+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Szeretnénk végre a 21. századba vezetni Magyarországot
és olyan országot építeni, melyet nem ideológiai harcok osztanak meg,
hanem közös célok tartanak össze.”

 

A Momentum Mozgalom önmeghatározása, 2017

 

+++

 

Az MSZP-ben dúló egyre hevesebb belharcok és Németh Szilárd dadaista előadóművész performanszai hajlamossá tehetnek minket arra, hogy megfeledkezzünk a magyar közéletet jellemző olyan sajátos jelenségekről, amelyek egyébként is kevésbé kerülnek felszínre a magyar sajtóban. Ilyen a tökélyre fejlesztett egyrészt-másrészt, a politikai nihilizmus, avagy semmit-és-mindent-mondás.

 

Bár a politikai semmitmondásnak komoly hagyományai vannak a televíziós politikai elemzésben és a nagy pártok kommunikációjában is, 2017 első felében új, álcázott formájában ütötte fel a fejét.

 

Az újfajta semmitmondásnak a régihez képest veszélyes tulajdonsága, hogy a gyanútlan újságolvasó első látásra azt hiheti, a politikus valójában mondott valamit. Az alábbiakban olyan frázisokat, szólamokat, szimbólumokat szedtünk össze, amiket a magyar politikai pártok egyre szívesebben és egyre nagyobb beleéléssel használnak, de a felszín alatt a jelentésük üres.

 

A Jövő

 

Lásd még: 2017, 21. század, technológiai fejlődés, Y-generáció. A cikk eleji idézet a Momentum Mozgalom rövid önmeghatározásából leghangsúlyosabban kiemelt mondat. A Fidesz olykor avítt, naftalinszagú kommunikációjának fényében elsőre úgy tűnhet, hogy ezek a szólamok egy új, modern politikai kommunikációt ígérnek. A hangsúly a kommunikáció szón van. Amiről nincs szó: hogyan képzeljük el azt a bizonyos 21. századot, hogyan tervezzük megoldani az újonnan felmerülő politikai konfliktusokat, illetve milyen konfliktusokat kell felvállalni ezzel kapcsolatban.

 

 

Hogy mit gondol egy párt a dzsentrifikáció kérdéséről, vagy az automatizáció hatásáról a munkaerőpiacokra? Hisz-e a piac teljes szabadságában, megoldásnak találja-e a pozitív diszkriminációt a kisebbségek felzárkóztatására? A környezetünk megóvására költene több pénzt, vagy a lecsúszott társadalmi rétegek felzárkóztatására? A szlogenekből nem derül ki, de sokszor a programból sem nagyon.

 

Hogy ez miért alap? Mert 2017-et írunk!

 

Szintén gyanús, ha egy politikai formáció különféle gyorsfagyasztott panelek puffogtatásával törekszik az Y-generáció megszólítására. Okostelefon! Internet! Kell az insta, az ask, egy jó Wordpress-template a honlapra, két Pantone színnel nyakon önteni az egészet és majd úgy áll sorban a sok tizen- meg huszonéves kis úttörő a fülkékhez, mintha ingyen osztanák a Yeezy Boostot a szavazólaphoz. Ez a módszer természetesen nem kevésbé taszító, mint Szanyi Tibor emlékezetes „Lájkold az MSZP-t” kampánya, ahol sikerült a Facebooktól lopott lájkjelet két kattintásnyi festékvödörrel vörösre festeni Paintben.

 

Ebben a műfajban a Momentum nyeretlen kezdő az utcákon nemrég anti-anti-Soros plakátokkal megjelenő Demokrata Párthoz képest. Több jel arra mutat, hogy ezt a pártot valakik azért hozták létre, hogy a Momentum vitorlájából minden lehetséges módon és mindenáron kifogják a szelet. Most szólok: akár a Századvég pincéjében született a párt kommunikációs stratégiája az Orbán Viktor Facebookjára kommentelő kamuprofilok mellett, akár nem, ezt rendesen túltolták. A Demokrata Pártnak nem csak a hipszterszakállas, feel-good stockfotókkal teli Wordpress-oldala tökéletes, de a tartalmában sincs hiba. Kósa Sándor elnök három hibátlan videóban magyarázza meg, mit is akarnak a Demokraták kezdeni ezzel az országgal.

 

Itt vannak például az elnök úr magvas gondolatai az Y-generációról:

Hogy mi kell ahhoz, hogy Magyarország virágozzon és a fiatalok itthon maradjanak?

Se nem jobb, se nem bal: csak simán jó!

 

Se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar. Harmadik út. Ismerős szlogenek? Utoljára a szebb napokat látott MIÉP és a 2006-os MIÉP-Jobbik pártszövetség próbálta meg eladni magát a magyar pártrendszer páriájaként. Az ideológiamentesség és a politikai közép keresése sem csak a Momentum sajátja a magyar politikatörténetben. 2002-ben Kupa Mihály Centrum Pártja kishíján parlamentbe jutott a középpártiság hangsúlyozásának politikájával.

 

Az ideológiamentesség és a kényszeres önpozicionálás azonban gyakran a súlyos politikai konfliktusok megkerülésének egy kiváló eszköze.

 

Azaz semmitmondás. A megkerülése az olyan kérdéseknek, mint az állam szűkös erőforrásainak elosztása. Az ideológiák szerepe pontosan az, hogy a választónak segítséget adjanak a pártok viselkedésének megértéséhez és előrejelzéséhez. Egy választási ciklusban felmerülhetnek olyan politikai kérdések, amelyek a kampányban szóba se kerültek. A választó joggal akarja tudni, pártja milyen elvek alapján foglal majd állást a kérdésben.

 

Az ideológiákat nem a társadalom megosztására hozta létre Soros György, a Habony-művek, vagy bármilyen elképzelt, Magyarország ellen áskálódó erő: olyan kapaszkodót, kapcsot jelentenek a pártok és a választók között, amit egyes szakpolitikai javaslatok nem tudnak helyettesíteni.

 

Gyakran hangoztatott érv, hogy Magyarországon a közpolitika állapota a legtöbb területen annyira rossz, hogy a hatékonyság javításával és a korrupció megfékezésével egyszerű Pareto-javításokat lehetne elérni. És itt elérkeztünk a következő, egyben utolsó pontunkhoz.

 

A szakértelem

 

A szakértelem bolsevista trükk – mondta Csurka István, idézi Schiffer András minden adandó alkalommal, amikor alkalma van a nyilvánossághoz szólni. Ilyen a jó csasztuska: jól idézhető, könnyen felnevet rajta az ember, és még valami féligazságot is tartalmaz. És valóban, van igazság az öreg MIÉP-es szavaiban. Közpolitikai kérdésekben a hivatalnokok, bürokraták elemi szakértelme természetesen elengedhetetlen a jó kormányzáshoz. Egy országot azonban nem lehet robotpilóta üzemmódba állítva üzemeltetni.

 

Azt, hogy legyen nagyon okos, olcsó és gyors a közlekedés, vagy hogy „rugalmasak és korszerűek legyenek a szolgáltatások minden élethelyzetben”, mindenki akarja. A Fidesztől az MSZP-n át a Jobbikig mindenki. Ha emellé egy politikai erő nem képes világosan kommunikálni azt, hogy hogyan és miért ő lesz az ,aki az áhított állapotokhoz vezető politikai munkát is képes elvégezni, az nem érdemes a választók bizalmára. Az semmit mond és mindent.

 

A helyzet az, hogy hiába nem mondta soha a Momentum elnökségi tagjának nagymamája, hogy „le goût de scandaliser". Tamás Gáspár Miklósnak igaza van abban,

 

hogyha a Momentum összes kommunikációs panelje és önmeghatározása továbbra is politikai semmitmondásra épül majd, akkor az elemi ösztönök és az unalomtól, az ürességtől és a műanyagtól való viszoly fog dönteni 2018-ban.

 

Ahogy TGM írja, „az MSZP-re szavazni sokkal eredetibb, sokkal polgárpukkasztóbb lesz”. Vagy a DK-ra. Hiszen ha itt az apokalipszis és úgyis minden mindegy, akkor legalább utoljára nevessünk egy jót és jöjjön a Gyurcsány.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás