+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Csáky Pál
2017. október 21. szombat, 09:30
Valami transzeurópai regionális struktúra egyáltalán nem érdekli a katalánokat, ők a 29. tagállam akarnak lenni, akik később esetleg majd lerendezik a számlát az ott maradó spanyol kisebbséggel.

 

„Katalónia nem valami ismeretlen idegen zabigyereke. Az a tét, hogy képesek vagyunk-e elismerni, mint az európai integráció első törvényes gyermekét.” Kardos Gábor filozófus az Azonnalin indította be a vitát arról, hogy a jövő Európája Katalóniában születik-e. Többen is jelezték, hogy hozzászólnának a vitaindítóhoz, ezen írások a következő hetekben jelennek meg az Azonnalin.

 

Csáky Pál mérnök, politikus és író. Felvidéki EP-képviselő, az Európai Néppárt frakciójának tagja, a Magyar Koalíció Pártjának korábbi elnöke. 1956-ról szóló, Egy nap az örökkévalóságból című darabját október 23-án mutatja be a József Attila Színház. Most az ő kommentárját olvashatják.

 

+++

 

1. Nincs forradalmi hangulat

 

Az elmúlt évszázadokban nagyon sok magyar politikus és gondolkodó leült, elgondolkodott afölött, hogy szerinte mi lenne a jó a magyarságnak, azt megfogalmazta – sőt, gyakran meg is próbált aszerint cselekedni, csak épp a világ ment el mellette teljesen más irányban.

 

Szeretném tehát hangsúlyosan elmondani, hogy sem Európában, sem a Régiók Tanácsa ülésein nem tapasztaltam olyan elemi erejű forradalmi hangulatot, amelyet ez az írás sejtet. Az igazság az, hogy a retorikán túl nincs erős nyomás a régiók szerepének felértékelésére napjaink Európájában. 

 

2. Nincs konszenzus

 

Szerintem az írás által sugalltakban nincs konszenzus Magyarországon sem, a jelenlegi kormány épp az ellenkező irányba mozdult el, a magyar megyék meg mindezt szépen lenyelték.

 

3. Nincs érdeklődés

 

Katalóniát a regionális kiteljesedés mintapéldájának felhozni a folyamat teljes félreértése. Először is Katalónia belül nagyon megosztott – ezért sem vállaltam el katalán politikusbarátaim felkérését, hogy megfigyelőként képviseljem az Európai Parlamentet a katalán népszavazáson. Az önállósulni kívánók álma viszont messze nem valamiféle regionális kiteljesedés, hanem a nemzeti (buta szóval: nemzetállami) emancipáció kiteljesítése és Katalónia mint 29. partner besorolása az EU tagállamai közé.

 

Valami transzeurópai regionális struktúra egyáltalán nem érdekli őket, ők a 29. tagállam akarnak lenni, akik később esetleg majd lerendezik a számlát az ott maradó spanyol kisebbséggel.

 

4. Nincs koncepció

 

Amennyiben valamikor komolyan vitázni szeretnénk az ún. Régiók Európája modellről, akkor nem délibábokat kell letenni az asztalra, hanem koncepciót. Kardos Gábor lángoló nyilatkozata – le a brüsszeli és a budapesti bürokratákkal, hajrá! – sajnálatosan kevés egy érdemi vitához.

 

5. Nincs realitás

 

Azt hallani, hogy a „nemzetállamok” elkorhadtak, idejétmúlt szerveződések, akár kellemes is lehet a fülnek. Ám ennek sincs napjainkban semmi realitása Európában, s nem lesz az elkövetkezendő évtizedekben sem. Egyébként minden külhoni magyarnak a hideg futkározik a hátán, amikor azt haljja, hogy „nemzetállam”. Az EU 27 tagállamában  a „tagállam” kifejezést használják, a budapesti terminus használata is délibáb, amely azt hivatott sugallni, hogy – Budapestről nézve – a magyar „nemzetállam” hozzájárulása bárkinek is fontosabb Magyarország valós súlyánál.

 

Nem így van, az EU egyetlen tagállama sem homogén nemzetállam, mindegyik multietnikus.

 

Egy külhoni magyarban a „nemzetállam” kifejezés a teljes kiszolgáltatottság érzetét kelti a szlovák, román, ukrán, szerb, stb. nemzetállammal szemben, ahol neki, magyar kisebbségiként, nincs helye. Helyesebb lenne tehát a tagállam kifejezést használni, ez európaibb is.

 

6. Nincs általános, erős nyomás

 

Ha tehát bárki komolyan gondolja a jövőben a régiók komolyabb szerepéről szóló vitát, akkor nagyon komolyan meg kell néznie az illetékességek kérdését, tanulmányoznia kell az államjogi összefüggéseket és a nemzetközi jogot is. S valószínűleg oda jut majd, hogy az ún. Régiók Európája-modell lényegében egy föderációs vagy konföderációs modell lehet, ahol a központnak – ismét csak a buta kifejezést használva: brüsszeli bürokratáknak – bizonyos kérdésekben a jelenleginél is nagyobb jogköreik kell, hogy legyenek, ha a modell életképes akar lenni a nemzetközi porondon is.

 

S cserébe bizonyos kérdésekben vissza lehet osztani a jogköröket a régiók szintjére – de ez az elkövetkezendő évtizedben a tagállamok beleegyezése nélkül elképzelhetetlen. S ismét csak meg kell említenem: ehhez erős, megismétlem, általános és erős európai, regionális szintű nyomás kellene. Most nincs ilyen. 

 

+++

 

Örömmel várjuk a további hozzászólásokat a vitához.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A hódmezővásárhelyi polgármester vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom rajtuk kívül még ismert roma politikus jelöltségét is támogatja.

Arról, hogy utána mi jön, február közepén döntenek – oltóanyagok kellenének és kevesebb fertőzött, hogy változzon valami.

A szervező Ecsenyi Áron becslése szerint nagyjából harminc üzlet nyit majd biztosan, a további csatlakozók száma azon múlik, hogy meg tudnak-e küzdeni most
a média ignoranciájával.

Házhozszállítást nem tudtak beindítani, bevételük nincs, de az alkalmazottjukat még három hónapig foglalkoztatniuk kell – a szentesi Pikoló söröző tulajdonosa mondta el, miért tiltakozik a lezárások ellen.

Eddig három okból lehetett Lengyelországban abortuszt végezni, most az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetésével már csak kettő maradt. Csütörtökre máris új tüntetéseket jelentettek be.

Folytatódik a küzdelem a hatalom és az ellenzéki politikus közt. Navalnij hívei már a második országos tüntetést szervezik szombatra, hogy elérjék szabadon bocsátását.

A 2019 májusában került elő az a videó, ami aztán Heinz-Christian Strache egykori osztrák alkancellár teljes bukásához vezetett. Most végre megszólalt a csapda egyik kitervelője: így zajlott le Strache lépre csalása. Kalandos, filmbe illő részletek!

A hét kérdése

Minden nap járványparáztató cikkek tucatjait termeli ki magából a magyar média, de van-e ezzel egyáltalán baj?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás