+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kiss Brigi
2017. október 27. péntek, 09:33
Miért szavazzanak a liberálisok a Párbeszédre? Erre konkrét választ Karácsony Gergely nem sokat adott a Republikon Intézet beszélgetésén, azt viszont elmondta: igazságos, összetartó társadalom nélkül nincs liberális demokrácia, az ő programjuk pedig szerinte olyan, ami ezt létre tudná hozni. Az Azonnalinak pedig azt mondta az LMP-ről és a Momentumról: egy picit talán engedniük kellene az egyéni körzetek szintjén, hogy végül ne a Fidesz taroljon.

 

Beszélgetéssorozatot indított a Republikon Intézet: terveik szerint vendégül látják az összes valamennyire komolyan vehető párt vezetőjét, és megkérdezik őket, miért éppen az ő pártjukra szavazzanak a liberálisok. Az első vendég Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke és miniszterelnök-jelöltje volt, aki bár nem állította, hogy az ő programjuk – amely egyebek mellett a feltétel nélküli alapjövedelmet is tartalmazza – klasszikus értelemben liberális volna, mégis úgy vélte, azzal sok liberális azonosulhat.

 

Karácsony egyik legérdekesebb, egyben legfontosabb gondolatmenete a beszélgetés során az volt, hogy igenis fontos megérteni azt, miért alakultak a dolgok úgy 2010 után, ahogy; miért olyan sikeres az Orbán-rendszer, vagy miért nem zavar sokakat például az, hogy Orbán Viktor konkrétan kimondott célja leépíteni a liberális demokráciát. Szerinte emögött az van, hogy már 2010 előtt sem érezték azt az emberek, hogy egy igazságos társadalomban élnének, így nem volt miért kiállniuk a rendszerváltás során és közvetlenül utána kialakított intézményrendszer mellett. Karácsony épp ezért a liberális demokrácia jövője és a kormányváltás szempontjából is azt tartja kulcskérdésnek,

 

hogy el tudják-e hitetni az emberekkel: igenis létrehozható egy olyan társadalom, ahol mindenki számít. Szerinte ugyanis liberális demokrácia nincs összetartó társadalom nélkül.

 

Saját programjuk egyik szimbolikus elemét, az alapjövedelmet is ezzel indokolta, mondván az arról szól, hogy nem engedhető meg, hogy egy közösség tagjainak egy része egy bizonyos színvonal alatt legyen kénytelen élni. Szerinte amíg a társadalom nem fogadja el egymást, addig az intézményeket sem fogja tisztelni. 

 

Karácsony Gergely egyébként hisz a kormányváltás lehetőségében, ő úgy látja, hogy körülbelül 50 választókerületben dől majd el, hogy ez összejön-e vagy sem. De hogy ennek egyáltalán az esélye meglegyen, ahhoz szerinte az kell, hogy a baloldali-liberális ellenzék koordináltan indítsa el az egyéni jelöltjeit. Közös listára viszont szerinte nincs szükség, sőt: jobb, ha mindenki külön indul, hiszen így megmutathatják saját arcukat, és amúgy is van annyira sokszínű az ellenzék. Ő például saját bevallása szerint valószínűleg öt perc után összeveszne egy hardcore DK-szimpatizánssal.

 

Még mindig kell az Unicum?

 

Erre egyébként részben sor is került, bár veszekedés helyett csak vita volt. A DK-s Bauer Tamás a közönségkérdéseknél maga is elmondta a véleményét. Szerinte nincs is olyan nagy különbség az ellenzéki pártok programja között, és sérelmezte azt is, hogy bár a legtöbb ellenzéki párt vagy pártvezető felé nyitott Karácsony Gergely, Gyurcsány Ferencet „nem fogadná be” a pártjába. Nem kéne az Unicumot elfelejteni? – tette fel a kérdést arra utalva, hogy a Párbeszéd politikusainak 2014-ben Unicumra volt szükségük, hogy elviseljék a közös listát Gyurcsány Ferenccel. 

 

Karácsony hangsúlyozta: neki nincs Gyurcsány-problémája, bármikor feláll vele egy színpadra, de akkor is vitatható a kormányzása öröksége, még ha az valóban minőségileg más szint is, mint a 2010 utáni Orbán-kormányoké. Szerinte igenis vannak olyan ügyek, amikre reflektálni kell. Ilyenek például a 2006-os események.


„Az, ami 2006. október 23-án történt, illetve az ezzel kapcsolatos politikai felelősség kérdése fontos tényezője annak, hogy Magyarországon lélekben már sokkal hamarabb meghalt a köztársaság, minthogy Orbán hatalomra került, és lerombolta a politikai intézményrendszert.”

 

Karácsony szerint ebben van politikai felelőssége Gyurcsány Ferencnek. Hozzátette: amikor feltesszük a kérdést, hogy miért nem tüntetnek velük a „jobboldali demokraták” is az alkotmányosság lerombolása ellen, ő arra csak azt választ tudja adni, hogy lemaradtak 10 éve az Astoriánál.

 

Szerinte ez egy nagyon éles és szimbolikus, a politika lényegét jelentő alapvető véleménykülönbség közte és Gyurcsány Ferenc között, és bár lehet, hogy nincs igaza, de ez az ő politikai identitásának egy igen fontos része. Indoklása szerint éppen ezért kellett az Unicum is: mert máshonnan jönnek, és másként élik meg ezeket az előzményeket, mást gondolnak ilyen kérdésekben. 

 

Hozzanak áldozatot a pártok, hogy ne a Fidesz taroljon!

 

A beszélgetés után az Azonnali megkérdezte Karácsony Gergelyt még néhány kérdésben. Arra, hogy mi lenne az a forgatókönyv, amikor beállna az LMP miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett mögé, azt válaszolta: akkor, ha az LMP-nek olyan politikai stratégiája lenne, amiben lenne szándék az együttműködésre, és így a kormányváltásra. Ezt ő most nem látja. Szerinte például ha vannak olyan egyéni jelöltek, amelyek az LMP szigorú erkölcsi kritériumainak megfelelnek, csak nem LMP-s, hanem más párt jelöltjei, akkor az LMP-nek nyitottnak kellene lennie abban, hogy azokat támogassa.

 

„Ha Ács Sándorné elindul Sárbogárdon, akkor az LMP majd rá fog indulni Ács Sándornéra, a kishantosi gazdaság egykori vezetőjére, aki szimbóluma annak, hogyan tettek tönkre egy országot?”

 

Arról, hogy amikor a kormányváltás érdekében való együttműködésről megy a diskurzus, a baloldali-liberális politikusok miért nem beszélnek soha a Jobbikról, Karácsony Gergely azt mondta: a koordinált induláshoz is kellenek közös erkölcsi alapok, ami szerinte a Jobbikkal nincs meg. Karácsony egyébként úgy látja, hogy 2014 legnagyobb tanulsága az volt, hogy jövőkép nélkül nem lehet kampányolni, és az nem elég, ha csak annyit mondanak, hogy Orbán Viktort le kell váltani.

 

Az általa kívánatosnak tartott koordinált indulás kapcsán viszont „az LMP-nek, a Momentumnak és mindenki másnak” azt üzente megfontolásra: biztosan szükséges-e mind a 106 egyéni körzetben megmutatniuk az önálló arculatokat?

 

„Nem lehet, hogy picit engednünk kell, hogy ne a Fidesz tarolja le ezt az országot?”

 

Szerinte ez nem egy óriási áldozat a pártok részéről, miközben erkölcsileg nehezen felvállalható döntés, ha a jó jelöltek esélye azért csökken majd az egyéni körzetekben, mert mindenki mindenhol elindul. 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Vasárnap elnökválasztást tartanak Belaruszban, az Európa utolsó diktatúrájaként emlegetett országban. Lukasenka mellett 4 másik jelölt is elindul, azonban vajmi kevés esélyük van nyerni. Podcast!

Új heti borajánló sorozat indul az Azonnalin: mostantól minden hétvégén elmondjuk, miből tartalékolj be jövő hétre!

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

De miért lett a „galambetetés” az orosz ellenzéki tüntetések szimbóluma? Elmagyarázzuk!

Perlusz Sándor korábbi balettmester azt visszavonta, hogy kirúgták volna kollégáját a táncművészetiről, azt viszont nem, hogy az érintett kolléga kikezdett fiúkkal.

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás