Marton-szindróma – vegyük már észre az emberek közti különbséget!

Hegedűs Rita

Szerző:
Hegedűs Rita

2017.10.26. 16:00

Elolvastam Bokor Jánosnak az Azonnalin megjelent írását #metoo-ügyben. Ha nem lett volna ott a fényképe és a neve, akkor is rögtön rájöttem volna, hogy férfi a szerző. No meg arra is, hogy igen fiatal. Legalább olyan magabiztosan hangoztatja az álláspontját, mint amilyen hangosan szidalmazzák a hozzászólók hol Martont, hol Sárosdi Lillát, hol csak úgy, időtöltés végett szidalmaznak éppen valakit – levezetendő a keblüket dagasztó feszültséget.

Egy fontos tényezőt azonban figyelembe kellene vennie. Az emberek közötti különbséget. Erőteljes nyomot hagy mindenkiben a neveltetése, a családi háttere, a kulturális beágyazottsága, kora, tapasztalata, s még valami: a neme.

Akármennyire is igyekszünk ezt tagadni, van némi különbség köztünk, férfiak és nők között.

Mindehhez járul a neveltetés: nem mindegy, hogy valaki természetközelben nő-e fel, vagy éppen egy bigottan vallásos családban. Az se mindegy, találkozik-e rendszeresen a másik nem képviselőivel? Mennyire prűdek a szülei? Nem ugyanaz meglátni egy pucér férfit egy ápolónőnek a kórház férfiosztályán, vagy mondjuk egy tapasztalatlan, naiv kislánynak a templomban.

Senki ne vegye el a jogát a nőknek, ne vádolja őket rémhírterjesztéssel és feltűnősködéssel, ha megdöbbennek, lebénulnak, amikor a kezüket  egy idegen férfi a nemiszervéhez nyomja. Sajnos nem emlékszem annak az olasz filmnek a címére, amelyben egy jóképű, ám korosodó földbirtokos odahívja magához az arra járó 8-9 éves parasztlánykát, s ugyanezt teszi. A lányka jól megszorongatja az említett testrészt, majd sajnálkozva-nevetve ezt mondja: „öreg bikát nem lehet megfejni!”, s elszalad. Nos, ugyanebben a helyzetben egy ma 40-50 éves, Biedermeier-bútorok között, egykeként felnőtt leányka lebénul, jobb esetben sikítófrászt kap. 

Erőteljesebb példával élve,

más az ingerküszöbe egy prostituáltnak és más egy postáskisasszonynak.

Variálva: másfajta közeledést vár el egy nő különböző napszakokban, ha mondjuk a két foglalkozást felváltva űzi. Vannak társadalmi szabályok, amelyeket nem árt betartani, ha valaki el akarja kerülni az ilyesfajta helyzeteket. Ez vonatkozik férfira, nőre is egyaránt. Még Martonra is.

Nagyon nehéz lehet most az ő helyzete. Kétségkívül zseniális rendező, maradandó alkotásokat hozott létre. Nem mélyültem el kellően a férfi-művész pszichéjének tanulmányozásában, de hiányos ismereteim is azt sugallják: a zsenialitás sokszor nem ismer gátakat (kezdő olvasmányként érdemes elolvasni Popper Péter Színes pokolját). Ma is átszellemülve nézem a Modigliani-festményeket, és József Attila a kedvenc költőm: ugyanakkor el tudom képzelni, milyen pokoli lehetett a sorsa az élettársaiknak. 
 
 
Egyelőre nincs válasz arra, hogyan függ össze a zsenialitás más lelki tényezőkkel, például az empátiával, épp ezért nem kaphat senki sem felmentést.
 
 
Személy szerint nagyon sajnálom Martont, ugyanakkor a tetteit elítélem. Sokkal jobbat tenne az igazságérzetemnek, ha bármilyen más, ismeretlen polgármestert vagy iskolaigazgatót szednének ily módon ízekre.
 
 

Bokor Jánosnak azonban el kellene döntenie, hogy gyarapítani akarja-e a hangos és felszínes véleményformálók táborát, vagy megpróbál a témától néha eltávolodni és perspektívát váltani annak érdekében, hogy ne csak a tényeket, de az összefüggéseket is feltárja. S netán gondolkodásra serkentse az olvasókat.

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek