+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Csáky Pál
2017. október 21. szombat, 09:30
Valami transzeurópai regionális struktúra egyáltalán nem érdekli a katalánokat, ők a 29. tagállam akarnak lenni, akik később esetleg majd lerendezik a számlát az ott maradó spanyol kisebbséggel.

 

„Katalónia nem valami ismeretlen idegen zabigyereke. Az a tét, hogy képesek vagyunk-e elismerni, mint az európai integráció első törvényes gyermekét.” Kardos Gábor filozófus az Azonnalin indította be a vitát arról, hogy a jövő Európája Katalóniában születik-e. Többen is jelezték, hogy hozzászólnának a vitaindítóhoz, ezen írások a következő hetekben jelennek meg az Azonnalin.

 

Csáky Pál mérnök, politikus és író. Felvidéki EP-képviselő, az Európai Néppárt frakciójának tagja, a Magyar Koalíció Pártjának korábbi elnöke. 1956-ról szóló, Egy nap az örökkévalóságból című darabját október 23-án mutatja be a József Attila Színház. Most az ő kommentárját olvashatják.

 

+++

 

1. Nincs forradalmi hangulat

 

Az elmúlt évszázadokban nagyon sok magyar politikus és gondolkodó leült, elgondolkodott afölött, hogy szerinte mi lenne a jó a magyarságnak, azt megfogalmazta – sőt, gyakran meg is próbált aszerint cselekedni, csak épp a világ ment el mellette teljesen más irányban.

 

Szeretném tehát hangsúlyosan elmondani, hogy sem Európában, sem a Régiók Tanácsa ülésein nem tapasztaltam olyan elemi erejű forradalmi hangulatot, amelyet ez az írás sejtet. Az igazság az, hogy a retorikán túl nincs erős nyomás a régiók szerepének felértékelésére napjaink Európájában. 

 

2. Nincs konszenzus

 

Szerintem az írás által sugalltakban nincs konszenzus Magyarországon sem, a jelenlegi kormány épp az ellenkező irányba mozdult el, a magyar megyék meg mindezt szépen lenyelték.

 

3. Nincs érdeklődés

 

Katalóniát a regionális kiteljesedés mintapéldájának felhozni a folyamat teljes félreértése. Először is Katalónia belül nagyon megosztott – ezért sem vállaltam el katalán politikusbarátaim felkérését, hogy megfigyelőként képviseljem az Európai Parlamentet a katalán népszavazáson. Az önállósulni kívánók álma viszont messze nem valamiféle regionális kiteljesedés, hanem a nemzeti (buta szóval: nemzetállami) emancipáció kiteljesítése és Katalónia mint 29. partner besorolása az EU tagállamai közé.

 

Valami transzeurópai regionális struktúra egyáltalán nem érdekli őket, ők a 29. tagállam akarnak lenni, akik később esetleg majd lerendezik a számlát az ott maradó spanyol kisebbséggel.

 

4. Nincs koncepció

 

Amennyiben valamikor komolyan vitázni szeretnénk az ún. Régiók Európája modellről, akkor nem délibábokat kell letenni az asztalra, hanem koncepciót. Kardos Gábor lángoló nyilatkozata – le a brüsszeli és a budapesti bürokratákkal, hajrá! – sajnálatosan kevés egy érdemi vitához.

 

5. Nincs realitás

 

Azt hallani, hogy a „nemzetállamok” elkorhadtak, idejétmúlt szerveződések, akár kellemes is lehet a fülnek. Ám ennek sincs napjainkban semmi realitása Európában, s nem lesz az elkövetkezendő évtizedekben sem. Egyébként minden külhoni magyarnak a hideg futkározik a hátán, amikor azt haljja, hogy „nemzetállam”. Az EU 27 tagállamában  a „tagállam” kifejezést használják, a budapesti terminus használata is délibáb, amely azt hivatott sugallni, hogy – Budapestről nézve – a magyar „nemzetállam” hozzájárulása bárkinek is fontosabb Magyarország valós súlyánál.

 

Nem így van, az EU egyetlen tagállama sem homogén nemzetállam, mindegyik multietnikus.

 

Egy külhoni magyarban a „nemzetállam” kifejezés a teljes kiszolgáltatottság érzetét kelti a szlovák, román, ukrán, szerb, stb. nemzetállammal szemben, ahol neki, magyar kisebbségiként, nincs helye. Helyesebb lenne tehát a tagállam kifejezést használni, ez európaibb is.

 

6. Nincs általános, erős nyomás

 

Ha tehát bárki komolyan gondolja a jövőben a régiók komolyabb szerepéről szóló vitát, akkor nagyon komolyan meg kell néznie az illetékességek kérdését, tanulmányoznia kell az államjogi összefüggéseket és a nemzetközi jogot is. S valószínűleg oda jut majd, hogy az ún. Régiók Európája-modell lényegében egy föderációs vagy konföderációs modell lehet, ahol a központnak – ismét csak a buta kifejezést használva: brüsszeli bürokratáknak – bizonyos kérdésekben a jelenleginél is nagyobb jogköreik kell, hogy legyenek, ha a modell életképes akar lenni a nemzetközi porondon is.

 

S cserébe bizonyos kérdésekben vissza lehet osztani a jogköröket a régiók szintjére – de ez az elkövetkezendő évtizedben a tagállamok beleegyezése nélkül elképzelhetetlen. S ismét csak meg kell említenem: ehhez erős, megismétlem, általános és erős európai, regionális szintű nyomás kellene. Most nincs ilyen. 

 

+++

 

Örömmel várjuk a további hozzászólásokat a vitához.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Miért tudott nyerni Temesváron a német jelölt? Mennyire volt befolyással a járvány a románokra? Interjú Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

Formabontó öltetnek tűnt Mike Gielené, aki egy eltérített helikopterrel szöktette volna meg párját a börtönből – az út lefoglalásánál azonban a saját nevét adta meg.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás