+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Lévai Patrik Imre
2017. augusztus 19. szombat, 16:50
Barcelona után leszögezhetjük: Valenciát mint tengerparti üdülővárost és mint Spanyolország harmadik legnagyobb városát fokozott terrorveszély fenyegeti. Bár a néppárti miniszterelnök, Mariano Rajoy kijelentette, hogy Spanyolországot nem lehet megfélemlíteni, az Azonnali úgy gondolta, jobb ezt az utca emberétől is megkérdezni.

 

A barcelonai, Iszlám Állam által magára vállalt terrortámadás-sorozatot követően felvetődik a kérdés, hogy más spanyol nagyvárosokban milyen közhangulat alakult ki a támadások hatására. 

 

Nyugalom félszigetéből a félelem félszigete?

 

Spanyolországot a 2004-es madridi terrortámadást leszámítva eddig elkerülték a Franciaországban, Németországban és a skandináv államokban történt terrorcselemény-sorozatokhoz hasonló esetek. Eddig. A barcelonai történések más megvilágításba helyezték az országot, amit sokan eddig a nyugalom félszigetének tartottak. Mi lesz most? Hol várhatóak a következő iszlamista támadások? Kellene-e félni? Pláne annak tükrében, hogy Spanyolország azon európai országok közé tartozik, ahol az iszlám kultúra évszázadok óta összefonódva és a legtöbb esetben harmóniában simul össze a spanyol kultúrával, inkvizíció ide vagy oda.

 

Tapasztaltabb, idősebb emberek után kutatva jártam az utcákat. Jorge, egy 58 éves mérnök, kérdésemre, hogy fél-e Valencia utcáin a történtek után, megvallotta az ő igazát: „Félek. A piacig is gyakorlatilag most reszketve jöttem el, nem érzem, hogy elég rendőrrel lenne biztosítva a környék." Mint megtudtuk, Jorge pont New Yorkban volt 2001. szeptember 11-én is, így rávilágított egy hasonlóan mélyreható, de ez esetben pozitív aspektusára a történtek utórezgéseinek:

 

„Bejártam a földet, bajban és pánikban ilyen összetartó nemzettel nem igazán találkoztam még.”

 

Sara Abascal-Nazir huszonnégy éves friss közgazdaságtan-diplomás lány. Muszlim felmenői révén érezhetően jobban belelát az iszlamista világkép részleteibe: „Az a legfélelmetesebb az egészben, hogy több régi barátomról is nemrég derült ki, hogy szélsőséges nézeteket táplálnak a nyugat-európai életvitellel szemben. Borzasztó gyorsan és szerteágazóan terjed ez undergroundnak tűnő ideológia." 

 

Sara kiemelte az egyik barcelonai támadó fiatal korát – Moussa Oukabir mindössze 18 éves volt –, szerinte a legnagyobb félnivalója a „felelőtlen szülőknek van". Egész egyértelmű innentől fogva, hogy a radikalizálódás egyik fontos faktoraként van jelen a neveltetés – pontosabban annak hiányosságai, véli a lány.

 

Most akkor mindenki pánikban él?

 

Közel sem. A legtöbb általam megkérdezett valenciai egész egyszerűen, gondolkodás nélkül vágta rá kérdésemre válaszát: „A spanyolok nem félnek!" De mit gondolnak vajon az itt élő külföldiek?

 

Egy helyi magyarral, a 35 éves Sándorral is volt lehetőségem beszélni és megtudni, ő mit érez a történtek után, mint „védtelen halandó". Sándor szerint félelemre nincs ok, egész egyszerűen egy tömeges félelem „elindítana egy pánikhullámot, ami következtében gyakorlatilag megbénulna az ország gazdasága, főleg, hogy egy olyan országról beszélünk, ami a bevételei legnagyobb részét a turizmusból szedi be." 

 

A 18 éves leendő évfolyamtársam a jogi karon, Andrea elég szépen összefoglalta a szerinte kialakult közhangulatot:

 

„Figyelj, engem is lesokkoltak a történtek. De szerinted ha otthon ülünk reszketve és a fejünkre húzzuk a párnát, mi történik ezzel az országgal?

 

Így hát nem félünk" – jelentette ki azzal a bizonyos mediterrán hévvel.  Andrea egyébként Valenciában „kifejezetten biztonságban érzi magát" és környezetében sem érez különösebben jelentős félelmet.

 

Sokan úgy gondolják, a terrorizmus akkor ér célt, ha megfélemlíti a lakosság nagyobbik felét. Spanyolország mentalitása mindig is különcködőként volt jellemezhető – és úgy tűnik, most sincs ez másként. Az ország megmarad Európa nyugalom-félszigetének.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A legnagyobb példányszámú szlovák napilap, a SME felvidéki magyar főszerkesztője, Beata Balogová egy héttel a szlovákiai választások előtt a Helyzetben!

Keményen beszólt Tóth
Bertalan a DK-ba igazoló polgármestereinek és a DK-nak is, kijelentve: senki nem tekintheti az MSZP-t a
saját lábtörlőjének!

A lengyel politikus a legmagasabb szintű kitüntetést kapta a Románia Csillagán belül, Tőkéstől a legalacsonyabbat vették korábban el.

Mikor lesz így kormánya Írországnak? Vagy inkább jöhetnek az előrehozott választások? Elmagyarázzuk!

Utóbb Strache tagadta, hogy civil egyesületeken keresztül kaptak volna pénzt. Az ibiziai videó után alakult nyomozócsoport azonban más eredményre jutott.

Miután Kiss László és Szaniszló Sándor III. és XVIII. kerületi polgármesterek átléptek a DK-ba, Gyurcsányéknak nagyobb lesz a frakciója a közgyűlésben, mint az MSZP-é.

A magyar politikatörténetben először indul magyar párt politikusa külföldi választáson, külföldi pártszínekben – és rögtön kettő is!

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

A francia új hullám mestere napjainkban is töretlenül alkot. Február 23-án a Film/Szocializmus című munkáját megtekinthetitek a Patyolatban.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás