+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin & Bakó Bea
2017. november 5. vasárnap, 09:55
Magyarországon a többség gondolkodás nélkül rávágná erre a kérdésre, hogy hol máshol, mint itthon. De nem. A legfrissebb Eurostat-felmérésben van pár egészen meglepő adat. Nem mi lennénk az Azonnali, ha nem mutatnánk meg és magyaráznánk el.

 

Nem Magyarország, hanem Románia jár élen az Európai Unióban a saját ingatlanban lakó polgárok arányát illetően. 2016-ban a lakosság 96 százaléka saját ingatlanban lakott, ez az arány jóval magasabb, mint az uniós átlag (69,3 százalék) – derült ki az Eurostat csütörtökön közzétett felméréséből.

 

Az éppen a saját függetlenségének fennmaradása miatt aggódó Agerpres román hírügynökség által szemlézett felmérés szerint tavalyi évben minden EU-s tagországban többen éltek saját lakásban, mint amennyien béreltek. A legmagasabb arány Romániában volt, az emberek 96 százaléka saját lakásban él, Litvániában az arány 90,3 százalékos, Horvátországban 90,1 százalékos, Szlovákiában 89,5 százalékos.

 

Mi csak ezt követően jövünk, ötödikként a sorban: Magyarországon az emberek 86,3 százaléka lakik saját lakásban.

 

Nézzük a listát hátulról!

 

Németországban csaknem fele-fele a saját és bérelt lakásban élők aránya: a lakosságnak csupán az 51,7 százaléka lakik saját ingatlanban. Ausztriában ez az arány 55 százalék, Dániában 62 százalék, Nagy-Britanniában 63,4 százalék, Franciaországban 64,9 százalék és Svédországban 65,2 százalék.  

 

A számok valószínűleg nem függetlenek attól, hogy a német jog példátlanul erős pozíciót biztosít a bérlőnek. A bérbeadó nem mondhatja fel a szerződést akármilyen okból: ha a bérlő amúgy rendesen fizet és vigyáz a lakásra, a bérbeadó csak akkor teheti ki, ha neki magának van feltétlenül szüksége az ingatlanra. Az nem indok, hogy talált egy jobb, szimpatikusabb, többet fizető bérlőt. Ilyen körülmények között nyilván nagyobb a bizalma mindenkinek a lakásbérlés iránt, és simán mernek bérelt lakásban családot is alapítani az emberek. 

 

Érdekes a listát összevetni a brémai Európai Jogpolitikai Központ (Zentrum für Europäische Rechtspolitik, ZERP) összehasonlító elemzésével, amelyben számos európai országban hasonlították össze a lakásbérlésre vonatkozó jogszabályi környezetet. A fent felsorolt országok közül, ahol a legtöbben élnek bérelt lakásban, általában olyan is a jogi környezet, hogy nem nagyon preferálja a saját lakás birtoklását, és viszonylag kedvezők a bérlet feltételei.

 

Ehhez képest Kelet-Közép-Európában, a volt szocialista országokban nem csak a szemlélet más („a saját a tuti, azt legalább nem veszi el senki”), hanem a jogszabályi háttér is.

 

Magyarországon a bérlőt különösebb indoklás nélkül ki lehet tenni egy-két hónapon belül; ha csak közösen meg nem állapodnak hosszabb időben, de miért tenné ezt a bérbeadó? Ráadásul sokszor egyáltalán nem kötnek a felek bérleti szerződést. Nem csoda, hogy így kevésbé van bizalma az embereknek a bérlésben, és amint tehetik, inkább saját lakásba fektetnek.

 

Mindezt jól illusztrálják a számok is: Romániában az állampolgárok négy százaléka bérelt lakást a tavalyi évben, Magyarországon 13,7 százaléknyian, míg az EU-s átlag 30,7 százalék. 

 

FOTÓ: Bakó Bea, Bukarest

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás