+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Csáky Pál
2017. október 21. szombat, 09:30
Valami transzeurópai regionális struktúra egyáltalán nem érdekli a katalánokat, ők a 29. tagállam akarnak lenni, akik később esetleg majd lerendezik a számlát az ott maradó spanyol kisebbséggel.

 

„Katalónia nem valami ismeretlen idegen zabigyereke. Az a tét, hogy képesek vagyunk-e elismerni, mint az európai integráció első törvényes gyermekét.” Kardos Gábor filozófus az Azonnalin indította be a vitát arról, hogy a jövő Európája Katalóniában születik-e. Többen is jelezték, hogy hozzászólnának a vitaindítóhoz, ezen írások a következő hetekben jelennek meg az Azonnalin.

 

Csáky Pál mérnök, politikus és író. Felvidéki EP-képviselő, az Európai Néppárt frakciójának tagja, a Magyar Koalíció Pártjának korábbi elnöke. 1956-ról szóló, Egy nap az örökkévalóságból című darabját október 23-án mutatja be a József Attila Színház. Most az ő kommentárját olvashatják.

 

+++

 

1. Nincs forradalmi hangulat

 

Az elmúlt évszázadokban nagyon sok magyar politikus és gondolkodó leült, elgondolkodott afölött, hogy szerinte mi lenne a jó a magyarságnak, azt megfogalmazta – sőt, gyakran meg is próbált aszerint cselekedni, csak épp a világ ment el mellette teljesen más irányban.

 

Szeretném tehát hangsúlyosan elmondani, hogy sem Európában, sem a Régiók Tanácsa ülésein nem tapasztaltam olyan elemi erejű forradalmi hangulatot, amelyet ez az írás sejtet. Az igazság az, hogy a retorikán túl nincs erős nyomás a régiók szerepének felértékelésére napjaink Európájában. 

 

2. Nincs konszenzus

 

Szerintem az írás által sugalltakban nincs konszenzus Magyarországon sem, a jelenlegi kormány épp az ellenkező irányba mozdult el, a magyar megyék meg mindezt szépen lenyelték.

 

3. Nincs érdeklődés

 

Katalóniát a regionális kiteljesedés mintapéldájának felhozni a folyamat teljes félreértése. Először is Katalónia belül nagyon megosztott – ezért sem vállaltam el katalán politikusbarátaim felkérését, hogy megfigyelőként képviseljem az Európai Parlamentet a katalán népszavazáson. Az önállósulni kívánók álma viszont messze nem valamiféle regionális kiteljesedés, hanem a nemzeti (buta szóval: nemzetállami) emancipáció kiteljesítése és Katalónia mint 29. partner besorolása az EU tagállamai közé.

 

Valami transzeurópai regionális struktúra egyáltalán nem érdekli őket, ők a 29. tagállam akarnak lenni, akik később esetleg majd lerendezik a számlát az ott maradó spanyol kisebbséggel.

 

4. Nincs koncepció

 

Amennyiben valamikor komolyan vitázni szeretnénk az ún. Régiók Európája modellről, akkor nem délibábokat kell letenni az asztalra, hanem koncepciót. Kardos Gábor lángoló nyilatkozata – le a brüsszeli és a budapesti bürokratákkal, hajrá! – sajnálatosan kevés egy érdemi vitához.

 

5. Nincs realitás

 

Azt hallani, hogy a „nemzetállamok” elkorhadtak, idejétmúlt szerveződések, akár kellemes is lehet a fülnek. Ám ennek sincs napjainkban semmi realitása Európában, s nem lesz az elkövetkezendő évtizedekben sem. Egyébként minden külhoni magyarnak a hideg futkározik a hátán, amikor azt haljja, hogy „nemzetállam”. Az EU 27 tagállamában  a „tagállam” kifejezést használják, a budapesti terminus használata is délibáb, amely azt hivatott sugallni, hogy – Budapestről nézve – a magyar „nemzetállam” hozzájárulása bárkinek is fontosabb Magyarország valós súlyánál.

 

Nem így van, az EU egyetlen tagállama sem homogén nemzetállam, mindegyik multietnikus.

 

Egy külhoni magyarban a „nemzetállam” kifejezés a teljes kiszolgáltatottság érzetét kelti a szlovák, román, ukrán, szerb, stb. nemzetállammal szemben, ahol neki, magyar kisebbségiként, nincs helye. Helyesebb lenne tehát a tagállam kifejezést használni, ez európaibb is.

 

6. Nincs általános, erős nyomás

 

Ha tehát bárki komolyan gondolja a jövőben a régiók komolyabb szerepéről szóló vitát, akkor nagyon komolyan meg kell néznie az illetékességek kérdését, tanulmányoznia kell az államjogi összefüggéseket és a nemzetközi jogot is. S valószínűleg oda jut majd, hogy az ún. Régiók Európája-modell lényegében egy föderációs vagy konföderációs modell lehet, ahol a központnak – ismét csak a buta kifejezést használva: brüsszeli bürokratáknak – bizonyos kérdésekben a jelenleginél is nagyobb jogköreik kell, hogy legyenek, ha a modell életképes akar lenni a nemzetközi porondon is.

 

S cserébe bizonyos kérdésekben vissza lehet osztani a jogköröket a régiók szintjére – de ez az elkövetkezendő évtizedben a tagállamok beleegyezése nélkül elképzelhetetlen. S ismét csak meg kell említenem: ehhez erős, megismétlem, általános és erős európai, regionális szintű nyomás kellene. Most nincs ilyen. 

 

+++

 

Örömmel várjuk a további hozzászólásokat a vitához.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlésben politizáló Kulcsár Gergely jelezte: a Jobbik-elnökség felszólítása ellenére sem mond le.

Új sorozat indul az Azonnalin: a 2020-as éveket alakító emberek mondják el, merre megyünk ebben az évtizedben.

New Yorkból nézve az évtized legfontosabb jelensége, hogy egyre több minden választ el minket egymástól, miközben a klímaválság ügye mégis nemzetközi tüntetéshullámot tudott kiváltani.

A magyar politikatörténetben először indul magyar párt politikusa külföldi választáson, külföldi pártszínekben – és rögtön kettő is!

Az új bevándorlási szabályok első részletei alapján egy egész magyar iparág fog megszűnni, a britek pontrendszert találtak ki ahhoz, kit engednek be magukhoz dolgozni.

Elvileg Gyurcsány, majd a Pesti Srácok Youtube-csatornája letiltása miatt akár egy platformra is kerülhetnének, de a DK szóvivője eloszlatta a nagykoalíció reményét.

Milanović elnöki beszédében az egységet hangsúlyozta, bár korábban Horvátország minden szomszédjával sikeresen összeveszett. Milyen elnök lesz?

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Február 20-án Szántó Rita filozófus tart előadást az Aurórában, hogyan is használható ma az ókori sztoikus filozófia.

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás