Na, vajon hol élnek a legtöbben saját lakásban az EU-ban?

Magyarországon a többség gondolkodás nélkül rávágná erre a kérdésre, hogy hol máshol, mint itthon. De nem. A legfrissebb Eurostat-felmérésben van pár egészen meglepő adat. Nem mi lennénk az Azonnali, ha nem mutatnánk meg és magyaráznánk el.

Nem Magyarország, hanem Románia jár élen az Európai Unióban a saját ingatlanban lakó polgárok arányát illetően. 2016-ban a lakosság 96 százaléka saját ingatlanban lakott, ez az arány jóval magasabb, mint az uniós átlag (69,3 százalék) – derült ki az Eurostat csütörtökön közzétett felméréséből.

Az éppen a saját függetlenségének fennmaradása miatt aggódó Agerpres román hírügynökség által szemlézett felmérés szerint tavalyi évben minden EU-s tagországban többen éltek saját lakásban, mint amennyien béreltek. A legmagasabb arány Romániában volt, az emberek 96 százaléka saját lakásban él, Litvániában az arány 90,3 százalékos, Horvátországban 90,1 százalékos, Szlovákiában 89,5 százalékos.

Nézzük a listát hátulról!

Németországban csaknem fele-fele a saját és bérelt lakásban élők aránya: a lakosságnak csupán az 51,7 százaléka lakik saját ingatlanban. Ausztriában ez az arány 55 százalék, Dániában 62 százalék, Nagy-Britanniában 63,4 százalék, Franciaországban 64,9 százalék és Svédországban 65,2 százalék.  

A számok valószínűleg nem függetlenek attól, hogy a német jog példátlanul erős pozíciót biztosít a bérlőnek. A bérbeadó nem mondhatja fel a szerződést akármilyen okból: ha a bérlő amúgy rendesen fizet és vigyáz a lakásra, a bérbeadó csak akkor teheti ki, ha neki magának van feltétlenül szüksége az ingatlanra. Az nem indok, hogy talált egy jobb, szimpatikusabb, többet fizető bérlőt. Ilyen körülmények között nyilván nagyobb a bizalma mindenkinek a lakásbérlés iránt, és simán mernek bérelt lakásban családot is alapítani az emberek. 

Érdekes a listát összevetni a brémai Európai Jogpolitikai Központ (Zentrum für Europäische Rechtspolitik, ZERP) összehasonlító elemzésével, amelyben számos európai országban hasonlították össze a lakásbérlésre vonatkozó jogszabályi környezetet. A fent felsorolt országok közül, ahol a legtöbben élnek bérelt lakásban, általában olyan is a jogi környezet, hogy nem nagyon preferálja a saját lakás birtoklását, és viszonylag kedvezők a bérlet feltételei.

Magyarországon a bérlőt különösebb indoklás nélkül ki lehet tenni egy-két hónapon belül; ha csak közösen meg nem állapodnak hosszabb időben, de miért tenné ezt a bérbeadó? Ráadásul sokszor egyáltalán nem kötnek a felek bérleti szerződést. Nem csoda, hogy így kevésbé van bizalma az embereknek a bérlésben, és amint tehetik, inkább saját lakásba fektetnek.

Mindezt jól illusztrálják a számok is: Romániában az állampolgárok négy százaléka bérelt lakást a tavalyi évben, Magyarországon 13,7 százaléknyian, míg az EU-s átlag 30,7 százalék. 

FOTÓ: Bakó Bea, Bukarest