+++ Eltűntünk a facebookon? Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig tudj arról, amiről írunk! +++
Szerző: Bukovics Martin
2017. augusztus 16. szerda, 17:18
Ilyet is ritkán olvasni: egy román szervezet elnöke arról panaszkodik, hogy a székelyföldi megyékben élő románok elvándorolnak, mert egyre kevésbé tudják megőrizni román identitásukat. Akadnak olyanok is, akik elmagyarosodnak.

 

A román állam sebezhetőségét jelzi, hogy a Hargita és Kovászna megyei románok elvándorolnak és ez a probléma nemzetbiztonsági kérdéssé válhat.

 

Ezt a Határon Túli Románok Alapítványa nevű szervezet elnöke, Eugen Popescu állította ma a marosfői nyári szabadegyetemen, a románok Tusványosán. Miközben a magyarországi sajtóban szinte csak az erdélyi magyarok asszimilációjáról, az RMDSZ elnökének kijelentéseiről és a magyar és székely identitás megőrzéséről olvasni, már-már sokkhatásként ért a román nemzeti hírügynökség, az Agerpres beszámolója.

 

Egészen pontosan így fogalmazott Popescu Marosfőn:

 

„Nagyon világosan meg kell értenünk, hogy az a tény, hogy a Hargita és Kovászna megyei románok elvándorolnak a térségből, a román állam sebezhetőségét jelzi, közép és hosszú távon ez a sebezhetőség nemzetbiztonsági kérdéssé válhat. Remélem ezeket a dolgokat tudomásul veszik a román hatóságok (...) Amennyiben eltűnnek a két megyéből a románok, etnikailag egy homogén terület alakul ki.

 

Már vannak olyan szélsőséges személyek, akik azt nyilatkozzák, hogy egyes Hargita és Kovászna megyei települések már etnikailag tiszták. Gondoljanak bele mi történne, ha a két megyében nem élne egyetlen román sem. A két megye Románia közepén helyezkedik el, történelme jelentősen befolyásolta a román államot és a román mentalitást, a Magyar Autonóm Tartományra és a bécsi döntésre gondolok.”

 

Az Agerpres híre szerint a határon túli románokat képviselni szándékozó szervezet vezetője úgy látja, a románok azért mennek el a térségből, mert nem tudják megőrizni identitásukat és nem találnak munkahelyeket, mert elutasítják őket, ha nem beszélnek magyarul. Ami ennél is jobb, az az, hogy Popescu állítja: 

 

vidéken magyarosodási jelenséget figyeltek meg, ahol asszimilálják a többségi lakosságot.

 

Itt egy Hargita megyei falu esetét hozta fel példaként, ahol a román lakosság csak a templomban beszél román nyelven, egymás közt is magyarul társalognak. Hogy pontosan melyikre gondol Popescu, rejtély: az Agerpres egy bizonyos Dobolyt ír, ám ilyen névvel nem találni települést Hargita megyében, Feldoboly és Aldoboly viszont van, csakhogy mindkettő Kovászna megyéhez tartozik. Persze az is lehet, hogy a Google Maps a béna.

 

Nemzetbiztonsági veszély!

 

A legjobb része a Marosfőn tett nyilatkozatnak alighanem az, amikor Popescu már nemzetbiztonsági veszélyt lát bele az ügybe:

 

„Az állam többségi lakosságát a saját államában egy nemzeti kisebbség asszimilálja. Ez sehol máshol nem történik az Európai Unióban, a világon sehol. A román államnak intézkedéseket kell foganatosítania, mert amikor egy kisebbség jogai kiváltsággá válnak, akkor azok a kisebbségek nagyobb elvárásokat fogalmaznak meg, és így vagy úgy nemzetbiztonsági veszélyforrássá válnak.”

 

Jó, mi? Hogy mi ez az egész, arról itt egy 2014-es Transindex-interjú.

 

Hírszolgáltatás

Az LMP képviselője abban sem biztos, hogy egyáltalán beengednék Oroszországba szurkolni. Egy Soros-szál miatt.

2019 után is idegesítené a háttérhatalmazó román kormányt a jelenlegi államfő.

Az ország lakóinak 86 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok. De: 9 szerint jóba!

A Metróért Egyesület elnöke az Azonnalinak azt mondta, 100 százalék, hogy ez az, ami.

A hét kérdése

A Montgomery buszbojkott után következzen a budapesti metróbojkott? Vagy inkább a macis hírek idegesítenek?

Azért ide elnéznénk

A hír igaz: a Wichmann kocsma június végén bezár. Június 27-én búcsúznak törzsvendégei.

Kiváló koncert június 28-án a Lumenben. A nagyobbikban.

Már csak ezért is érdemes elutazni a Balaton-partra július 8-án. Utána rögtön el onnan.

Kibékülés-történetek a pannonhalmi apátság múltjából. Ősz végéig a főmonostorban.

Ezt is szerettétek

A főszereplő ezúttal Németország és az Európai Unió. Merkelék berágtak.

Az új római kormány esély arra, hogy az európai egység több legyen, mint Hitler álma: az Európa feletti német hegemónia.

Mi köze a nyelvtörvénynek az ukrán-orosz konfliktushoz? Az Azonnali Kijevből jelentkezik.

A magyar társadalomra a politikától elforduló, rezignált passzivitás a jellemző.

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás