+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kozma Levente Mihály
2017. szeptember 4. hétfő, 09:55
Legalább egy középfokú nyelvvizsgát kell letenni ma Magyarországon, hogy diplomát kapjon az ember, 2020-tól pedig már az egyetemre se lehet majd enélkül bekerülni. Az Azonnali megnézte, hogyan állnak a nyelvvizsgákkal a parlamenti képviselők: frakciók szerinti bontásban mutatjuk be, hányan kapnák kézhez ma a diplomájukat az új szabályok szerint.

 

Jelenleg csak az kaphat diplomát, aki letesz legalább egy középfokú nyelvvizsgát. Rengetegen vannak, akik épp emiatt nem is kapták kézhez a diplomájukat, 2020-tól viszont még szigorúbb lesz a nyelvvizsgahelyzet: a tervek szerint középfokú nyelvvizsga nélkül nem is lehet majd egyetemre bekerülni. A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet módosítása 2020-tól kötelezővé teszi a B2-es, azaz középfokú, komplex – írásbeli és szóbeli – nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez. Egyedül a művészeti területre jelentkezőkkel tesznek majd kivételt. Hogy jelenleg ez mennyire reális célkitűzés, azt jól illusztrálja, hogy a tavaly felvételt nyert diákok 39 százalékának nem volt nyelvvizsgája.

 

Megnéztük hát, hogy a parlamenti képviselők közül ki rendelkezik a diploma kiadásához szükséges, minimum középfokú tudást igazoló papírral.

 

Vajon hányan vehetnék át most a diplomájukat, és hány képviselőt vennének fel 2020-ban is az egyetemre?

 

Melyik frakcióban található a legtöbb és a legkevesebb nyelvvizsga?

 

A képviselők nyelvtudását a parlament honlapján megadott adatok alapján összegeztük. Sokan tárgyalási vagy társalgási szintet jelöltek meg a nyelvtudás szintjénél. Ugyanezek a képviselők iskolai végzettségüknél pontos adatokat tudtak megadni, így feltételeztük, hogy nem rendelkeznek nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. (Mivel csak egy-két tagjuk ül a parlamentben, ezért a függetlenekhez számoltuk a frakcióval nem rendelkező pártok tagjait is, kivéve a DK-t.)

 

Amint látható,

 

a képviselők több mint fele nem rendelkezik legalább középfokú nyelvvizsgával.

 

Az alábbi infografikán megnézheti, hogy kedvenc pártjának parlamenti frakciójában mennyien rendelkeznek nyelvvizsgával, és ez a frakció százalékos arányában mit is jelent a többi párthoz képest.

 

 

Leszűrhető, hogy

 

pont a rendeletet elfogadó kormánypárti tagok rendelkeznek arányaiban a legkevesebb középfokú nyelvvizsgával.

 

Amíg a KDNP-sek 35 százaléka tudja a papírt felmutatni, a Fidesz színeiben politizáló képviselők 29 százalékának van nyelvvizsgája. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt két évben felvételt nyert diákok kenterbe verik a kormánypárti politikusokat, hiszen 61 százalékuk rendelkezett középfokú nyelvvizsgával. Ha részletesebben megnézzük az infografikát, azt is láthatjuk, hogy nem csak a kormánypártok állnak rosszul. Az MSZP 43 százalékos, és a Jobbik 54 százalékos teljesítménye sem kiemelkedő. A legjobban teljesítő frakció az LMP volt, bár csupán öt emberről van szó az esetükben.

 

Utolsó infografikánk érdekességként készült.

 

 

A legtöbb nyelvvizsgával, számszerűen öttel Vadai Ágnes (DK) rendelkezik. Spanyolból és angolból felsőfokú, norvégból, oroszból és franciából pedig középfokú bizonyítvánnyal rendelkezik. Különlegesség még Szabó Tímea (Párbeszéd), aki társalgási szinten beszél fársziul és Hiller István (MSZP), aki felsőfokon tud latinul.

 

Megvizsgáltuk a pártok vezető politikusait is, pártelnököket, frakcióvezetőket és helyetteseiket.

 

Nem rendelkezik legalább középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal többek között Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc sem.

 

Mindkettejük angol tárgyalási szintet adott meg, bár nyelvtudásukat már többször bizonyították. A miniszterelnök 1989-90 között az oxfordi Pembroke College-ban tanult, több angol nyelvű interjút adott, ahogy Gyurcsány Ferenc is.

 

Vona Gábornak egy angol középfokú nyelvvizsgája van, Hadházy Ákos, az LMP társelnöke pedig német felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Szél Bernadett, a másik LMP-s társelnök és a párt frakcióvezetője angolul és németül is felsőfokon tud, és erről papírja is van.

 

Ami a többi párt frakcióvezetőit illeti, Tóth Bertalan (MSZP) angol középfokú papírral rendelkezik. Ez nem mondható el Kósa Lajosról (Fidesz), Harrach Péterről (KDNP) és Volner Jánosról (Jobbik) sem. Nincs nyelvvizsgája Czunyiné Bertalan Judit volt köznevelésért felelős államtitkárnak, Németh Szilárdnak és Halász Jánosnak, a Fidesz frakcióvezető-helyetteseinek és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek sem.

 

A két legérdekesebb eset Volner János, a Jobbik frakcióvezetője és Velez Árpád, az MSZP frakcióvezető helyettese. Volner a szentpétervári International University of Fundamental Studies (IUFS) egyetemen diplomázott 2013-ban, bár se angol, se orosz nyelvvizsgával nem rendelkezik. Az intézmény képzései pedig se itthon, se kint nincsenek akkreditálva. Velez első felsőfokú végzettségét szintén 2013-ban szerezte, ő a Stonebridge Associated Collages-ben szerzett marketingszakemberi papírt (minden bizonnyal elütötte, mert csak Colleges létezik). Majd két évre rá az Alfred Nobel Open Business School mesterképzését végezte el angol nyelven, bár hivatalos nyelvvizsgája neki sincs. Ennek ellenére nyelvtudását tárgyalási szintre helyezi angol mellett német és orosz nyelvből is.

 

A parlamentben ülő politikusok 62 százaléka tehát nem felelne meg azoknak a felvételi követelményeknek, amelyek 2020-tól lesznek érvényesek a felsőoktatásban, és akkor is bajban lennének, ha most akarnának diplomázni. 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hónapok kérdése, és közvetlen vasúti összeköttetése lesz a román főváros repülőterének a belvárossal. Eddig csak buszozni vagy taxizni lehetett.

A koronavírus miatt idén hiány volt a külföldi munkaerőből.

A ma újrainduló parlamentben már bevezetett az Országgyűlés Hivatala a koronavírus-fertőzést megelőző intézkedéseket, azok azonban a politikusokra nem vonatkoznak. De akkor hogyan védekeznek majd a politikusok?

Az untig ismert sorosozás mellett az is kiderül a miniszterelnök Magyar Nemzetben megjelentetett cikkéből, hogy a brüsszeli politika a németet követi.

Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

Az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása. Podcast!

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás