Szerző: Kiss Brigi
2017. november 16. csütörtök, 17:21
Miért támogatta a kormány illetékese az Európai Unió Tanácsának munkacsoportjában a WHO szerint valószínűsíthetően rákkeltő glifozát nevű gyomirtó további engedélyezését? Mi a helyzet azokkal a gyógyszerekkel, amelyekről Franciaországban kiderült, hogy károsak, azonban nálunk is forgalomban vannak? Tényleg a már meglévő határon túli óvodáknak készül konkurenciát csinálni óvodaépítési programjával a kormány? Ezekről kérdeztük Lázár Jánost a csütörtöki kormányinfón.

 

Immáron 104. kormányinfóját tartotta csütörtökön Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő, melyen az Azonnali ezúttal egy Lázárnak oly kedves témában, az agráriumot érintő kérdésben faggata a minisztert. Múlt héten ugyanis szavaztak az uniós tagállamok arról, hogy mi legyen a vitatott gyomirtó, a glifozát sorsa az Európai Unióban: meghosszabbítsák-e az engedélyét újabb öt évvel vagy sem. 

 

Mivel a minősített többség nem jött össze, ezért a kérdésben november végén újabb voksolás várható. Magyarország a múlt heti szavazáson az Egészségügyi Világszervezet rákkutatási ügynöksége szerint állatokra rákkeltő, emberekre valószínűsíthetően rákkeltő anyagok közé sorolt gyomirtó további engedélyezése mellett voksolt. Ez mindenképpen némi magyarázatra szorul, tehát megkérdeztük a minisztert arról, miért, milyen esetleges hatástanulmány alapján szavazott így a magyar kormány képviselője.

 

Azonban hiába kérdeztük Lázár Jánost, nem tudott választ adni erre. Azt ígérte, hogy tájékozódik az ügyben, és utána majd válaszol az Azonnali kérdésére. Azért nem hagytuk ennyiben, és mivel a miniszter foglalkozik agrár-kérdésekkel is, ezért rákérdeztünk arra, hogy neki személyesen mi a véleménye a glifozátról, egészségre károsnak tartja-e? Erre úgy válaszolt:

 

„Nem érzem magamat gyomirtószakértőnek. Tájékozódni fogok ma délután, megkérdezem az édesapámat is és a családom többi tagját is, és a jövő héten tájékoztatni fogom erről.”

 

Kovács Zoltán gyorsabb volt, és gyorsan tájékozódott a kérdésében. Majd azt hangsúlyozta, hogy az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) állásfoglalása szerint nincs gond a glifozáttal. Itt azért közbevetettük, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Rákkutató Ügynöksége szerint meg van. Lázár János itt viszont közbeszólt, mondván: „nehogy ezen összecsapjatok”, majd jelezte, hogy meg fogják kérdezni és válaszolni fognak.

 

Gyógyszerügyben is tájékozódnak majd

 

Egy másik fogyasztókat is érintő ügyben, a recept nélkül kapható megfázás elleni gyógyszerek kapcsán is érdeklődtünk Lázár Jánosnál. Mint az az Azonnalin szerdán megjelent cikkben is szerepel: egy francia vizsgálat szerint be kellene tiltani a vény nélkül kapható megfázás elleni gyógyszerek közel felét, mert azok ártanak az egészségnek, többek között az indokolatlanul nagy hatóanyag-dózisuk miatt. A francia vizsgálaton megbukott gyógyszerek egy része Magyarországon is kapható, szintén vény nélkül.

 

Ennek kapcsán arról érdeklődtünk a Miniszterelnökséget vezető miniszternél, hogy Magyarországon is lesz-e a franciához hasonló vizsgálat a recept nélkül kapható megfázás elleni gyógyszerek esetében. Első körben azonban nem ő, hanem Kovács Zoltán kormányszóvivő válaszolt, aki hangsúlyozta: Magyarországon az egyik legszigorúbb a gyógyszertörvény, viszont mivel ez egy friss hír, időt kért arra, hogy átakinthessék az ügyet. Ezt később Lázár is megismételte, hangsúlyozva, hogy

 

nagyon szigorú szabályoknak, az EU-ban az egyik legszigorúbbaknak kell megfelelnie azoknak a gyógyszereknek, amelyeket forgalomba akarnak hozni Magyarországon.

 

Konkrétan rákérdeztünk arra is, hogy mivel ebben a francia tanulmányban szerepelnek olyan gyógyszerek is, amelyek Magyarországon is forgalomban vannak, így ezekkel akkor mi a helyzet, Lázár János azonban nem tudott választ adni a kérdésre, és ahogy a glifozát kapcsán, itt is azt ígérte, hogy tájékozódik, és majd később válaszol a felmerült kérdésekre.

 

Nem akarnak konkurenciát csinálni a már meglévő oviknak

 

Érdeklődtünk arról is, hogy most akkor készült-e hatástanulmány vagy sem annak a programnak kapcsán, ami 9 milliárd forintotból építene bölcsődéket és óvodákat a határon túli magyaroknak. Egymásnak ellentmondóan nyilatkozik ugyanis a kérdésben az Emberi Erőforrások Minisztériumának két államtitkára. Rétvári Bence szerint készült ilyen dokumentum, míg Soltész Miklós szerint nem, sőt: ő a hatástanulmányt valamiféle baloldali dologként jellemezte az őt erről kérdező újságírónak. 

 

A hatástanulmány kérdése azért is fontos, mert például Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint Erdélyben megfelelő az óvodahálózat, így az új intézmények csak a meglévőktől szipkázhatnák el a gyerekeket. Emellett azt sem tudni még, hogy ki fogja fenntartani ezeket a bölcsődéket és óvodákat. 

 

Az Azonnali ezen kérdésére végre tudott válaszolni Lázár János. Az óvodák szükségességére, helyére, illetve a hatástanulmány létét firtató kérdésünkre azt mondta:

 

„Hogyne. Mindegyik föl van mérve. Én magam átnéztem az összeset. Az összes óvoda- és bölcsődeépítési projektet átnéztem tételesen egyesével. Mindenhol alapos vizsgálat előzte meg a döntést.”

 

Lázár János szerint nemzetstratégiai kérdés, hogy a határon túl évente születő nagyjából 10 ezer gyermeket segítsék. Ahhoz ugyanis, hogy a határon túli magyarok megmaradjanak és a szülőföldjükön boldogulni tudjanak, minél hamarabb be kell avatkozni. Hiszen ha egy gyermek magyar óvodába jár, nagyobb eséllyel megy magyar iskolába és így tovább.

 

Arra a kérdésre, hogy akkor mennyiben állja meg a helyét a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársának véleménye arról, hogy Erdélyben az új óvodák csak elszipkáznák a régiekből a gyerekeket, Lázár pontosított és hangsúlyozta: a program nagy része jelenlegi óvodák felújítására vagy csoportszobákkal való bővítésére vonatkozik. Egy kisebb rész szól új óvodák építéséről. De ezek egy részében is a régi óvodák költöznek be az új helyre, és csak ezeken túl vannak a „zöldmezős” beruházások, ahol óvodát építenek oda, ahol nincs. Hozzátette:

 

„Semmiféle konkurenciát nem fogunk teremteni, hanem a jelenleg működő óvodákat segítjük.”

 

Ezen túl felhívta a figyelmet arra, hogy Kárpátalján, a Vajdaságban vagy éppen a Felvidéken egyáltalán nem olyan jó az óvodahelyzet mint Erdélyben, illetve a Székelyföldön, éppen ezért a program az egész Kárpát-medencére koncentrál.

 

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás