+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekete Balázs
2017. október 3. kedd, 08:45
Ha tényleg ez lenne az a Mag-Európa, amin most Európa „nagyjai” dolgozni kezdtek, akkor talán nem is akkora baj, hogy kimaradunk belőle. Üresség és képmutatás itt is van épp elég.

Még nem tudtam teljesen függetleníteni magam a tegnapi barcelonai és más véres katalán képek és videók hatásától. Döbbenetes látni, hogy Európa egyik legszebb és legélhetőbb városában, ahol a helyiek sem tűnnek túlzottan kiegyensúlyozatlannak, ilyen mértékű rendőri erőszak és brutalitás előfordulhat. Csattogó gumibotok, lefelé taposó rendőrbakancsok, hajtépés, rángatózás, lökdösődés. Különösen kellemetlennek hat mindez a 2006-os „sajnálatos budapesti események” emlékével a hátunk mögött.

 

Van ilyenkor valami csodavárás az emberben, hogy na, majd Európa megszólal, majd az Európai Unió kiáll az úgynevezett európai értékekért. Nem hiszem, hogy különösebben magyarázni kell, hogy a tegnapi katalán események ellentétesek mindazokkal az értékekkel, melyeket „Európához” – bármi is legyen az valójában – vagy az európai civilizációhoz társítunk.

 

Lehet azon vitatkozni, hogy a spanyol alkotmány szemszögéből alkotmányellenes volt-e a katalán függetlenségi népszavazás, lehet moralizálni arról, hogy helyes-e a katalán politikai elit függetlenedési törekvése, de ennek semmi jelentősége abból a szempontból, hogy

 

a hatalom nyers és leplezetlen, gumibotok és hajtépés formájában megnyilvánuló erőszaka egyszerűen elfogadhatatlan ma Európában.

 

Ez akár egy jó pillanat lehetne arra, hogy itt, az Unió keleti felén már oly sokszor és gyakran kioktató hangnemben hivatkozott alapértékről és azok tiszteletének kötelességéről – amiről szintén sokat hallunk az utóbbi időben – maga az Uniót vezető establishment adjon tanúbizonyságot.

 

Például

 

az uniós főemberek szigorúan felszólíthatnák a spanyol államot, hogy tisztelje a demokratikus akaratukat kinyilvánítani szándékozó katalán polgárokat

 

– akik mellesleg uniós polgárok is –, és egyértelműen elítélhetné a nyilvánvaló rendőri, így állami erőszakot. Továbbá lehetne összevont szemöldökkel a demokrácia kiemelt európai szerepéről és az emberi jogok feltétlen tiszteletéről is kemény állításokat tenni.

 

Ehhez képest az Európai Bizottság közleménye, mely a Bizottság honlapjának főoldaláról nem is elérhető – hiszen nyilván nem érdekel senkit, főleg az Unió polgárait, hogy az EU kvázi kormánya mit gondol egy helyzetben – egészen elszomorító és illúzióromboló.

 

A bürokrata papírnyelvezet és féltő politikai korrektség sajátos nászaként ebben a rövidke szövegben sikerült a lehető legtöbb semmitmondó közhelyet összegyűjteni, amik tökéletesen alkalmatlanná teszik ezt az apróka dokumentumot arra, hogy megtudja az európai polgár az uniós vezetés véleményét a tegnapi „sajnálatos eseményekről”.

 

Megtudhatjuk például, hogy a függetlenségi népszavazás alkotmányellenes volt: mintha ennek lenne bármi jelentősége abból szempontból, hogy a kormány nyílt erőszakot alkalmaz egy demokratikus ügy érdekében kiálló polgáraival szemben. Megtudhatjuk azt is, hogy mindaz, ami történt, spanyol belügy. Érdekes, mert az utóbbi időben nagyon sok minden kapcsán hallottuk Közép-Európában – például az igazságszolgáltatási rendszerek átszervezéséről szóló jogszabályok vagy egyes uniós döntések nem teljesítése kapcsán –, hogy az már nem belügy, hanem az egész unió ügye.

 

Úgy tűnik, a „belügy” igen képlékeny az uniós establishment gondolkodásában.

 

Nem akarok azzal a gondolattal eljátszani, ha mindezek Budapest vagy Varsó utcáin történnének, akkor az is „belügynek” számítana-e

 

– megtette ezt már helyettem egy flamand vezető politikus. Mindenesetre szokatlan ez a visszafogottság az utóbbi időszak Közép-Európával kapcsolatos uniós nyilatkozatain edződött olvasónak.

 

Egyfajta jóságos, felemelt ujjú nagypapaként az közlemény arra is figyelmeztet, hogy ez most nem a széttöredezés, hanem az egység ideje. Azaz, jobb, ha a katalánok visszafogják magukat, hiba döntenének demokratikusan valamiről, hiszen a Bizottság már megmondta, hogy ez most nem jó játék.

 

Zárásként még megkapjuk a kötelező bullshitet a párbeszédről, arról, hogy az erőszak nem lehet a politikai eszköze, és, utolsóként, az emberi jogokról – kínosan figyelve arra, hogy nehogy kimondásra kerüljön az, hogy a spanyol állam követett el erőszakot a saját – és így az Unió – polgáraival szemben.

 

Ennyi? Könyörgöm, ennyit tud mondani mindarról, ami vasárnap Barcelona és más katalán városok utcáin történt, az Unió legfontosabb testülete?

 

És rajta keresztül az Európai Unió, amely egy földrészért lenne elméletileg felelős? Üres frázisok és finomkodás egy ennyire nyilvánvaló ügyben? Ha tényleg ez lenne az a Mag-Európa, amin most Európa „nagyjai” dolgozni kezdtek, akkor talán nem is akkora baj, hogy kimaradunk belőle… Üresség és képmutatás itt is van épp elég.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.

Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a járványügyi lezárások ellen, az oltásnál az önkéntességet hangsúlyozzák. Interjú!

A német törvényhozásban úgy kell berendezkedni a faxtalan életre, hogy a kormány még mindig 900 faxgépet használ.

Mark Rutte azonban jó eséllyel negyedszer is miniszterelnök lesz: pártja magasan vezet a közvélemény-kutatásokon.

A cégóriás elnöke és az egyik leányvállalat igazgatója is személyes okokra hivatkozott a cég közleményei szerint.

A baloldali ellenzék azzal vádolta, hogy soron kívül oltatja be magát, de péntektől Romániában már az állam működéséhez elengedhetetlen személyek hivatalosan is kaphatnak vakcinát.

Nem azért, mert ne értenének hozzá: a beoltatandó egészségügyi dolgozók nem jelentek meg az oltáson.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás