben. Jávor a saját eredményéről azt írta: 3,14 μg/l glifozátot mutattak ki nála, ami a második legrosszabb eredmény a vizsgált képviselők közül, és harmincszor annyi, mint amennyi az ivóvízben lehetne.

Tavaly Németországban nagy botrány volt, mikor bevizsgálták a legnépszerűbb sörmárkákat, és szinte mindegyikről kiderült, hogy jóval több glifozátot tartalmaznak a kelleténél. Tettek is a dolog ellen: az idei vizsgálat már jóval kevesebb gyomirtót mutatott ki a sörökben, de a helyzet még mindig nem ideális.

Nem ártana persze Magyarországon is egy hasonló vizsgálatot elvégezni – nem csak a sörökre, hanem általában az élelmiszerekre vonatkozóan. Ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre Jávor Benedek azt mondta: egy ilyen vizsgálat elég drága mulatság, és egyértelműen a hatóságok dolga lenne, de erre egyáltalán nem mutatkozik kormányzati akarat.

Mi a baj ezzel?

A glifozát káros hatásairól egyelőre elég ellentmondásosak az információk. Az IARC, az ENSZ rákkutatással foglalkozó szakosított intézménye potenciális rákkeltőnek sorolta be a szert, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az EFSA viszont a közelmúltban arra a következtetésre jutott, hogy nincs rákkeltő hatása – mondja Jávor Benedek, rögtön hozzátéve, hogy miért érdemes fenntartásokkal kezelni az EFSA megállapításait.

„Másfél éve próbáljuk ezeket megszerezni, de nem voltak hajlandók megküldeni őket maradéktalanul, csak kitakarásokkal teli, töredékes szövegeket kaptunk” – mondja Jávor Benedek, aki három képviselőtársával be is perelte az EFSA-t az Európai Bíróságon, hogy adják ki az adatokat.

„Nagyon erős a gyanú, különösen az Amerikában a Monsanto ellen folyó per kapcsán kiszivárgott emailek, az úgynevezett Monsanto-papírok alapján, hogy a nagy cégek manipulálják az adatokat, amelyek alapján a glifozát tényleges hatásait elemzik, és ami alapján az EFSA arra jut, hogy nem rákkeltő a glifozát. Ennek alapján felmerül a kérdés, hogy mennyire megalapozott az EFSA következtetése?” – vetette fel Jávor. Szerinte ezért inkább az elővigyázatosság elvét kellene szem előtt tartani és nem kívánatossá kell minősíteni a glifozát széleskörű használatát.

Most mindenki úgy permetez glifozáttal, ahogy akar

Jelenleg nincsenek speciális korlátozó szabályok a glifozát használatára nézve sem Magyarországon, sem az EU-ban. Csak az általános növényvédelmi előírásoknak kell megfelelni. Az egyes szereket azonban az EU-ban időről időre engedélyeztetni kell.

Legutóbbi állásfoglalásában – amelynek a szavazásán a fideszes képviselők testületileg tartózkodtak – az Európai Parlament azt javasolta, hogy az emberek közvetlen lakókörnyezetében, például parkokban, játszótereken azonnal tiltsák be a szer használatát, a mezőgazdaságban pedig további öt évig lehessen használni, de ennek leteltével vezessék ki.

Korábban egyébként tizenöt és hét évről szóltak a javaslatok, ezekhez képest már az öt éves türelmi idő is kompromisszumos megoldásnak tűnik. Mindenesetre nem sikerült összehozni az elfogadásához szükséges minősített többséget a Tanácsban, ahol a tagállami kormányok képviselői ülnek.  Bár Magyarország támogatta a határozatot, sőt, ahogy Jávor Benedek fogalmaz,

Mindenesetre hiába lobbizott a magyar kormány, a Tanács nem szavazta meg az öt éves türelmi időt: a legmeghatározóbb nagy tagállamok nem támogatták az ötletet – Franciaország ellene szavazott, Németország tartózkodott.

Mi lesz, ha nem jutnak dűlőre év végéig a tagállamok?

Jávor szerint a következő lépés az lesz, hogy a Bizottság előáll az év végéig egy újabb kompromisszumos javaslattal, amihez meg tud nyerni még pár tagállamot. A zöldpárti képviselő is úgy gondolja:

arról viszont mindenképp meg kellene állapodni, hogy kivezetik-e, és ha igen, milyen időtávon. Ha nincs megállapodás, akkor év végén lejár az engedély, 2018-tól tehát tilos lenne használni a szert.

Az azonnali kivezetés ellen szól Jávor szerint, hogy bár léteznek alternatív gyomirtószerek a piacon, ezek egyrészt drágák, másrészt szintén nem kockázatmentesek. Hosszútávon szerinte a mezőgazdasági struktúra átalakítása a megoldás: a nagyüzemi, erősen gépesített gazdálkodásról át kell állni egy fenntartható, kisebb gazdaságokon alapuló, környezetbarátabb mezőgazdasági rendszerre. Ezt viszont nem lehet egyik napról a másikra megcsinálni.

Betilthatja-e egy tagállam, ha az EU végül engedélyezi?

Mi lesz, ha sikerül kompromisszumot kötni, és most újra engedélyezik a glifozátot egy időre? Lehetséges, hogy egy tagállam ettől függetlenül mégis betiltsa vagy korlátozza? – vetődik fel a kérdés.

Bár a tagállamok elvileg hozhatnak az EU-snál szigorúbb szabályt, de ezt megfelelően meg kell indokolni – mondja Jávor. Franciaország például készül a glifozát betiltására. A szigorúbb tagállamoknak mindenesetre

mondván, hogy az EU engedélyezte a szert, és a betiltása a szabad kereskedelem elveit sérti, sőt, akár WTO elé is viheti az ügyet a multicég. Jávor keserűen hozzáteszi: Magyarország esetében ettől biztosan nem kell tartani.

+++

Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük a kormányinfón Lázár Jánost, de azt mondta: nem érzi magát gyomirtószakértőnek, majd megkérdezi az édesapját. Elküldtük kérdéseinket a NÉBIH-nek és a Földművelésügyi Minisztériumnak is. Azt akarjuk megtudni, hogy milyen információkra, tanulmányokra alapozza a kormány a glifozáttal kapcsolatos támogató álláspontját, és terveznek-e átfogó felmérést készíteni a magyarországi élelmiszerek, különösen a gabonanövények glifozáttartalmáról. Amint választ kapunk, beszámolunk róla.