+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekete Balázs
2017. október 3. kedd, 08:45
Ha tényleg ez lenne az a Mag-Európa, amin most Európa „nagyjai” dolgozni kezdtek, akkor talán nem is akkora baj, hogy kimaradunk belőle. Üresség és képmutatás itt is van épp elég.

Még nem tudtam teljesen függetleníteni magam a tegnapi barcelonai és más véres katalán képek és videók hatásától. Döbbenetes látni, hogy Európa egyik legszebb és legélhetőbb városában, ahol a helyiek sem tűnnek túlzottan kiegyensúlyozatlannak, ilyen mértékű rendőri erőszak és brutalitás előfordulhat. Csattogó gumibotok, lefelé taposó rendőrbakancsok, hajtépés, rángatózás, lökdösődés. Különösen kellemetlennek hat mindez a 2006-os „sajnálatos budapesti események” emlékével a hátunk mögött.

 

Van ilyenkor valami csodavárás az emberben, hogy na, majd Európa megszólal, majd az Európai Unió kiáll az úgynevezett európai értékekért. Nem hiszem, hogy különösebben magyarázni kell, hogy a tegnapi katalán események ellentétesek mindazokkal az értékekkel, melyeket „Európához” – bármi is legyen az valójában – vagy az európai civilizációhoz társítunk.

 

Lehet azon vitatkozni, hogy a spanyol alkotmány szemszögéből alkotmányellenes volt-e a katalán függetlenségi népszavazás, lehet moralizálni arról, hogy helyes-e a katalán politikai elit függetlenedési törekvése, de ennek semmi jelentősége abból a szempontból, hogy

 

a hatalom nyers és leplezetlen, gumibotok és hajtépés formájában megnyilvánuló erőszaka egyszerűen elfogadhatatlan ma Európában.

 

Ez akár egy jó pillanat lehetne arra, hogy itt, az Unió keleti felén már oly sokszor és gyakran kioktató hangnemben hivatkozott alapértékről és azok tiszteletének kötelességéről – amiről szintén sokat hallunk az utóbbi időben – maga az Uniót vezető establishment adjon tanúbizonyságot.

 

Például

 

az uniós főemberek szigorúan felszólíthatnák a spanyol államot, hogy tisztelje a demokratikus akaratukat kinyilvánítani szándékozó katalán polgárokat

 

– akik mellesleg uniós polgárok is –, és egyértelműen elítélhetné a nyilvánvaló rendőri, így állami erőszakot. Továbbá lehetne összevont szemöldökkel a demokrácia kiemelt európai szerepéről és az emberi jogok feltétlen tiszteletéről is kemény állításokat tenni.

 

Ehhez képest az Európai Bizottság közleménye, mely a Bizottság honlapjának főoldaláról nem is elérhető – hiszen nyilván nem érdekel senkit, főleg az Unió polgárait, hogy az EU kvázi kormánya mit gondol egy helyzetben – egészen elszomorító és illúzióromboló.

 

A bürokrata papírnyelvezet és féltő politikai korrektség sajátos nászaként ebben a rövidke szövegben sikerült a lehető legtöbb semmitmondó közhelyet összegyűjteni, amik tökéletesen alkalmatlanná teszik ezt az apróka dokumentumot arra, hogy megtudja az európai polgár az uniós vezetés véleményét a tegnapi „sajnálatos eseményekről”.

 

Megtudhatjuk például, hogy a függetlenségi népszavazás alkotmányellenes volt: mintha ennek lenne bármi jelentősége abból szempontból, hogy a kormány nyílt erőszakot alkalmaz egy demokratikus ügy érdekében kiálló polgáraival szemben. Megtudhatjuk azt is, hogy mindaz, ami történt, spanyol belügy. Érdekes, mert az utóbbi időben nagyon sok minden kapcsán hallottuk Közép-Európában – például az igazságszolgáltatási rendszerek átszervezéséről szóló jogszabályok vagy egyes uniós döntések nem teljesítése kapcsán –, hogy az már nem belügy, hanem az egész unió ügye.

 

Úgy tűnik, a „belügy” igen képlékeny az uniós establishment gondolkodásában.

 

Nem akarok azzal a gondolattal eljátszani, ha mindezek Budapest vagy Varsó utcáin történnének, akkor az is „belügynek” számítana-e

 

– megtette ezt már helyettem egy flamand vezető politikus. Mindenesetre szokatlan ez a visszafogottság az utóbbi időszak Közép-Európával kapcsolatos uniós nyilatkozatain edződött olvasónak.

 

Egyfajta jóságos, felemelt ujjú nagypapaként az közlemény arra is figyelmeztet, hogy ez most nem a széttöredezés, hanem az egység ideje. Azaz, jobb, ha a katalánok visszafogják magukat, hiba döntenének demokratikusan valamiről, hiszen a Bizottság már megmondta, hogy ez most nem jó játék.

 

Zárásként még megkapjuk a kötelező bullshitet a párbeszédről, arról, hogy az erőszak nem lehet a politikai eszköze, és, utolsóként, az emberi jogokról – kínosan figyelve arra, hogy nehogy kimondásra kerüljön az, hogy a spanyol állam követett el erőszakot a saját – és így az Unió – polgáraival szemben.

 

Ennyi? Könyörgöm, ennyit tud mondani mindarról, ami vasárnap Barcelona és más katalán városok utcáin történt, az Unió legfontosabb testülete?

 

És rajta keresztül az Európai Unió, amely egy földrészért lenne elméletileg felelős? Üres frázisok és finomkodás egy ennyire nyilvánvaló ügyben? Ha tényleg ez lenne az a Mag-Európa, amin most Európa „nagyjai” dolgozni kezdtek, akkor talán nem is akkora baj, hogy kimaradunk belőle… Üresség és képmutatás itt is van épp elég.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Brooklyn egyik negyedében ma is hallani magyar szót. Itt folytatják ultraortodox zsidók a neves Teitelbaum-csodarabbik vezetésével a szatmári zsidóság életmódját.

Szijjártó Péter videón jelentette be, hogy vasárnap reggeltől vége a Németországgal szemben bevezetett korlátozásoknak.

Három halottja van a koronavírusnak szombat reggelre, ráadásul már 2279 gyógyultat is fel tudunk mutatni.

A héten lezajlott szerb kupában az még összejött, hogy maximum ezer ember menjen ki a meccsre, de semmi másról nem gondoskodtak különösebben a szervezők.

Sokan mondjuk nem voltak, de legalább csináltattak maguknak Trianont éltető pólókat. Volt trianonozás, román himnusz és kulturális műsor is. Videóriport!

A brit titkosszolgálatok már régóta a kínai kapcsolatok újraértékelését szorgalmazzák, de Nagy-Britannia sok szempontból együttműködik az országgal, így kényes a helyzet.

Nem ez az első eset, hogy rátámadtak az iszlám vallást betiltani akaró Stram Kurs vezetőjére, Rasmus Paludanra.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás