Nem a CSU, az AfD a Fidesz valódi szövetségese, mondta a német populista párt bajorországi elnöke az Azonnalinak vasárnap. Megkérdeztük Gulyás Gergelyt, mit szólnak az AfD közeledéséhez. A miniszter inkább a bajor keresztényszociális CSU-t dicsérte agyon, és azt is megígérte az Azonnalinak: ha legközelebb a kormányinfó bejáratánál fogunk várakozni, bemenekít bennünket.

Vajon miért szeretik annyira az AfD-ben a magyar miniszterelnököt? El tudnának képzelni a Fidesszel közös EP-frakciót? Miért kéne a CSU helyett inkább az AfD-vel szövetkeznie Orbánéknak? Martin Sichertet, az AfD bajorországi elnökét kérdezte az Azonnali mindezekről, aki pártjának a vasárnapi bajor tartományi választáson elért eredményét is értékelte nekünk Münchenben.

Az európai parlamenti választásokon mindenki ott szavaz és indul, ahol be van jelentve. Magyarok tehát nyugodtan részt vehetnek más országok EP-választásán. És nem csak szavazóként, de jelöltként is! Induljanak hát magyar jelöltek a német, francia, lengyel vagy horvát pártok listáin!

Gréczy Zsolt szinte üres teremnek tartott napirend előtti felszólalást.

Szivárványszínű jobbikos molinóval tiltakoztak a párt kiábrándult keményvonalasai a képviselői irodaház előtt, az Azonnali pedig arról kérdezte a jobbikos képviselőket, hogy mit szólnak a tiltakozáshoz és a frakciót otthagyókhoz. Mirkóczki például már rég kizárta volna Volnert. Videó.

Komoly konfliktusokat eredményez, ha valaki az ellenzéki oldalon fel meri vetni, hogy Orbán Viktortól kéne tanulni, vagy hogy nem szégyen valamiben egyetérteni a Fidesszel. De miért szül ez olyan nagy indulatokat? Miért utasítja el az ellenzéki mainstream csípőből az ilyen javaslatokat?

Ma választ Bajorország. Már csak 33-35 százalékra mérik a korábban egyeduralkodó CSU-t, amely egyedül biztosan nem fog tudni kormányt alakítani. Sőt, még olyan felállás is lehetséges, hogy egy négypárti szivárványkoalíció lenyomja őket. Mi lesz Münchenben? Kövesd az Azonnalin percről percre!

Ki kéne cserélni a német kancellárt az osztrákra? Vagy akkor már jöjjön inkább egy újabb Anschluss? Megérdemli-e a CSU, hogy leszerepeljen vasárnap a választáson, egyáltalán, ki szavaz rájuk Münchenben? Mi köze a menekülteknek a hiányzó fogakhoz? München központi piacán kérdeztük körbe a helyieket.

Egy hatalmas müncheni sörcsarnokban tartotta a kampányzáróját a vasárnapi tartományi választás előtt a bajor CSU. Horst Seehofer pártelnök és Markus Söder tartományi miniszterelnök mellett az osztrák kancellár is megtisztelte a jelenlétével a bulit. Viszont nem volt ott sem Angela Merkel szövetségi kancellár, sem a CSU-val jó viszonyt ápoló Orbán Viktor. Hiányoztak-e ők a szimpatizánsoknak? És mit keres egy magyar a bajor CSU-ban?

Vasárnap választanak a bajorok, a pártok pedig bőségesen kiplakátolták jelöltjeikkel és jelmondataikkal Münchent. Az Azonnali megmutatja őket, és elmeséli, ki mire teszi a hangsúlyt. Helyszíni fotósorozat!

A napokban újra felélénkült az évszázados vita, hogy ki is az igazán magyar. A bonyolult okfejtések és a hosszadalmas levéltári kutakodások helyett egy sokkal biztosabb és izgalmasabb módszert ajánlunk, amihez már egy kis nyál is elég.

Hiába hozta nyilvánosságra az Országos Bírói Tanács a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal megregulázásáról szóló javaslatait, a Fidesz-frakció még nem foglalkozott vele. Az LMP azt ígéri: napokon belül beterjesztik a javaslatot. A Jobbik és az MSZP támogatná ezt, bárki nyújtja is be. A Mi Hazánk szerint a magyar embereket nem igazán érdeklik az ilyen hatalmi harcok.

Múlt héten megint óriásit robbantott a miniszterelnök, amikor közölte: „Az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz.” A külföldön élő magyarok mellett ezzel sikerült pár történelmileg fontos figurát is kizárnia a magyarságból. Na és mi van a Magyarországra beházasodott nigériai focistával? Azonnali-lista!

Rendeletmódosítás engedné, hogy időszakosan zsúfoltabbak legyenek a hajléktalanokat ellátó intézmények, miután a kormánypártok és a Jobbik szavazataival úgy módosították az alkotmányt, hogy október 15-től tilos életvitelszerűen közterületen tartózkodni. Hosszabb lenne a nappali melegedők nyitvatartási ideje is, amihez több szakember és pénz kéne.

Megrengette-e a PiS-t Lengyelországban, hogy lassan egy éve folyik ellenük a 7-es cikkelyes eljárás? Miben másolja Kaczyński Orbánt, és mit nem sikerült tőle eltanulnia? A lengyel vagy a magyar ellenzék bénább? Meghódítja-e a PiS Varsót, és miről fog szólni a lengyel EP-kampány? Agnieszka Łada, a lengyel Közpolitikai Intézet programigazgatója mindent elmagyaráz az Azonnalinak.

A Wizz Air ki tudja már, hányadik alkalommal változtatott a csomagszabályain, szigorodik a Ryanair is, szóval itt az idő kicsit tisztába tenni a dolgokat.

Mennyit lennének hajlandóak fizetni egy félévért a Corvinuson? Mit tennének, ha nem lenne más opció a költségtérítéses képzésen kívül? Az Azonnali körbekérdezte az egyetem magánosítása ellen tüntető egyetemistákat.

A 705 fős parlamentben még mindig a Fideszt, az erdélyi RMDSZ-t és a felvidéki MKP-t is sorai között tudó Európai Néppárt lenne többségben, bár jelentősen kevesebb mandátummal: az EPP 41 mandátummal szerezne kevesebb most, mint 2014-ben. Az itthon az MSZP-t és a DK-t sorai között tudó balközép frakció (S&D) 51 taggal lenne karcsúbb. Mutatjuk a friss kalkulációt!

Begyógyítaná a Trianon okozta sebeket, támogatná az ezzel kapcsolatos emlékévet, és már azelőtt elkezdett Erdélybe járni, hogy politikus lett volna. Nem, ezek az állítások nem egy fideszes képviselőtől származnak, hanem a szocialista Molnár Zsolttól. Nagyinterjú az MSZP nemzetpolitikájának új irányáról, és arról, hogy kit támogatna az MSZP budapesti főpolgármesternek.

Korrupt, piás, pedofil papokról szóló botrányfilmekkel nagyot lehet menni mostanság, de a Kler bőven übereli az eddigieket. A lengyel film nem csak az egyházról, de általában az emberek által működtetett rendszerekről is sokat elárul. Nem csoda, hogy az egyházon kívül a politika is kiakadt a filmen, ami közben viszont rekordokat döntöget a lengyel mozikban. Van pár tippünk, miért.

Vasárnap választott Bosznia-Hercegovina. A bonyolult alkotmányjogi rendszer miatt egyszerre újultak meg a háromtagú konföderatív elnökség mellett a két rész, a Szerb Köztársaság, illetve a Bosnyák-Horvát Föderáció vezetői testületei. Az eredményt tovább bonyolítja, hogy a rendszer lényegét adó etnikai elem mindenféle közös gondolkodást lényegében blokkol. Ezen pedig lényegében a mostani választás sem változtatott. Mi történt tehát? És mi várható?

Mi volt a baja a korrupcióellenes európai polgári kezdeményezés főszervezőjének azzal, hogy az LMP segíteni akar nekik az aláírásgyűjtésben? Mit szól Keresztes László Lóránt LMP-társelnök ahhoz, hogy nyilvánosan megdorgálták őket? És Hadházy Ákos ahhoz, hogy újabb, párhuzamos aláírásgyűjtés indul az uniós pénzek körüli korrupció visszaszorítására? Az Azonnali megkérdezte őket.

A medvével is megbirkózó Habib Nurmagomedov óriási MMA-meccset nyert vasárnap hajnalban, de a sportértéken kívül már ott van mögötte az az imidzs, amit az orosz elnök, Vlagyimir Putyin épített fel az orosz népnek.

A globális felmelegedés ellen vívott csata még nincs veszve, ha a politika és a gazdaság megfelelő gyorsasággal reagál, 2050-re megállítható a bolygó hőmérsékletének további durva növekedése, áll a világklímatanács friss jelentésében. Az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy addigra 1,5 vagy 2 Celsius-fokkal melegedik-e fel a Föld. Elmondjuk, miért.

Romániában alig több mint 20 százalék szavazott azért, hogy alkotmányba írják: a házasság egy férfi és egy nő között jön létre. Még 30 százalékos érvényességi küszöböt sem sikerült megütni. Mik a lehetséges okai a bukásnak, és vajon miért szavaztak még kisebb arányban a magyarok? Leginkább az, hogy az égvilágon semmi értelme nem volt népszavazni, de azért sorolunk még több okot is.

Hiába hagyta ott újabb három képviselő a Jobbik frakcióját, a jelenlegi házszabályi rendelkezések szerint nem alapíthatnának frakciót a Mi Hazánk Mozgalom színeiben. Ugyanakkor a Jobbik állítja: a mi hazánkos Dúró Dóra már egyeztetett a vonatkozó szabályok módosításáról Kövér László házelnökkel. Dúró az Azonnalinak cáfol, mondván: a köszönésen túl nem beszél Kövérrel.

Vasárnap választ Bosznia-Hercegovina, Európa legbonyolultabb állama. Két rész: a Szerb Köztársaság és a Bosnyák-Horvát Föderáció felett vannak még a konföderatív testületek, mint például a háromtagú államelnökség. Lefele pedig kantonális parlamentek teszik működésképtelenné a soknemzetiségű államot. Vannak azonban már pártok, amelyek szakítanának végre a nemzetiségi elvvel.

A metált csak az erőszakos, másokat kirekesztő férfiak hallgatják – ezt a közkeletű vélekedést cáfolta meg Lindsay Bishop, a Londoni Egyetem doktorandusza, aki metálzenekarok turnéin is részt vett annak érdekében,
hogy belátást kaphasson a metálzenei közösségek belső működésébe.

Jövő vasárnap választ Bajorország. Egy héttel a választás előtt már csak 33-35 százalékra mérik a kormányzó CSU-t, amely egyedül biztosan nem fog tudni kormányt alakítani. Sőt, matematikailag még olyan felállás is lehetséges, hogy egy négypárti szivárványkoalíció lenyomja a CSU-t. A pártelnök Seehofer már most a tartományi miniszterelnök Söderre hárít. Mi folyik Bajorországban?

Maratoni várakozás után derült ki: a Jobbik frakciója kizárta sorai közül Volner János alelnököt, aki le akarta váltani pártvezetést. Volnerrel együtt távozik Apáti István és Fülöp Erik is. De vajon visszaadják-e a mandátumukat, ahogy arra Szent Koronánál megesküdtek? Ez már csak holnap derül ki.

Újra itt az Azonnali-lista! Ezúttal azokat a semmitmondó modorosságokat gyűjtöttük össze, amik nélkül egyszerűen nem okoskodás az okoskodás!

Ne ülhessenek az OBH-t felügyelő OBT-ben Handó kinevezettjei, citálhassa az OBT Handót a parlament igazságügyi bizottsága elé, és kapjon az OBT külön pénzt, amit Handó nélkül is elkölthet. Ezeket szeretnék elérni az OBT bírái, akik egy törvényjavaslatot dolgoztak ki a bíróságokat igazgató OBH és az elméletileg azt felügyelni hivatott OBT viszonyának kiegyensúlyozására. Megmagyarázzuk, mi van a javaslatban, és mennyi az esélye, hogy lesz belőle valami.

2013 óta senkit nem zavart a töméntelen lőcs Facebookon, de a héten kiszúrta a Magyar Idők is a dolgot. Kiállnak-e vajon a Facebook ellen rendre balliberális véleményterrort kiáltók a művészi szabadság mellett?

Mire lenne képes a Magyar Honvédség, ha váratlan támadást indítana ellenünk Ukrajna vagy Szlovákia? Mennyi idő után kényszerülnénk a megadás jegyében fehér zászlót lengetni az ukrán hadseregnek, és meg tudnának-e szorongatni minket a szlovákok? Az Azonnali szigorúan elméleti kalandozása egy véresen komoly téma körül, avagy csapataink harcban állnak: negyedik rész.

Tudják-e a kolozsvári románok, milyen nap augusztus 20-a? Mit kívánnak Magyarországnak a magyar állam alapításának ünnepén? Felköszöntötték-e őket magyar ismerőseik a román nemzeti ünnepen? És: hol van több rasszista, itt vagy ott? Az Azonnali ünnepi videója egyenesen a Mărăști-lakótelepről és a főtérről.