+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Lévai Patrik Imre
2017. augusztus 19. szombat, 16:50
Barcelona után leszögezhetjük: Valenciát mint tengerparti üdülővárost és mint Spanyolország harmadik legnagyobb városát fokozott terrorveszély fenyegeti. Bár a néppárti miniszterelnök, Mariano Rajoy kijelentette, hogy Spanyolországot nem lehet megfélemlíteni, az Azonnali úgy gondolta, jobb ezt az utca emberétől is megkérdezni.

 

A barcelonai, Iszlám Állam által magára vállalt terrortámadás-sorozatot követően felvetődik a kérdés, hogy más spanyol nagyvárosokban milyen közhangulat alakult ki a támadások hatására. 

 

Nyugalom félszigetéből a félelem félszigete?

 

Spanyolországot a 2004-es madridi terrortámadást leszámítva eddig elkerülték a Franciaországban, Németországban és a skandináv államokban történt terrorcselemény-sorozatokhoz hasonló esetek. Eddig. A barcelonai történések más megvilágításba helyezték az országot, amit sokan eddig a nyugalom félszigetének tartottak. Mi lesz most? Hol várhatóak a következő iszlamista támadások? Kellene-e félni? Pláne annak tükrében, hogy Spanyolország azon európai országok közé tartozik, ahol az iszlám kultúra évszázadok óta összefonódva és a legtöbb esetben harmóniában simul össze a spanyol kultúrával, inkvizíció ide vagy oda.

 

Tapasztaltabb, idősebb emberek után kutatva jártam az utcákat. Jorge, egy 58 éves mérnök, kérdésemre, hogy fél-e Valencia utcáin a történtek után, megvallotta az ő igazát: „Félek. A piacig is gyakorlatilag most reszketve jöttem el, nem érzem, hogy elég rendőrrel lenne biztosítva a környék." Mint megtudtuk, Jorge pont New Yorkban volt 2001. szeptember 11-én is, így rávilágított egy hasonlóan mélyreható, de ez esetben pozitív aspektusára a történtek utórezgéseinek:

 

„Bejártam a földet, bajban és pánikban ilyen összetartó nemzettel nem igazán találkoztam még.”

 

Sara Abascal-Nazir huszonnégy éves friss közgazdaságtan-diplomás lány. Muszlim felmenői révén érezhetően jobban belelát az iszlamista világkép részleteibe: „Az a legfélelmetesebb az egészben, hogy több régi barátomról is nemrég derült ki, hogy szélsőséges nézeteket táplálnak a nyugat-európai életvitellel szemben. Borzasztó gyorsan és szerteágazóan terjed ez undergroundnak tűnő ideológia." 

 

Sara kiemelte az egyik barcelonai támadó fiatal korát – Moussa Oukabir mindössze 18 éves volt –, szerinte a legnagyobb félnivalója a „felelőtlen szülőknek van". Egész egyértelmű innentől fogva, hogy a radikalizálódás egyik fontos faktoraként van jelen a neveltetés – pontosabban annak hiányosságai, véli a lány.

 

Most akkor mindenki pánikban él?

 

Közel sem. A legtöbb általam megkérdezett valenciai egész egyszerűen, gondolkodás nélkül vágta rá kérdésemre válaszát: „A spanyolok nem félnek!" De mit gondolnak vajon az itt élő külföldiek?

 

Egy helyi magyarral, a 35 éves Sándorral is volt lehetőségem beszélni és megtudni, ő mit érez a történtek után, mint „védtelen halandó". Sándor szerint félelemre nincs ok, egész egyszerűen egy tömeges félelem „elindítana egy pánikhullámot, ami következtében gyakorlatilag megbénulna az ország gazdasága, főleg, hogy egy olyan országról beszélünk, ami a bevételei legnagyobb részét a turizmusból szedi be." 

 

A 18 éves leendő évfolyamtársam a jogi karon, Andrea elég szépen összefoglalta a szerinte kialakult közhangulatot:

 

„Figyelj, engem is lesokkoltak a történtek. De szerinted ha otthon ülünk reszketve és a fejünkre húzzuk a párnát, mi történik ezzel az országgal?

 

Így hát nem félünk" – jelentette ki azzal a bizonyos mediterrán hévvel.  Andrea egyébként Valenciában „kifejezetten biztonságban érzi magát" és környezetében sem érez különösebben jelentős félelmet.

 

Sokan úgy gondolják, a terrorizmus akkor ér célt, ha megfélemlíti a lakosság nagyobbik felét. Spanyolország mentalitása mindig is különcködőként volt jellemezhető – és úgy tűnik, most sincs ez másként. Az ország megmarad Európa nyugalom-félszigetének.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

Ebből nyáron akár óriási káosz is lehet: minden egyes EU-tagállam maga döntheti el, hogy elfogadja-e az EMA-engedéllyel nem rendelkező vakcinákat.

Az óvodák és az iskolák alsó tagozatai április 19-től nyitnak.

És ha még meg is épül Óbuda és Újpest között a vasúti híddal párhuzamosan, az is valószínűleg csak 20-25 év múlva lesz esedékes – a híd és a környező terület fejlesztési tervéhez azonban az embereket is megkérdezi a főváros.

Litvániában eleve olyan igazolást csináltak, ami megfelel az EU-s zöldigazolványnak. Az újból kinyitott üzleteket májustól csak egy ilyen igazolás felmutatásával lehet majd igénybe venni.

Napok óta tüntetnek, hogy munkakör és ne kor szerint oltsanak, és minél előbb elkezdődhessen az olasz turisztikai szezon.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás