Szerző: Bukovics Martin
2017. november 14. kedd, 17:40
Új módszerrel, a Facebookon keresztül végzett reprezentatív közvélemény-kutatást az IDEA Intézet. A Fidesz stabilan vezet, a Jobbik a második, az LMP, Együtt-Párbeszéd és Momentum közül pedig csak egy juthat be a parlamentbe. A kutatással megbízott politikai elemző, Böcskei Balázs az Azonnalinak beszélt a kutatás hátteréről és az új módszerben rejlő potenciálról.

 

Az atv.hu-n jött ki a pártok támogatottságáról szóló legújabb közvélemény-kutatás, amelyet az IDEA Intézet készített az eddigiekhez képest merőben eltérő módszertannal, mégis a többi cég kutatásához hasonló eredménnyel. A Fidesz-KDNP stabilan vezet: a teljes népesség körében 29, a biztos pártválasztók között 37 százalékos a kormánypártok támogatottsága.

 

A Jobbik stabil második 13/18 százakékos értékkel, az MSZP harmadik 7/11 százalékkal, a Gyurcsány Ferenc vezette DK negyedik 6/9 százalékkal, a Szél Bernadett miniszterelnök-jelöltségével kampányoló LMP ötödik 5/8-cal, a Karácsony Gergely mögé felsorakozó Együtt-Párbeszéd szövetség pedig 3-5-tel még éppen hogy becsúszna a parlamentbe. A Momentum a teljes népességben 3 százalékon, a biztos pártválasztók között 4 százalékon áll. 

 

Az IDEA a pártpreferenciák alakulásán túl rákérdezett arra is, jó vagy rossz irányba haladnak-e a dolgok Magyarországon, a válaszadók környezetében inkább kormányváltást vagy a kormány maradását akarók vannak-e, illetve hogy javult vagy romlott-e az életük a második és harmadik Orbán-kormányok alatt.

 

Mit jelent mindez?

 

Az Azonnali kíváncsi volt, mit olvasnak ki az eredményekből a felmérés készítői. Böcskei Balázs politikai elemző, az IDEA Intézet megbízott szakértője rámutatott, hogy az Együtt-Párbeszéd választási együttműködésük bejelentése óta a biztos választók körében először éri el támogatottságában az 5 százalékot. Az eredmények értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy az online mintavétel során az Együtt-Párbeszéd szavazói is könnyebben elérhetők – akárcsak a Momentumé –, így ezzel láthatóbbakká válnak.

 

Ugyanakkor ezzel csak

 

bonyolódik a „majdnem valahai” új pólus szereplők közötti verseny, hiszen esélyes, hogy az LMP, Együtt-Párbeszéd, Momentum hármasa közül csak az egyik kerülhet be az Országgyűlésbe

 

– véli Böcskei. Erre (potenciális) szavazóik hasonlósága miatt a dominánsnak lesz esélye, vagyis annak a pártnak, amelyet a leginkább bejutóképesnek látnak a választók. Ha az Együtt-Párbeszéd vagy a Momentum tartósan LMP-közeli eredményeket tudnak produkálni, úgy kiéleződhet a dominanciáért folytatott küzdelem.

 

Az elemző az MSZP és DK indulását illetően a baloldali-liberális választók egy része által kívánatosnak tartott közös lista helyett önálló pártállítással számol. Az MSZP aktuális válságát bizonyítja, hogy politikusai úgy szivárogtatnak a jelöltállítási tárgyalások állásáról, hogy azokat pillanatok alatt cáfolják az érintettek, az MSZP kommunikációjában nem látszik stratégia.

 

A szocialisták aktuális krízisét Böcskei szerint erősítheti, hogy

 

az MSZP-n belül versenyképes miniszterelnök-jelölt ma nem mutatkozik, kívülről pedig nehéz lesz olyan jelöltet találni, aki ne érezné magára nézve kockázatnak egy ilyen helyzetben lévő párt vezetését.

 

Eközben pedig zajlik a DK határon túliak szavazati joga kapcsán folytatott kampánya, amely az MSZP táborának „perifériájánál” beljebb is éreztetheti hatását.

 

Hogyan készült a felmérés?

 

Böcskei Balázs az Azonnalinak elmondta, hogy a bevett kérdőíves politikai közvélemény-kutatást és a közösségi médián alapuló célcsoport-képzési módszereket ötvöző vizsgálat mindenben megfelel a magyarországi társadalomtudományi kutatások mintavételi eljárásainak. A minta – hasonlóan a magyarországi nyilvánosságban eddig ismert kutatások tulajdonságaikhoz – reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, településtípus és iskolai végzettség szerint. Ezer fős mintanagyság esetén a mintavételi hiba legfeljebb 3,1 százalékpont.

 

Az adatfelvétel alapja egy olyan online kérdőív, amelynek kitöltését a közösségi médián keresztül célzott hirdetésekkel támogatták.

 

Az eredmények értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy az online – így a web.2.0-ás – mintavétel során az aktívabb állampolgárok könnyebben elérhetők, válaszolási hajlandóságuk magasabb.

 

A felvétel során viszont lehetővé válik, az is, hogy kiküszöbölhető legyen az eltérő internetes aktivitásból származó mintatorzulás. A módszer lehetőséget ad arra is, hogy kisebb demográfiai csoportok, pártpreferenciával bíró választók körében mélyfúrást lehessen végezni olyan adatfelvétel során, amellyel célzottan rájuk optimalizálnak, mint célcsoport. A szakértő számos előnye mellett többek között a válaszoló saját időbeosztása szerinti, neki tetsző időpontban történő válaszolást említette, továbbá az online kitöltés csökkenti egy-egy interjúszituáció által teremtett megfelelési kényszert, így az őszintébb válaszokat eredményezhet.

 

A digitális felvételnek olyan további előnyeinek vannak, amely segíti, hogy a felmérés rugalmasabb, az aktuális témákra jobban és gyorsabban rezonáló legyen. Böcskei Balázs az Azonnalinak elárulta azt is, hogy az IDEA Intézet idén novembertől rendszeren publikálja többek között a pártok támogatottságára és a belpolitikai aktualitásokra vonatkozó eredményeit és kutatásait, így például a napokban a Puncs.hu és a szexista plakátok megítélése és szabályozása kapcsán végzett kutatását.

 

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás