+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2017. augusztus 16. szerda, 17:18
Ilyet is ritkán olvasni: egy román szervezet elnöke arról panaszkodik, hogy a székelyföldi megyékben élő románok elvándorolnak, mert egyre kevésbé tudják megőrizni román identitásukat. Akadnak olyanok is, akik elmagyarosodnak.

 

A román állam sebezhetőségét jelzi, hogy a Hargita és Kovászna megyei románok elvándorolnak és ez a probléma nemzetbiztonsági kérdéssé válhat.

 

Ezt a Határon Túli Románok Alapítványa nevű szervezet elnöke, Eugen Popescu állította ma a marosfői nyári szabadegyetemen, a románok Tusványosán. Miközben a magyarországi sajtóban szinte csak az erdélyi magyarok asszimilációjáról, az RMDSZ elnökének kijelentéseiről és a magyar és székely identitás megőrzéséről olvasni, már-már sokkhatásként ért a román nemzeti hírügynökség, az Agerpres beszámolója.

 

Egészen pontosan így fogalmazott Popescu Marosfőn:

 

„Nagyon világosan meg kell értenünk, hogy az a tény, hogy a Hargita és Kovászna megyei románok elvándorolnak a térségből, a román állam sebezhetőségét jelzi, közép és hosszú távon ez a sebezhetőség nemzetbiztonsági kérdéssé válhat. Remélem ezeket a dolgokat tudomásul veszik a román hatóságok (...) Amennyiben eltűnnek a két megyéből a románok, etnikailag egy homogén terület alakul ki.

 

Már vannak olyan szélsőséges személyek, akik azt nyilatkozzák, hogy egyes Hargita és Kovászna megyei települések már etnikailag tiszták. Gondoljanak bele mi történne, ha a két megyében nem élne egyetlen román sem. A két megye Románia közepén helyezkedik el, történelme jelentősen befolyásolta a román államot és a román mentalitást, a Magyar Autonóm Tartományra és a bécsi döntésre gondolok.”

 

Az Agerpres híre szerint a határon túli románokat képviselni szándékozó szervezet vezetője úgy látja, a románok azért mennek el a térségből, mert nem tudják megőrizni identitásukat és nem találnak munkahelyeket, mert elutasítják őket, ha nem beszélnek magyarul. Ami ennél is jobb, az az, hogy Popescu állítja: 

 

vidéken magyarosodási jelenséget figyeltek meg, ahol asszimilálják a többségi lakosságot.

 

Itt egy Hargita megyei falu esetét hozta fel példaként, ahol a román lakosság csak a templomban beszél román nyelven, egymás közt is magyarul társalognak. Hogy pontosan melyikre gondol Popescu, rejtély: az Agerpres egy bizonyos Dobolyt ír, ám ilyen névvel nem találni települést Hargita megyében, Feldoboly és Aldoboly viszont van, csakhogy mindkettő Kovászna megyéhez tartozik. Persze az is lehet, hogy a Google Maps a béna.

 

Nemzetbiztonsági veszély!

 

A legjobb része a Marosfőn tett nyilatkozatnak alighanem az, amikor Popescu már nemzetbiztonsági veszélyt lát bele az ügybe:

 

„Az állam többségi lakosságát a saját államában egy nemzeti kisebbség asszimilálja. Ez sehol máshol nem történik az Európai Unióban, a világon sehol. A román államnak intézkedéseket kell foganatosítania, mert amikor egy kisebbség jogai kiváltsággá válnak, akkor azok a kisebbségek nagyobb elvárásokat fogalmaznak meg, és így vagy úgy nemzetbiztonsági veszélyforrássá válnak.”

 

Jó, mi? Hogy mi ez az egész, arról itt egy 2014-es Transindex-interjú.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Míg a Jobbik néppártosodása révbe ért, a Fidesz nem maradhat örökké az Európai Néppárt tagja úgy, hogy közben fel van függesztve – fogalmazott a Jobbik EP-képviselője.

A galéria arra hivatkozva nem ad többé teret a BP olaj- és gázipari óriás művészeti versenyének, hogy mindent szeretnének megtenni klímavészhelyzet kezelése érdekében.

317 körzetben nem indít jelölteket a Brexit Párt decemberben, hogy ne szóródjanak szét a brexitpárti szavazatok.

A fejlesztési államtitkár a köztévében mondhatta el, hogy a pénteken átadásra kerülő új aréna közepes árszínvonalú, és Magyarország meg sem érezte.

2014-ben jobban megosztotta Romániát az elnökválasztás, mint idén, de azért az egykori Monarchia határain belül csak Székelyföld töri meg Klaus Johannis egyeduralmát.

A szocialisták nyertek, de nem nagyon, közben viszont megerősödött a szélsőjobb.

Akkor tizennégy szavazat volt a különbség, most már a szavazatok felének összeszámlálása után 2500, tehát nem maradt esélye a Fidesz-KDNP jelöltjének.

A hét kérdése

Veiszer Alindát? Nagy Blankát? Tarlós Istvánt? Vagy esetleg magát Demszky Gábort? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Very hot topic, ki is lesz beszélve november 12-én!

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás