+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Szeretnénk végre a 21. századba vezetni Magyarországot
és olyan országot építeni, melyet nem ideológiai harcok osztanak meg,
hanem közös célok tartanak össze.”

 

A Momentum Mozgalom önmeghatározása, 2017

 

+++

 

Az MSZP-ben dúló egyre hevesebb belharcok és Németh Szilárd dadaista előadóművész performanszai hajlamossá tehetnek minket arra, hogy megfeledkezzünk a magyar közéletet jellemző olyan sajátos jelenségekről, amelyek egyébként is kevésbé kerülnek felszínre a magyar sajtóban. Ilyen a tökélyre fejlesztett egyrészt-másrészt, a politikai nihilizmus, avagy semmit-és-mindent-mondás.

 

Bár a politikai semmitmondásnak komoly hagyományai vannak a televíziós politikai elemzésben és a nagy pártok kommunikációjában is, 2017 első felében új, álcázott formájában ütötte fel a fejét.

 

Az újfajta semmitmondásnak a régihez képest veszélyes tulajdonsága, hogy a gyanútlan újságolvasó első látásra azt hiheti, a politikus valójában mondott valamit. Az alábbiakban olyan frázisokat, szólamokat, szimbólumokat szedtünk össze, amiket a magyar politikai pártok egyre szívesebben és egyre nagyobb beleéléssel használnak, de a felszín alatt a jelentésük üres.

 

A Jövő

 

Lásd még: 2017, 21. század, technológiai fejlődés, Y-generáció. A cikk eleji idézet a Momentum Mozgalom rövid önmeghatározásából leghangsúlyosabban kiemelt mondat. A Fidesz olykor avítt, naftalinszagú kommunikációjának fényében elsőre úgy tűnhet, hogy ezek a szólamok egy új, modern politikai kommunikációt ígérnek. A hangsúly a kommunikáció szón van. Amiről nincs szó: hogyan képzeljük el azt a bizonyos 21. századot, hogyan tervezzük megoldani az újonnan felmerülő politikai konfliktusokat, illetve milyen konfliktusokat kell felvállalni ezzel kapcsolatban.

 

 

Hogy mit gondol egy párt a dzsentrifikáció kérdéséről, vagy az automatizáció hatásáról a munkaerőpiacokra? Hisz-e a piac teljes szabadságában, megoldásnak találja-e a pozitív diszkriminációt a kisebbségek felzárkóztatására? A környezetünk megóvására költene több pénzt, vagy a lecsúszott társadalmi rétegek felzárkóztatására? A szlogenekből nem derül ki, de sokszor a programból sem nagyon.

 

Hogy ez miért alap? Mert 2017-et írunk!

 

Szintén gyanús, ha egy politikai formáció különféle gyorsfagyasztott panelek puffogtatásával törekszik az Y-generáció megszólítására. Okostelefon! Internet! Kell az insta, az ask, egy jó Wordpress-template a honlapra, két Pantone színnel nyakon önteni az egészet és majd úgy áll sorban a sok tizen- meg huszonéves kis úttörő a fülkékhez, mintha ingyen osztanák a Yeezy Boostot a szavazólaphoz. Ez a módszer természetesen nem kevésbé taszító, mint Szanyi Tibor emlékezetes „Lájkold az MSZP-t” kampánya, ahol sikerült a Facebooktól lopott lájkjelet két kattintásnyi festékvödörrel vörösre festeni Paintben.

 

Ebben a műfajban a Momentum nyeretlen kezdő az utcákon nemrég anti-anti-Soros plakátokkal megjelenő Demokrata Párthoz képest. Több jel arra mutat, hogy ezt a pártot valakik azért hozták létre, hogy a Momentum vitorlájából minden lehetséges módon és mindenáron kifogják a szelet. Most szólok: akár a Századvég pincéjében született a párt kommunikációs stratégiája az Orbán Viktor Facebookjára kommentelő kamuprofilok mellett, akár nem, ezt rendesen túltolták. A Demokrata Pártnak nem csak a hipszterszakállas, feel-good stockfotókkal teli Wordpress-oldala tökéletes, de a tartalmában sincs hiba. Kósa Sándor elnök három hibátlan videóban magyarázza meg, mit is akarnak a Demokraták kezdeni ezzel az országgal.

 

Itt vannak például az elnök úr magvas gondolatai az Y-generációról:

Hogy mi kell ahhoz, hogy Magyarország virágozzon és a fiatalok itthon maradjanak?

Se nem jobb, se nem bal: csak simán jó!

 

Se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar. Harmadik út. Ismerős szlogenek? Utoljára a szebb napokat látott MIÉP és a 2006-os MIÉP-Jobbik pártszövetség próbálta meg eladni magát a magyar pártrendszer páriájaként. Az ideológiamentesség és a politikai közép keresése sem csak a Momentum sajátja a magyar politikatörténetben. 2002-ben Kupa Mihály Centrum Pártja kishíján parlamentbe jutott a középpártiság hangsúlyozásának politikájával.

 

Az ideológiamentesség és a kényszeres önpozicionálás azonban gyakran a súlyos politikai konfliktusok megkerülésének egy kiváló eszköze.

 

Azaz semmitmondás. A megkerülése az olyan kérdéseknek, mint az állam szűkös erőforrásainak elosztása. Az ideológiák szerepe pontosan az, hogy a választónak segítséget adjanak a pártok viselkedésének megértéséhez és előrejelzéséhez. Egy választási ciklusban felmerülhetnek olyan politikai kérdések, amelyek a kampányban szóba se kerültek. A választó joggal akarja tudni, pártja milyen elvek alapján foglal majd állást a kérdésben.

 

Az ideológiákat nem a társadalom megosztására hozta létre Soros György, a Habony-művek, vagy bármilyen elképzelt, Magyarország ellen áskálódó erő: olyan kapaszkodót, kapcsot jelentenek a pártok és a választók között, amit egyes szakpolitikai javaslatok nem tudnak helyettesíteni.

 

Gyakran hangoztatott érv, hogy Magyarországon a közpolitika állapota a legtöbb területen annyira rossz, hogy a hatékonyság javításával és a korrupció megfékezésével egyszerű Pareto-javításokat lehetne elérni. És itt elérkeztünk a következő, egyben utolsó pontunkhoz.

 

A szakértelem

 

A szakértelem bolsevista trükk – mondta Csurka István, idézi Schiffer András minden adandó alkalommal, amikor alkalma van a nyilvánossághoz szólni. Ilyen a jó csasztuska: jól idézhető, könnyen felnevet rajta az ember, és még valami féligazságot is tartalmaz. És valóban, van igazság az öreg MIÉP-es szavaiban. Közpolitikai kérdésekben a hivatalnokok, bürokraták elemi szakértelme természetesen elengedhetetlen a jó kormányzáshoz. Egy országot azonban nem lehet robotpilóta üzemmódba állítva üzemeltetni.

 

Azt, hogy legyen nagyon okos, olcsó és gyors a közlekedés, vagy hogy „rugalmasak és korszerűek legyenek a szolgáltatások minden élethelyzetben”, mindenki akarja. A Fidesztől az MSZP-n át a Jobbikig mindenki. Ha emellé egy politikai erő nem képes világosan kommunikálni azt, hogy hogyan és miért ő lesz az ,aki az áhított állapotokhoz vezető politikai munkát is képes elvégezni, az nem érdemes a választók bizalmára. Az semmit mond és mindent.

 

A helyzet az, hogy hiába nem mondta soha a Momentum elnökségi tagjának nagymamája, hogy „le goût de scandaliser". Tamás Gáspár Miklósnak igaza van abban,

 

hogyha a Momentum összes kommunikációs panelje és önmeghatározása továbbra is politikai semmitmondásra épül majd, akkor az elemi ösztönök és az unalomtól, az ürességtől és a műanyagtól való viszoly fog dönteni 2018-ban.

 

Ahogy TGM írja, „az MSZP-re szavazni sokkal eredetibb, sokkal polgárpukkasztóbb lesz”. Vagy a DK-ra. Hiszen ha itt az apokalipszis és úgyis minden mindegy, akkor legalább utoljára nevessünk egy jót és jöjjön a Gyurcsány.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje, bizonyítani!

Orbán Viktoron kívül Gulyás Gergely, Szijjártó Péter és Kunhalmi Ágnes szolgáltatta a híranyagot a héten.

Thomas Schäfer holttestét egy vasúti sínen találták meg, a rendőrség az idegenkezűséget kizárja. A FAZ idézett a búcsúlevélből, de utóbb törölte.

Aki már átesett rajta, nagyon valószínűtlen, hogy két éven belül újra elkapja vagy megfertőz másokat.

Összefoglalónk az Operatív Törzs vasárnapi sajtótájékoztatójáról: kórházparancsnokok érkeznek, fiatalok és gyerekek is vannak a fertőzöttek között, tizennégy ember van lélegeztetőgépen.

A Számok névre hallgató propagandaoldal hónapok óta a kormányközeli véleményvezérek kedvenc forrásainak egyike, de most véletlenül tényleg számokat mutattak be.

Puebla állam kormányzója, Luis Miguel Barbosa valószínűleg megnyerte a félretájékoztatási versenyt online beszédében.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás