+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Lévai Patrik Imre
2017. augusztus 19. szombat, 16:50
Barcelona után leszögezhetjük: Valenciát mint tengerparti üdülővárost és mint Spanyolország harmadik legnagyobb városát fokozott terrorveszély fenyegeti. Bár a néppárti miniszterelnök, Mariano Rajoy kijelentette, hogy Spanyolországot nem lehet megfélemlíteni, az Azonnali úgy gondolta, jobb ezt az utca emberétől is megkérdezni.

 

A barcelonai, Iszlám Állam által magára vállalt terrortámadás-sorozatot követően felvetődik a kérdés, hogy más spanyol nagyvárosokban milyen közhangulat alakult ki a támadások hatására. 

 

Nyugalom félszigetéből a félelem félszigete?

 

Spanyolországot a 2004-es madridi terrortámadást leszámítva eddig elkerülték a Franciaországban, Németországban és a skandináv államokban történt terrorcselemény-sorozatokhoz hasonló esetek. Eddig. A barcelonai történések más megvilágításba helyezték az országot, amit sokan eddig a nyugalom félszigetének tartottak. Mi lesz most? Hol várhatóak a következő iszlamista támadások? Kellene-e félni? Pláne annak tükrében, hogy Spanyolország azon európai országok közé tartozik, ahol az iszlám kultúra évszázadok óta összefonódva és a legtöbb esetben harmóniában simul össze a spanyol kultúrával, inkvizíció ide vagy oda.

 

Tapasztaltabb, idősebb emberek után kutatva jártam az utcákat. Jorge, egy 58 éves mérnök, kérdésemre, hogy fél-e Valencia utcáin a történtek után, megvallotta az ő igazát: „Félek. A piacig is gyakorlatilag most reszketve jöttem el, nem érzem, hogy elég rendőrrel lenne biztosítva a környék." Mint megtudtuk, Jorge pont New Yorkban volt 2001. szeptember 11-én is, így rávilágított egy hasonlóan mélyreható, de ez esetben pozitív aspektusára a történtek utórezgéseinek:

 

„Bejártam a földet, bajban és pánikban ilyen összetartó nemzettel nem igazán találkoztam még.”

 

Sara Abascal-Nazir huszonnégy éves friss közgazdaságtan-diplomás lány. Muszlim felmenői révén érezhetően jobban belelát az iszlamista világkép részleteibe: „Az a legfélelmetesebb az egészben, hogy több régi barátomról is nemrég derült ki, hogy szélsőséges nézeteket táplálnak a nyugat-európai életvitellel szemben. Borzasztó gyorsan és szerteágazóan terjed ez undergroundnak tűnő ideológia." 

 

Sara kiemelte az egyik barcelonai támadó fiatal korát – Moussa Oukabir mindössze 18 éves volt –, szerinte a legnagyobb félnivalója a „felelőtlen szülőknek van". Egész egyértelmű innentől fogva, hogy a radikalizálódás egyik fontos faktoraként van jelen a neveltetés – pontosabban annak hiányosságai, véli a lány.

 

Most akkor mindenki pánikban él?

 

Közel sem. A legtöbb általam megkérdezett valenciai egész egyszerűen, gondolkodás nélkül vágta rá kérdésemre válaszát: „A spanyolok nem félnek!" De mit gondolnak vajon az itt élő külföldiek?

 

Egy helyi magyarral, a 35 éves Sándorral is volt lehetőségem beszélni és megtudni, ő mit érez a történtek után, mint „védtelen halandó". Sándor szerint félelemre nincs ok, egész egyszerűen egy tömeges félelem „elindítana egy pánikhullámot, ami következtében gyakorlatilag megbénulna az ország gazdasága, főleg, hogy egy olyan országról beszélünk, ami a bevételei legnagyobb részét a turizmusból szedi be." 

 

A 18 éves leendő évfolyamtársam a jogi karon, Andrea elég szépen összefoglalta a szerinte kialakult közhangulatot:

 

„Figyelj, engem is lesokkoltak a történtek. De szerinted ha otthon ülünk reszketve és a fejünkre húzzuk a párnát, mi történik ezzel az országgal?

 

Így hát nem félünk" – jelentette ki azzal a bizonyos mediterrán hévvel.  Andrea egyébként Valenciában „kifejezetten biztonságban érzi magát" és környezetében sem érez különösebben jelentős félelmet.

 

Sokan úgy gondolják, a terrorizmus akkor ér célt, ha megfélemlíti a lakosság nagyobbik felét. Spanyolország mentalitása mindig is különcködőként volt jellemezhető – és úgy tűnik, most sincs ez másként. Az ország megmarad Európa nyugalom-félszigetének.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Habár a székely fővárosnak nevezett városban ma a magyarok már nincsenek többségben, a román szavazatok felaprózódása miatt Soós Zoltán nagyot tudott nyerni.

A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.

Azért az MSZP-s Csorbai Ferenc mögött felsorakozó ellenzéki pártok meglepően jól szerepeltek, Csorbai 40 százalékot hozott az egyik legjobboldalibb városban.

Hatalmas többség mondott nemet a kezdeményezésre, amely az EU-val kötött szerződések felmondását jelentette volna.

Egy borvidék, ami azt bizonyítja: megfelelő tudással, akaraterővel és szorgalommal semmi sem lehetetlen, még a legzordabb körülmények között sem.

Utazás, kiállítás, zene, egy jó hely Zuglóban, életvezetési tanácsok és pár tipp a konyhába: itt az Azonnali első őszi mindenajánlója!

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás