Szerző: Bukovics Martin & Bakó Bea
2017. augusztus 31. csütörtök, 08:30
Ha az európai integráció elmélyítéséről van szó, akkor Merkellel szemben inkább Macronra fogad a német Zöldek külpolitikusa, aki még a bankadó miatt sem hajlandó megdicsérni Orbánt. Interjúnkban Franziska Brantner azt is elmondja: melyik magyar zöld párttal tartják a kapcsolatot, és kínos-e tapasztalatai szerint Orbán a CDU-nak.

 

Az Azonnali Berlinben végiginterjúvolta a potenciális német parlamenti pártok prominenseit. Hogyan futnak neki a 2017-es parlamenti választásnak? Miért lesz jó Magyarországnak, ha ők kerülnek hatalomra? Mit várhatunk tőlük Európa-politikájukban? Hogyan bánnának Magyarországgal? Hogyan viszonyulnak Orbán Viktorhoz? Sorozatunk első része az SPD-é volt, második része a CDU-é, a harmadikban a Zöldek egyik külügyese, a párt heidelbergi jelöltje, Franziska Brantner nyilatkozott az Azonnalinak.

 

+++

 

Hova tűntek az önök szavazói? Többéves mélyponton van a Zöldek támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint.

 

Szeptember 24-én este derül majd ki, hány szavazónk van. A felmérések folyamatosan változnak, a szomszédos államokban azt látjuk, igazán a választási kampány utolsó két hetében dől el, ki hogyan szerepel. Viszonylag nyugodtak vagyunk: a schleswig-holsteini tartományi választáson 13 százalékot hoztunk, Észak-Rajna-Vesztfáliában ellenben nem voltunk túl meggyőzőek. Azon dolgozunk, hogy szeptember 24-ére azok legyünk.

 

Kivel kormányoznának szívesen? A CDU-val végre esély lenne rá, nem is kicsi.

 

A koalíciókötést attól tesszük függővé, hogy meg tudjuk-e valósítani a programunkat a klímavédelem, a nyitott társadalom, az egészséges élelmiszerek és a férfi-női egyenlőség terén.

 

Konkrétumot akkor nem mond nekünk.

 

Dehogynem. Az AfD-vel kizárt bármiféle koalíció. A többiek esetében tartalmi kérdésektől tesszük függővé a kormányzati szerepvállalást.

 

Hogyan látja, dominálja az Európai Uniót Németország?

 

Németország jelenleg az EU legnagyobb és gazdaságilag legerősebb országa. Ez rengeteg felelősséget von maga után. Külpolitikai téren biztosan nincs dominancia, az euró kérdésében mi vagyunk a legerősebbek, még ha az árfolyam nem is csak tőlünk függ.

 

A német dominanciával való riogatás belpolitikai toposz olyan országokban, ahol arra van szükség, hogy eltereljék a figyelmet a saját problémáikról.

 

A brexitet követően márpedig tovább erősödhet Németország szerepe.

 

Nem mondanám. Az unión belül általában az angolok voltak a német álláspont, a Schäuble-féle piaci gondolkodású, nem túl szociális orientáltságú vonal legerősebb támogatói, főleg gazdaságpolitikai kérdésekben. A berlini politikai elitben szerintem a többség úgy látja, hogy a brexit gyengíteni fogja a német pozíciókat az EU-ban.

 

 

Milyen hatása lesz a német-magyar kapcsolatra, ha a Zöldek is bekerülnek a kormányba?

 

Az Európai Unió adta lehetőségekkel élve azon leszünk, hogy polgáraink között minél intenzívebb kapcsolatok jöhessenek létre. Csereprogramok, kulturális projektek. A minket érintő nagyobb problémákat is közösen szeretnénk megoldani – a migrációt, a menekülteket, az euró bevezetését.

 

Utóbbiból nem hinnénk, hogy bármi is lenne.

 

A jelenlegi kormány alatt valóban nem. Holott

 

elméletileg uniós szerződés kötelezi Magyarországot arra, hogy lépéseket tegyen az euró bevezetésének irányába.

 

Svédországot is, mégsem vezetik be.

 

Ők népszavazáson döntötték el, hogy nem vezetik be.

 

Annak Magyarországon is előre borítékolható eredménye lenne, csakhogy nálunk erről nem lehet népszavazást tartani.

 

Sorolhatnám még a demokrácia állapotát, a sajtószabadság helyzetét, a civil szervezeteket. Egész Európára kiterjedő, erősebb jogállam-ellenőrzési mechanizmust vezetnénk be: a cél, hogy minden egyes EU-tagországban évente ellenőrizni lehessen, mennyire tartja be az alapjogokat és jogállami normákat. Elképzeléseink szerint alakulna egy ezzel foglalkozó grémium, amibe minden tagállam parlamentje két főt delegálna, az Európai Parlament pedig megtoldaná ezt tíz szakértővel. Magyarország így egy lenne a többi huszonhat mellett.

 

Mit gondol, miért olyan rossz a német sajtó Magyarország-képe?

 

Mert érthetetlenek a magyar kormány döntései. A civiltörvény egyenesen a nem demokratikus berendezkedésű országok gyakorlatára emlékeztet. Kifejezetten nyugtalanít minket.

 

Tud esetleg valami pozitívat is említeni?

 

Különbséget teszek Magyarország és a magyar kormány között.

 

Ugye nem azt akarják, hogy dicsérjem Orbánt?

 

Még a bankadó miatt se? A német balos sajtó egy részének tetszett anno az intézkedés.

 

Hát... Sok jófej embert ismerek onnan.

 

A magyar zöldeknél is vannak jófejek?

 

Vannak hozzájuk kapcsolataink.

 

Két zöld párt is van már ugye.

 

Főleg Jávor Benedekkel állunk kapcsolatban, de sok más EP-képviselővel is.

 

A kormánypárti magyar sajtóban a német Zöldeket általában beteg ötletekkel társítják.

 

Ska Keller esetéről hallottam, amikor valakik kivettek a nyilatkozatából egy félmondatot, majd pár mondattal később egy újabb félmondatot, és összerakták a kettőt. Ez súrolja a fake news-t.

 

 

Hogyan bánnának kormányon Orbánnal?

 

Fair párbeszédben lennénk, amit közös demokratikus-jogállami alapjainkra építenénk.

 

Működne? Még saját pártcsaládja, az Európai Néppárt is alig bír vele ezzel a recepttel.

 

Mi, Zöldek, azt szeretnénk, ha lennének következményei is a tetteknek. Az Európai Néppártnak sokkal erősebben tudatosítania kellene Orbánban, hogy melyik pártcsaládban is foglal helyet.

 

Kínos ön szerint a Fidesz a CDU-nak?

 

Naná. Leszámítva persze Bajorországot, ahol a CSU rendre meghívja magához a magyar kormányfőt. De Németország legtöbb részén a Fidesz nem a legjobb reklám nekik. Az én heidelbergi körzetem környékén,

 

Baden-Württembergben egy CDU-s jelölt sem kapna amiatt pluszvoksokat, ha Orbán Viktor eljönne kampányolni mellette. Éppen ellenkezőleg: csak eltaszítaná a választókat.

 

Örököse ő Helmut Kohlnak?

 

Határozottan nem. Helmut Kohl legutolsó évei sajnos nagyon tragikusan alakultak, de aki ismeri politikáját, tudja, hogy mennyire komolyan vette a közös Európát. Hogy Angela Merkel lesz-e az, aki még szorosabbra fűzi az európai országok együttműködését, egy másik kérdés.

 

Ön inkább Emmanuel Macronra fogad?

 

Inkább.

 

Migráció. A nagy 2015-ös menekülthullám alatt az LMP-t több javaslatuk miatt is érte az a vád, hogy az orbáni bevándorlásellenes politikához idomul – önök ebből mit észleltek?

 

Igen, ismerem az LMP-t. Politikai vádak lehettek ezek, mert tartalmilag igencsak távol vannak Orbántól. Lehet, hogy a menekültek számát korlátoznák vagy az EU szerepét kritikusabban látják, de menekültpolitikájuk az alapjogok tiszteletben tartásán és a humanitárius bánásmódon alapszik. Nem mondják azt, hogy tartsuk táborokban a menekülteket, ahogy azt sem, hogy lőjünk rájuk a határon. A zöld pártokra amúgy is jellemző, hogy sokfajta gondolkodásmód elfér bennük – ráadásul Magyarországon két zöld párt is van, ami sokszor megbonyolítja a dolgokat.

 

A jövő egyik nagy és nehéz kérdése az lesz, hogy meg tudjuk-e őrizni humanizmusunkat úgy, hogy ne mondjunk le alapvető értékeinkről.

 

Európának nem csak egységes menekültügyi szabályozás, hanem egységes bevándorlási szabáyozás is kell. A cél, hogy jobban differenciálni lehessen: kik azok, akik azért jönnek hozzánk, mert szükségük van a segítségünkre, és kik azok, akiknek a segítségére, szaktudására, erejére nekünk van szükségünk. Mindezt európai szinten.

 

 

Mennyire reális ez? Ez szuverenitási kérdés is, a visegrádi országok aligha adják ki a kezükből a differenciálás jogát.

 

Valójában nem is európai, hanem nemzetközi kérdésről van szó. Magyarország és Lengyelország is aláírta a menekültek helyzetéről szóló genfi egyezményt, amely pontosan definiálja, kinek van menekültjoga. Innentől ez nem uniós vagy nemzetállami, hanem nemzetközi jogi kérdés. Amit, ismétlem, aláírásával Magyarország és Lengyelország is elismert. Innentől kezdve kötelességünk mindezt átültetni európai szintre is. Hogy ez mennyire reális, az attól függ, sikerül-e többséget szereznünk az elképzeléseinkhez.

 

Hogyan szerezne többséget egy zöld külpolitika?

 

Nagyobb, átfogóbb megállapodásokra van szükség. A balti államokkal most például éppen vitában áll Németország: a tervezett Északi Áramlat II. Kapcsán azt sérelmezik, hogy a német kormány nem veszi figyelembe az érdekeiket, és pusztán gazdasági, energiapolitikai kérdésként hajlandó tekinteni az ügyre. Szerintem jogosan teszik a baltiak, amikor szolidaritást kérnek tőlünk. Nekünk ebbe bele kellene állnunk: találni egy másik céget a Gazprom helyett a baltiak szuverenitásának védelméért, nagyobb európai szolidaritásvállalásért cserébe. Csak így jutunk tovább.

 

Muszáj meghallgatnunk a minket kritizáló hangokat: 

 

szerepel is a programunkban a kelet-európai államok aggodalmainak komolyan vétele.

 

Ha egy bizonyos témában nincs egyetértés, bővítenünk kell azt: megkeresni, hol van szükségünk egymás iránti támogatásra és szolidaritásra, majd beletenni mindezt egy csomagba. Ez egyébként ugyanaz, amit Helmut Kohl is csinált – ha valaki, ő tudott nagy megállapodásokat kötni. És ez az, ami Angela Merkelből hiányzik: felismerni, mikor kell kompromisszumot kötni.  

 

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás