+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++

 

Itt élek Székelyudvarhelyen, és nem is tudtam, hogy ekkora veszély van Székelyföldön. Úgy néz ki, hamarosan elveszítheti Románia a közepét, vagy mi, mindenesetre a román Tusványoson mondták, ezért a magyarhoz hasonlóan ez is biztosan nagyon fontos és igaz kijelentés.

 

Egész pontosan azt mondta a Marosfői Nyári Szabadegyetemen Eugen Popescu, hogy „a román állam sebezhetőségét jelzi, hogy a Hargita és Kovászna megyei románok elvándorolnak és ez a probléma nemzetbiztonsági kérdéssé válhat.”

 

Na jó, igazából csak vicceltem. Semmi újat nem mondott senki. Felesleges is volt ez a közlemény, a marosfői tábor valamelyik ismétlődése volt ez. Csak az volt a furcsa, hogy nem a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma vízionál hangosan nemzethalált. Talán lecserélődik az egyik szervezet a másikra? Összerúgták az elvtársak a port? Kiderül valaha, mi van a háttérben? És amúgy mi ez a feltételes mód? A székelység „nemzetbiztonsági kérdéssé válhat”?!

 

Minden igazi dák leszármazott tudja, hogy a székelyek nem válhatnak semmivé, hiszen minden egyes magyar nemzetbiztonsági veszélyt jelent. Nem vagyunk rasszisták, de Románia a románoké, ugyebár. Magyarország meg...

 

Öröm látni, hogy Popescu nem csak dobigálózik ám a szavakkal, konkrét példát is hoz: szerinte a Hargita megyei Doboly faluban a románok már csak a templomban beszélnek egymással románul, elveszítik a nyelvüket. Számomra nem volt ismerős ez a falu, rákerestem. Fel- és Aldobolyt (Dobolii de Sus és Dobolii de Jos) találtam, a magyar Wikipédia szerint a nevük a dob, dobolás szóból ered (románul ez tobă egyébként, hogy a kedves olvasó megnyugodjon). Mellesleg Hargita megyével átellenben, Kovászna megye déli szélén helyezkedik el ez a két falu, ami egy – vagy egy, ami kettő. Sajnos magyar neve nem szerepelt a közleményben, így a kötelező elgépelés is elmaradt. Pedig a Markó Bélát helyettesítő Marko Bella mindig vicces. Hosszabb szövegben meg egy nevet többféleképpen is el lehet írni, tiszta profit.

 

És mi van emögött az egész mögött?

 

Talán tényleg igaz a szóbeszéd, hogy lejár a száz év, lejár a bérbeadási szerződés, automatikusan visszakerül Trianon Budapestre? Vagy elmenekülnek a románok Erdélyből (az ugyanaz, mint Székelyföld, nemde?!), és akkor megintcsak megszívja a Triatlon, ugye?

 

Nos nem épp. Az tényleg igaz, hogy sok román elköltözik Székelyföldről – gyors ismétlés: Székelyföld Erdély délkeleti szeglete, nem minden romániai magyar székely, de még nem is mind erdélyiek. Nagy az ország. Ugyanakkor az is igaz, hogy sok magyar is elköltözik. Sok helyen a románok százalékban valóban hamarabb fogynak, máshol viszont növekszik a részarányuk. Például Marosvásárhelyen, ahol egyébként a magyarok körében is kisebbségi a székely identitás, a székely történelem rég volt.

 

Vannak határmenti” (azaz akár Székelyföld-Erdély határán fekvő) falvak, ahol a románság arányának növekedését a román anyanyelvű romák hajtják, a többségiek kivándorlásával pedig látványosabbá válik a folyamat.

 

Hogy bonyolítsuk a helyzetet, van egy olyan szubjektív érzet, hogy a Székelyföldön erőteljesen növekszik a románok aránya, erről ír például Gergely Előd Gellért ugyanez kapcsán az Azonnalin. Ennek ellenére a népszámlálásban a románok százalékaránya csökken, például a három legnagyobb székelyföldi város (Marosvásárhelyt nem számoljuk most) közül a legnagyobb, Sepsiszentgyörgy rendelkezik a legnagyobb arányú román lakossággal, egyedül itt van román színház is. A Wikipédia szerint a románok aránya csökkent ‘92 óta, 23,9-ről 21,9-re.

 

Nemzetek végveszélyben

 

Székelyudvarhely a maga masszív 2,91 százaléknyi román lakosával meg – ezt itt ki merem jelenteni – egyelőre nincs az asszmiliáció közvetlen veszélyének kitéve (de tény, hogy sok román megtanul magyarul, akár hibátlanul).

 

Az, hogy úgy tűnik, hogy milyen sok lett a román”, tehát nem biztos, hogy annyira megalapozott. Inkább a mi nemzetféltő paranoiánk találkozik össze az övékével. Mindkettőnk úgy látja, az ő nemzete van végveszélyben.

 

Ettől még valóság, hogy Erdély nagy részében erőteljesen asszimilálódnak a magyarok. Székelyföld szerencsésebb helyzetben van, legalábbis egyelőre.

 

De ne elégedjünk meg ennyivel. Akinek ideje van, bátran nézzen utána hiteles forrásból annak, hogy a székely-román kapcsolatok nem biztos, hogy Trianonnal kezdődtek. A többszáz évnyi szomszédságnak megvannak a hatásai – de ezek nem jók vagy rosszak, és nem egyoldalúak. A demográfiai folyamatok is összetettebbek, amint az identitások kialakulása, fejlődése, a külhoni közösségek szétfejlődése. Ajánlom mindenki figyelmébe Zahorán Csaba és Bárdi Nándor munkásságát.

 

Nem minden ügy magyar-román ügy

 

Gergely Előd Gellért említ egyéb problémákat is, amelyek egy része valóban létezik, de más része meg a román paranoia piros-fehér-zöldben. Vagy akár nem is székely probléma. Ha van is ilyen jellegű különbség: „miközben fűtés hiánya miatt a diákok kabátban és kesztyűben ülnek az órán a magyar iskolában”, az Székelyföldön sokkal inkább az országos problémák kivetülése. Lehet, hogy mondjuk egy Székelykeresztúr környéki falu iskolájában, ahol többségében vagy teljesen roma diákok tanulnak, kabátban ülnek, míg a csíkszeredai Octavian Goga román diákjai versenyekre járnak és jó felszereléssel dolgoznak. Lehet. De ez nem székely-román probléma, hanem többségi-roma, város-falu egyenlőtlenség. Feltéve, hogy van ilyen súlyos helyzetben iskola.

 

Talán nehéz elképzelni, de ma már a székelyek se a sziklák csúcsán csücsülnek medvék és farkasok között, és a románok sem bottal vernek. Léteznek és virulnak a magyarok ellen foganatosított lépések, de ezek zöme jogi nyelvbe van öltöztetve, és nem hagy lila foltokat.

 

Ceauşescu meghalt, a nagy tömegű telepítések leálltak, az ország lakossága kifelé áramlik Romániából.

 

Az ortodox templomok építése ugyan érzékenyen érinthette és érinti a székely közösségeket, de mivel a környező falvak is magyarok voltak, nem tudták feltölteni ortodox hívekkel őket. A rendszerváltás után pedig az egész országban gyors ütemű templomépítésbe fogtak – akkoriban biztosan még nem léteztek stadionok, khm. De ez sem magyar-román ügy elsősorban.

 

De akkor miért is van ez az ellentét?

 

Miért nem lehet azt csinálni, hogy ha a székelyek szinte homogén tömböt alkotnak, akkor adni nekik intézményesen valami autonómia-szerű dolgot, hogy lenyugodjanak, de közben tovább pénzelni az ortodox egyházat meg más asszimilációs eszközöket?

 

Talán mert több a közös Romániában és Magyarországban, mint azt szeretnénk. Mindkettő teljes természetességgel gondol sajátjának területeket (Erdély-Moldávia), mindkettő homogén nemzetállamban gondolkodik (habár különbözik a nemzetfelfogás, de a végeredmény hasonló), és ebből kifolyólag logikus, hogy ha bárhol nagy arányban van valamiféle kisebbség, azt gyanakodva és ellenségesen nézi. És akkor üljünk le egy kicsit és gondoljuk végig:

 

hogyan vár el egyik fél a másiktól engedményt a maga számára, miközben ő tagadja a másik igényeit, csak a saját igazát látja elfogadhatónak, és igazából nem másik felet lát, csak hazug ellenséget a másikban?

 

Képzeljük el, ha Magyarország kellős közepén egy Hajdú-Bihar megyényi területen (Székelyföld ma úgy két és fél megyén helyezkedik el, de Románia lakossága is nagyobb, ezért kisebb területet veszek az arányosság kedvéért) úgy 80-90 százalékban élne egy olyan baráti nép, mint a szlovák, 300-400 ezer fős lélekszámmal. Mi lenne a magyar hozzáállás? Autonómia? A honfoglalás előtti szláv leszármazás ünneplése és tiszteletben tartása? Vagy sokkal inkább ellenségeskedés? Vajon jobbak-e a magyarok Deákné vásznánál?

 

És miközben marakodnak felettünk és a mi érdekeinken a két fővárosban, addig mi, székelyek, erdélyiek, partiumiak, bánságiak elfelejtődünk. Az egyiknek legfennebb szavazók vagyunk, akiknek idén már nem is kellett külön üzenetet hozni a szabadegyetemére, elég volt a hazai is, azaz hogy mi a hazánkban idegenként koncentráljunk más idegenekre. A másiknak meg továbbra is tüske a talpukban, szakmaibban kifejezve nemzetbiztonsági kérdés, de mindenképp nemkívánatos elem.

 

Kivándorlunk mi is máshova, ahol nem csak munka van, de fizetés is. És kivándorolnak a románok is meg a magyarok is, mert a nemzeti érdekért folyatott külső és belső versenyek alatt az igazi nemzet megélhetés nélkül marad.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Liu Yifei elég meglepő véleményt fogalmazott meg arról, kik mellé áll erkölcsileg a hetek óta tartó brutális tüntetéssorozatban.

A lengyel katolikusokkal is állandóan háborúzó Nergal nem mérte fel igazán, milyen helyre akar bemenni edzeni kicsit, ezért amikor kiderült, hogy nem követi Jézust, hazaküldték.

A cseheknek, a horvátoknak és a lengyeleknek már van top 500-as egyetemük, nekünk még nem jött össze. De ha lenne, melyik lenne az? Szavazz!

Az exminiszterelnök közvetlen kapcsolatban állhatott a Kuciak-gyilkosság állítólagos megrendelőjével, erre válaszul összehívott sajtótájékoztatóján szinte mindenkinek nekiment.

A marokkóiak busás uniós pénzekért cserébe keményebben lépnek fel az illegális bevándorlókkal szemben, részben ez
okozza a csökkenést.

A hét kérdése

Egy 34 millió forintos adakozás még bőven nem elég, de nekünk van pár ötletünk arra, hogy mivel lágyíthatná meg Tiborcz szeretett nemzetünk szívét!

Azért ide elnéznénk

A lassú élet ideálja mentén alkotó értékteremtők bemutatkozása a Balaton-felvidéken augusztus 18-án.

Ha a tűzijáték helyett inkább angol metalcore-ra csapatnád, augusztus 20-án a Dürerben a helyed. Vendég: Inhale Me.

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás