Újra kiéleződhet a verseny az LMP, az Együtt-PM és a Momentum között

Szerző: Bukovics Martin
2017.11.14. 17:40

Új módszerrel, a Facebookon keresztül végzett reprezentatív közvélemény-kutatást az IDEA Intézet. A Fidesz stabilan vezet, a Jobbik a második, az LMP, Együtt-Párbeszéd és Momentum közül pedig csak egy juthat be a parlamentbe. A kutatással megbízott politikai elemző, Böcskei Balázs az Azonnalinak beszélt a kutatás hátteréről és az új módszerben rejlő potenciálról.

Újra kiéleződhet a verseny az LMP, az Együtt-PM és a Momentum között

Az atv.hu-n jött ki a pártok támogatottságáról szóló legújabb közvélemény-kutatás, amelyet az IDEA Intézet készített az eddigiekhez képest merőben eltérő módszertannal, mégis a többi cég kutatásához hasonló eredménnyel. A Fidesz-KDNP stabilan vezet: a teljes népesség körében 29, a biztos pártválasztók között 37 százalékos a kormánypártok támogatottsága.

A Jobbik stabil második 13/18 százakékos értékkel, az MSZP harmadik 7/11 százalékkal, a Gyurcsány Ferenc vezette DK negyedik 6/9 százalékkal, a Szél Bernadett miniszterelnök-jelöltségével kampányoló LMP ötödik 5/8-cal, a Karácsony Gergely mögé felsorakozó Együtt-Párbeszéd szövetség pedig 3-5-tel még éppen hogy becsúszna a parlamentbe. A Momentum a teljes népességben 3 százalékon, a biztos pártválasztók között 4 százalékon áll. 

Az IDEA a pártpreferenciák alakulásán túl rákérdezett arra is, jó vagy rossz irányba haladnak-e a dolgok Magyarországon, a válaszadók környezetében inkább kormányváltást vagy a kormány maradását akarók vannak-e, illetve hogy javult vagy romlott-e az életük a második és harmadik Orbán-kormányok alatt.

Mit jelent mindez?

Az Azonnali kíváncsi volt, mit olvasnak ki az eredményekből a felmérés készítői. Böcskei Balázs politikai elemző, az IDEA Intézet megbízott szakértője rámutatott, hogy az Együtt-Párbeszéd választási együttműködésük bejelentése óta a biztos választók körében először éri el támogatottságában az 5 százalékot. Az eredmények értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy az online mintavétel során az Együtt-Párbeszéd szavazói is könnyebben elérhetők – akárcsak a Momentumé –, így ezzel láthatóbbakká válnak.

Ugyanakkor ezzel csak

bonyolódik a „majdnem valahai” új pólus szereplők közötti verseny, hiszen esélyes, hogy az LMP, Együtt-Párbeszéd, Momentum hármasa közül csak az egyik kerülhet be az Országgyűlésbe

– véli Böcskei. Erre (potenciális) szavazóik hasonlósága miatt a dominánsnak lesz esélye, vagyis annak a pártnak, amelyet a leginkább bejutóképesnek látnak a választók. Ha az Együtt-Párbeszéd vagy a Momentum tartósan LMP-közeli eredményeket tudnak produkálni, úgy kiéleződhet a dominanciáért folytatott küzdelem.

Az elemző az MSZP és DK indulását illetően a baloldali-liberális választók egy része által kívánatosnak tartott közös lista helyett önálló pártállítással számol. Az MSZP aktuális válságát bizonyítja, hogy politikusai úgy szivárogtatnak a jelöltállítási tárgyalások állásáról, hogy azokat pillanatok alatt cáfolják az érintettek, az MSZP kommunikációjában nem látszik stratégia.

A szocialisták aktuális krízisét Böcskei szerint erősítheti, hogy

az MSZP-n belül versenyképes miniszterelnök-jelölt ma nem mutatkozik, kívülről pedig nehéz lesz olyan jelöltet találni, aki ne érezné magára nézve kockázatnak egy ilyen helyzetben lévő párt vezetését.

Eközben pedig zajlik a DK határon túliak szavazati joga kapcsán folytatott kampánya, amely az MSZP táborának „perifériájánál” beljebb is éreztetheti hatását.

Hogyan készült a felmérés?

Böcskei Balázs az Azonnalinak elmondta, hogy a bevett kérdőíves politikai közvélemény-kutatást és a közösségi médián alapuló célcsoport-képzési módszereket ötvöző vizsgálat mindenben megfelel a magyarországi társadalomtudományi kutatások mintavételi eljárásainak. A minta – hasonlóan a magyarországi nyilvánosságban eddig ismert kutatások tulajdonságaikhoz – reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, településtípus és iskolai végzettség szerint. Ezer fős mintanagyság esetén a mintavételi hiba legfeljebb 3,1 százalékpont.

Az adatfelvétel alapja egy olyan online kérdőív, amelynek kitöltését a közösségi médián keresztül célzott hirdetésekkel támogatták.

Az eredmények értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy az online – így a web.2.0-ás – mintavétel során az aktívabb állampolgárok könnyebben elérhetők, válaszolási hajlandóságuk magasabb.

A felvétel során viszont lehetővé válik, az is, hogy kiküszöbölhető legyen az eltérő internetes aktivitásból származó mintatorzulás. A módszer lehetőséget ad arra is, hogy kisebb demográfiai csoportok, pártpreferenciával bíró választók körében mélyfúrást lehessen végezni olyan adatfelvétel során, amellyel célzottan rájuk optimalizálnak, mint célcsoport. A szakértő számos előnye mellett többek között a válaszoló saját időbeosztása szerinti, neki tetsző időpontban történő válaszolást említette, továbbá az online kitöltés csökkenti egy-egy interjúszituáció által teremtett megfelelési kényszert, így az őszintébb válaszokat eredményezhet.

A digitális felvételnek olyan további előnyeinek vannak, amely segíti, hogy a felmérés rugalmasabb, az aktuális témákra jobban és gyorsabban rezonáló legyen. Böcskei Balázs az Azonnalinak elárulta azt is, hogy az IDEA Intézet idén novembertől rendszeren publikálja többek között a pártok támogatottságára és a belpolitikai aktualitásokra vonatkozó eredményeit és kutatásait, így például a napokban a Puncs.hu és a szexista plakátok megítélése és szabályozása kapcsán végzett kutatását.

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek