+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin & Bakó Bea
2017. november 5. vasárnap, 09:55
Magyarországon a többség gondolkodás nélkül rávágná erre a kérdésre, hogy hol máshol, mint itthon. De nem. A legfrissebb Eurostat-felmérésben van pár egészen meglepő adat. Nem mi lennénk az Azonnali, ha nem mutatnánk meg és magyaráznánk el.

 

Nem Magyarország, hanem Románia jár élen az Európai Unióban a saját ingatlanban lakó polgárok arányát illetően. 2016-ban a lakosság 96 százaléka saját ingatlanban lakott, ez az arány jóval magasabb, mint az uniós átlag (69,3 százalék) – derült ki az Eurostat csütörtökön közzétett felméréséből.

 

Az éppen a saját függetlenségének fennmaradása miatt aggódó Agerpres román hírügynökség által szemlézett felmérés szerint tavalyi évben minden EU-s tagországban többen éltek saját lakásban, mint amennyien béreltek. A legmagasabb arány Romániában volt, az emberek 96 százaléka saját lakásban él, Litvániában az arány 90,3 százalékos, Horvátországban 90,1 százalékos, Szlovákiában 89,5 százalékos.

 

Mi csak ezt követően jövünk, ötödikként a sorban: Magyarországon az emberek 86,3 százaléka lakik saját lakásban.

 

Nézzük a listát hátulról!

 

Németországban csaknem fele-fele a saját és bérelt lakásban élők aránya: a lakosságnak csupán az 51,7 százaléka lakik saját ingatlanban. Ausztriában ez az arány 55 százalék, Dániában 62 százalék, Nagy-Britanniában 63,4 százalék, Franciaországban 64,9 százalék és Svédországban 65,2 százalék.  

 

A számok valószínűleg nem függetlenek attól, hogy a német jog példátlanul erős pozíciót biztosít a bérlőnek. A bérbeadó nem mondhatja fel a szerződést akármilyen okból: ha a bérlő amúgy rendesen fizet és vigyáz a lakásra, a bérbeadó csak akkor teheti ki, ha neki magának van feltétlenül szüksége az ingatlanra. Az nem indok, hogy talált egy jobb, szimpatikusabb, többet fizető bérlőt. Ilyen körülmények között nyilván nagyobb a bizalma mindenkinek a lakásbérlés iránt, és simán mernek bérelt lakásban családot is alapítani az emberek. 

 

Érdekes a listát összevetni a brémai Európai Jogpolitikai Központ (Zentrum für Europäische Rechtspolitik, ZERP) összehasonlító elemzésével, amelyben számos európai országban hasonlították össze a lakásbérlésre vonatkozó jogszabályi környezetet. A fent felsorolt országok közül, ahol a legtöbben élnek bérelt lakásban, általában olyan is a jogi környezet, hogy nem nagyon preferálja a saját lakás birtoklását, és viszonylag kedvezők a bérlet feltételei.

 

Ehhez képest Kelet-Közép-Európában, a volt szocialista országokban nem csak a szemlélet más („a saját a tuti, azt legalább nem veszi el senki”), hanem a jogszabályi háttér is.

 

Magyarországon a bérlőt különösebb indoklás nélkül ki lehet tenni egy-két hónapon belül; ha csak közösen meg nem állapodnak hosszabb időben, de miért tenné ezt a bérbeadó? Ráadásul sokszor egyáltalán nem kötnek a felek bérleti szerződést. Nem csoda, hogy így kevésbé van bizalma az embereknek a bérlésben, és amint tehetik, inkább saját lakásba fektetnek.

 

Mindezt jól illusztrálják a számok is: Romániában az állampolgárok négy százaléka bérelt lakást a tavalyi évben, Magyarországon 13,7 százaléknyian, míg az EU-s átlag 30,7 százalék. 

 

FOTÓ: Bakó Bea, Bukarest

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az összeget Parragh László mondta az Azonnalinak. Mi ez az összeg, mi mindenből áll és hogyan jött ki? Utánajártunk.

Jövő hétfőtől szerdáig a Sinopharm-vakcinával való oltásra már magunk bejelentkezhetünk, nem kell a háziorvos hívását, mailjét várni.

Lehet majd menni könyvtárba
és edzőterembe is, de csak védettségi igazolással.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás