+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kiss Brigi
2017. július 7. péntek, 09:02
Hiába kérték a szervezők, hogy idén végre ne zárják ketrecbe a Budapest Pride felvonulást, a rendőrséget ez nem hatotta meg: szombaton újra telepakolják kordonokkal a főváros belső kerületeinek egy részét, hogy így biztosítsák a menetet, egyben bosszantsák a simán csak közlekedni vágyó embereket.

 

Pedig erre már tavaly sem lett volna igazán szükség, így joggal bízhattak a szervezők abban, hogy ennek fényében idén sikerül megegyezniük a kordonmentes vonulásról a hatóságokkal. Nem így lett. És miközben nyilván fontos a biztonság, az indokolatlan túlbiztosítás azért csak-csak felvet némi kérdést.

 

Például azt, hogy végső soron ki és mitől is van távol tartva valójában? Ez ugyanis egyre kevésbé tűnik tisztának.

 

A Budapest Pride az elmúlt évek során – meggyőződésem szerint nagyban köszönhetően a Nyitottak vagyunk kezdeményezésnek, amelyen keresztül egy csomó cég is beállt a felvonulás mögé, egyben még nagyobb figyelmet generált neki – viszonylag nagy rendezvénnyé vált: tízezresre, de legalábbis sok-sok ezresre duzzadt a résztvevők száma.

 

Ezzel párhuzamosabban pedig évről évre egyre kevesebb ellentüntető jelent meg, számuk tavalyra már tényleg elhanyagolhatóra csökkent, Orosz Mihály Zoltán sem akart már felmászni egyik buzikamionra sem, idén pedig még a vecsési szélsőjobbos prájd is egy napra esik a Budapest Pride-dal, vagyis

 

az öncélú buzizás helyett akár számukra kedvesebb programot is találhatnak az érintettek, ha akarnak.

 

Vagyis tömeges ellentüntetésre, pláne erőszakra azért valószínűleg nem kell számítani – kizárni persze soha semmit nem lehet teljesen –, ha egy-két kisebb csoport felbukkanna, azt pedig a rendőrség valószínűleg képes lenne kezelni. Én legalábbis hiszek abban, hogy a magyar rendőrök vannak ennyire ügyesek.

 

Nyilván ettől függetlenül a résztvevők egy része még gondolhatja úgy, hogy fő a biztonság, jobb a kordon. Mert kétségtelen, hogy a kordonon belül az elmúlt évek során alig lehetett érzékelni valamit az ellentüntetőkből. Ha az ember végig akarta bulizni a felvonulást, azt nyugodtan, biztonságban megtehette.

 

A teljes biztonság és a szabadság között azért feszül némi ellentét.

 

És ha már az idei Pride mottója az a kérdés, hogy „Szabad-e vagy?”, ezt a felvonulásra kilátogatók nyugodtan feltehetik, feltehetjük magunknak is: szabadok vagyunk-e akkor, ha nem mi döntjük el, hogy mikor, hol, hogyan és meddig csatlakozunk a menethez, mert az elején beterelnek egy karámba, ahonnan csak a végén tudunk kijutni? Szabadok vagyunk-e akkor, ha csak kordonok között sétálgathatunk, elszeparálva a várostól, elszeparálva a társadalomtól, a felvonulni nem akaró, de a Pride-ra mégis csak kíváncsi, de legalábbis nem elzárkózó emberektől?

 

Jó dolog, hogy a magyarországi felvonulás az Andrássy úton zajlik és nem valahol valamelyik külső kerület eldugott részén. Netán a Nagybani piacon, ahogy erre volt is felvetés egyes politikusok részéről, ugye. De még jobb lenne, ha a Budapest Pride menete végre tényleg szabadon válhatna a város életének részéve, és nem csak kiragadott mozzanatává. Ahogy ez más országokban mára már teljesen természetessé vált.

 

Merthogy nyilván kordonok között is lehet büszkének lenni. Valamennyire legalábbis. De azért a többségben egészen biztosan ott motoszkál valamilyen negatív érzés ezzel kapcsolatban. És jogosan motoszkál. Ha nem az az örök cél, hogy évente egyszer kerítések között meg merje fogni valaki a párja kezét, hanem az, hogy az év többi napján se kelljen a saját maguk által emelt kordonok között élni, akkor ahhoz az ilyen dolgokon keresztül vezet az – egyébként nyilván még hosszú – út.

 

Van kockázata egy esetleges kordonmentes vonulásnak? Van. De ezt vállalni kell, különben marad minden úgy, ahogy eddig. Ha idén a ketreces megoldást találta jónak a rendőrség, akkor jövőre miért lenne másképp? Vagy utána?

 

Oké, tudjuk, hogy Magyarország nagyon jó a kerítésépítésben. De nem ettől lesz erős és büszke.

 

Ahogy a Budapest Pride sem lehet teljesen erős és büszke, amíg állnak a kordonok. Így ha polgári engedetlenségből a szervezők végül tényleg nekiállnak kordont bontani, az egy teljesen vállalható döntés lesz a részükről.

 

Ezzel pedig kicsit arra is emlékeztetnek majd, hogy ez a felvonulás nem csak a bulizásról szól, hanem vannak fontosabb célja is.

 

Amikért néha áldozatot kell hozni.

 

A szerző újságíró, 2009-2017 között a Mandiner szerkesztője

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás