Miért téveszt célt a Momentum utcanév-átragasztó akciója?

Szerző: Bukovics Martin
2017.08.28. 10:48

Politikai műveletlenség – így kommentálja az Azonnalinak Böcskei Balázs, hogy a Momentum teleragasztotta a szocializmus utcanév-tábláival a budapesti belvárost. A párt ezzel azt üzeni: ne hagyjuk, hogy az előző rendszer visszatérjen. A politikai elemző a Terror Háza és a jobboldal emlékezetpolitikai narratíváját látja mindebben.

Miért téveszt célt a Momentum utcanév-átragasztó akciója?

Szovjetre cserélte a Momentum az utcaneveket, adta hírül hétfő reggel a 24.hu. Mint írják, a párt aktivistái hajnalban Budapest több pontján is átragasztották az utcanévtáblákat, visszaállították a kommunista rendszer régi utcaneveit. Az aktivisták jártak a Fővám téren – ebből lett Dimitrov tér, a Lehel térből Élmunkás tér, az Erzsébet térből Sztálin tér, a Ferenciek teréből Felszabadulás tér, a Ludovika térből Kun Béla tér, a Nyugati térből Marx tér, az Oktogonból November 7. tér, a Király utcából Majakovszkij utca, az Erzsébet/Teréz körutakból Lenin körút. 

A Momentum a nap folyamán több akciót is tervez, este pedig egy Európamenetre várja szimpatizánsait. Az utvanevek átragasztása kapcsán Böcskei Balázs politikai elemzőt kérdezte az Azonnali.

+++

Mi köze Putyinnak Marxhoz?

Talán csak annyi, hogy valaha Putyin is olvashatott Marxot – ennél szorosabb összefüggés nincs közöttük. Természetesen értjük azt a minden ellenzéki párt által élesített, nem túl éles logikát, ami a Szovjetunió, Oroszország és a keletre sodródás párhuzamosságát, hasonlóságát, analógiáját akarja érzékeltetni, de Marx vagy akár a szovjet marxizmus egyes képviselőinek belekeverése ebbe a diskurzusba teljesen félreviszi ezt a történelmietlen, de politikailag, a választók számára üzenettel bíró stratégiát.

Miközben – helyesen – zajlik Marx megvédése az államkapitalista, elnyomó rendszerektől, aközben

ilyen visszazüllesztése a Marx-problematikának „nyugati egyetemeken” pallérozódott fiataloktól nem túl eredeti.

Ez a logika, miszerint Marx és Sztálin között van egyfajta szellemi rokonság, a kettő között folytonosság, itthon a Terror Háza Múzeum, illetve az állami pénzen felplankolt jobboldali emlékezetkonstruáló műhelyek irányvonala, tovább nem idegen attól a jobboldali politikai gondolkodástól sem, amely kontinuitást, ok-okozatiságot vél felfedezni a marxi tanok és a köznyelvben „létező szocializmusként” ismert rendszerek között.

Nem lehet, hogy tudatos lépés volt ez a Momentum részéről?

Ezt inkább a politikai műveletlenségnek tudom be. A „szerzőknek” politikai szocializációjuk, illetve a politikai tudásuk megszerzése során ezek a komplexitások valószínűleg elkerülték a figyelmüket – vagy érzéketlenek minderre.

A rendszerváltás előtti tördeléssel kinyomtatott Népszabadság-példányok osztogatása is megerősítheti, hogy tudatosan játszanak rá a fideszes baloldal-képre.

Nem hiszem, hogy politikai stratégia lenne emögött. Ez inkább politikai geg. A dolog pikantériája, hogy mindezt éppen a Népszabadság kapcsán teszik. Ahogy a hazai, illetve szűkebb értelemben vett habonyizált jobboldali gondolkodástól sem idegen a Marxtól Sztálinig történő eljutás, úgy a Népszabadság pártállami hagyományának hangsúlyozása sem az.

Ne felejtsük el, hogy a politikai – részben szellemtelen szellemi – jobboldalon a lap megszűntetésének egyik igazoló érve az volt, hogy az eredendően egy pártállami lap volt. Az, hogy a Momentum most pont azzal a kádári Népszabadsággal illusztrálja akcióját teszik, amelynek bezúzása előtti munkatársai mind az oroszországi, mind a paksi bővítési, mind az Orbán-rezsim ügyeinek felgöngyölítésében aktívak voltak, és éppen ezért volt indokolt lemészárolni őket, az érzéketlen politikai emlékezetet feltételez.

Egy sajtószabadságért és szólásszabadságért elkötelezett pártnak talán nem így kellene hozzáállnia a közel egy éve lemészárolt Népszabadság nevéhez.

Soproni Tamás ballibsi pöcsözését követően simán elképzelhető, hogy most ez lesz az uralkodó momentumos narratíva.

Ezek inkább a Momentumra jellemző, „elsőre jól hangzik” reakciós gyakorlatok. Mind a balliberális pöcsözés, mind a politikai infantilizmus és „hehegés” utcanév-táblákban történő megnyilvánulása elsőre „frenetikus ötletnek tetszik”, de a politikai következményekre és komplextitásokra nincs tekintettel.

Kötve hiszem, hogy az egyszeri járókelőt mindez érdekelné. Nekik átjöhet az üzenet?

Politikailag kézenfekvő megoldás a Szovjetunió megfeleltetése Oroszországnak. Ezzel az analógiával jól meg lehet fogni bonyolult geopolitikai, gazdasági, energiapolitikai függőségi viszonyokat.

Az LMP is pont ezt csinálja, még óriásplakáton is hirdette.

Nagy különbség van aközött, hogy belekeverem-e ebbe Marxot és a Népszabadságot vagy nem – persze, legyintene most egy momentumos, kit érdekel ez az „ballib álértelmiségi pöcsökön kívül”?! Viszont a Népszabadság többletjelentéssel ruházódott fel az évek során, és ennek figyelembevételét az önmeghatározása szerint az évtizedes szembenállásokat meghaladni akaró párttól talán elvárhatjuk.

Ha a Marx tér kimarad, Népszabadság helyett pedig Magyar Hírlapot osztogatnak, rendben lenne az akció?

Ha Magyarország kiszolgáltatottsági, függőségi helyzetét szeretnék illusztrálni egy birodalom irányába, akkor a Szovjetunió-Oroszország-analógia működhet. De pont erre és csak ennyire.

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek