Horvátország fővárosába eljutni sem nehéz, ott lenni sem drága, és még a hangulata is jó. Minden adott hozzá, hogy többen ugorjanak át oda tőlünk.

Bukott-e valaki a sikertelen népszavazáson? Ki lesz az ellenzéki államfő kihívója? Illyés Gergely politológussal jártuk körbe, hogyan áll ma a pártok népszerűsége, és miért lesz nehéz az új pártot indító román Bajnainak befutni.

Bármiféle ítélkezés nélkül mutatunk olyan közszereplőket, akik az évek alatt elkezdték valamivel jobban szeretni Orbán Viktort, pedig korábban még nagyon nem így voltak vele. A képre csak négy embert tettünk, mert így szebb!

A többmillió alkoholista országában jó hír, hogy bár a dohányzást betiltaná Lázár János, az alkoholt azért nem. Az Azonnali megkérdezte tőle: miért akarja, hogy a dohányosok ne szavazzanak a Fideszre a jövőben? Mit szólt az ötletéhez Orbán Viktor? Lesz-e alkoholtilalom, mint a Tanácsköztársaságban? Zaklatott-e már valakit online, és tudja-e, mit csinálnak a fiai az interneten? Videóinterjú!

Noha az európai sajtó jelentős részét bejárta hír, hogy Matteo Salvini elindulna a szélsőjobboldali pártok közös jelöltjeként az Európai Bizottság elnöki posztjáért, a Repubblicának adott interjúban az olasz belügyminiszter egyáltalán nem ennyire egyértelmű. Annál egyértelműbben vall szerelmet Moszkvának.

Több Európa kell, ez egyértelmű. Úgy is mondhatjuk, hogy Orbán ellenpólusa vagyunk, mondja az Azonnalinak Robert Habeck, a német Zöldek elnöke, aki ennek ellenére nem közösködne az EP-választási kampányban Macronnal. Az Azonnali felvetésére, hogy felvennének-e a német Zöldek egy magyar zöldpolitikust az EP-listájukra, azt mondta: elképzelhetőnek tartja az ötletet.

Mennyire van képben a magyar társadalom azzal, hogy mi az az autizmus? Mennyire segít az állam az autista gyermekeket nevelő családoknak? Új sorozatunkban körüljárjuk az autizmus problémakörét: elsőként azt, hogy egyáltalán mit jelent az, ha autista gyermek van a családban.

Hogyan jutott ingatlanhoz a lakástakarékok állami támogatását villámgyorsan eltörlő kormány tagja, Gulyás Gergely? Kapnak-e fizetésemelést a hajléktalanokkal dolgozó szakemberek? Miért nem szavazta meg a Fidesz-KDNP a Trianon-emlékévet? És kapnak-e visszafizetési kedvezményt a diákhiteles apák? Az Azonnali erről kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert a kormányinfón, ahova az új kormány megalakulása óta először mehettünk be.

Ha az LMP-vel meg tudunk állapodni legalább egy pár körzetben, akkor a kétharmad megelőzhető lett volna. De Vona Gábor és Szabó Gábor pártigazgató számára semmilyen B-forgatókönyv nem volt, csak a győzelem járt a szemük előtt – mondja Szávay István az Azonnalinak. A jobbikos parlamenti képviselő az önkritikán túl azt is elmondja, árulónak tartja-e Volner Jánost, ő kilép-e a pártból, és miért hívják a barátai Pumpinak. Nagyon nagyinterjú!

Decemberben tartja pártkongresszusát a Németországot kormányzó Kereszténydemokrata Unió. Többek között pártelnököt választanak. A bajor választások tovább karcolták Merkel tekintélyét, és ha két hét múlva Hessenben elveszti a CDU a kormányfői posztot, elindulhat Merkellel szemben a lázadás. Ennek első lépése lehetne, ha nem választanák meg újra pártelnöknek. Három ellenjelöltje már most van a Németországot lassan 13 éve vezető kancellárnak.

Mivel a kormány határozottan cáfolta, hogy Orbán Viktor lányát hozta volna haza egy honvédségi repülő Ciprusról, ismét felhívtuk Demeter Mártát, aki erről tett fel kérdést a honvédelmi miniszternek. Az LMP női társelnökségére aspiráló politikustól megkérdeztük azt is, hogy még mindig alkalmasnak tartja-e magát.

Ezt kérdezi az LMP-s Demeter Márta egy iratbetekintés után a honvédelmi minisztertől. A kormány cáfolja a dolgot, szerintük már eleve kérdés is hülyeség.

Nem a CSU, az AfD a Fidesz valódi szövetségese, mondta a német populista párt bajorországi elnöke az Azonnalinak vasárnap. Megkérdeztük Gulyás Gergelyt, mit szólnak az AfD közeledéséhez. A miniszter inkább a bajor keresztényszociális CSU-t dicsérte agyon, és azt is megígérte az Azonnalinak: ha legközelebb a kormányinfó bejáratánál fogunk várakozni, bemenekít bennünket.

Vajon miért szeretik annyira az AfD-ben a magyar miniszterelnököt? El tudnának képzelni a Fidesszel közös EP-frakciót? Miért kéne a CSU helyett inkább az AfD-vel szövetkeznie Orbánéknak? Martin Sichertet, az AfD bajorországi elnökét kérdezte az Azonnali mindezekről, aki pártjának a vasárnapi bajor tartományi választáson elért eredményét is értékelte nekünk Münchenben.

Az európai parlamenti választásokon mindenki ott szavaz és indul, ahol be van jelentve. Magyarok tehát nyugodtan részt vehetnek más országok EP-választásán. És nem csak szavazóként, de jelöltként is! Induljanak hát magyar jelöltek a német, francia, lengyel vagy horvát pártok listáin!

Öt évvel ezelőtti eredményüket megduplázva második helyre futottak be a Zöldek a bajor tartományi választáson. A választási partin meg akartuk tudni a párt tagjaitól és szimpatizánsaitól, hogy mi lehet a siker titka, mit kellene eltanulniuk más európai és magyar zöldpártoknak tőlük. Leginkább csak demokrata-européer jelszavakat kaptunk azonban válaszul. Volt, aki orbánozott, és olyan is, aki nem tudta, hogy vannak-e magyar zöldek.

Szivárványszínű jobbikos molinóval tiltakoztak a párt kiábrándult keményvonalasai a képviselői irodaház előtt, az Azonnali pedig arról kérdezte a jobbikos képviselőket, hogy mit szólnak a tiltakozáshoz és a frakciót otthagyókhoz. Mirkóczki például már rég kizárta volna Volnert. Videó.

Komoly konfliktusokat eredményez, ha valaki az ellenzéki oldalon fel meri vetni, hogy Orbán Viktortól kéne tanulni, vagy hogy nem szégyen valamiben egyetérteni a Fidesszel. De miért szül ez olyan nagy indulatokat? Miért utasítja el az ellenzéki mainstream csípőből az ilyen javaslatokat?

Ma választ Bajorország. Már csak 33-35 százalékra mérik a korábban egyeduralkodó CSU-t, amely egyedül biztosan nem fog tudni kormányt alakítani. Sőt, még olyan felállás is lehetséges, hogy egy négypárti szivárványkoalíció lenyomja őket. Mi lesz Münchenben? Kövesd az Azonnalin percről percre!

Ki kéne cserélni a német kancellárt az osztrákra? Vagy akkor már jöjjön inkább egy újabb Anschluss? Megérdemli-e a CSU, hogy leszerepeljen vasárnap a választáson, egyáltalán, ki szavaz rájuk Münchenben? Mi köze a menekülteknek a hiányzó fogakhoz? München központi piacán kérdeztük körbe a helyieket.

Egy hatalmas müncheni sörcsarnokban tartotta a kampányzáróját a vasárnapi tartományi választás előtt a bajor CSU. Horst Seehofer pártelnök és Markus Söder tartományi miniszterelnök mellett az osztrák kancellár is megtisztelte a jelenlétével a bulit. Viszont nem volt ott sem Angela Merkel szövetségi kancellár, sem a CSU-val jó viszonyt ápoló Orbán Viktor. Hiányoztak-e ők a szimpatizánsoknak? És mit keres egy magyar a bajor CSU-ban?

Vasárnap választanak a bajorok, a pártok pedig bőségesen kiplakátolták jelöltjeikkel és jelmondataikkal Münchent. Az Azonnali megmutatja őket, és elmeséli, ki mire teszi a hangsúlyt. Helyszíni fotósorozat!

A napokban újra felélénkült az évszázados vita, hogy ki is az igazán magyar. A bonyolult okfejtések és a hosszadalmas levéltári kutakodások helyett egy sokkal biztosabb és izgalmasabb módszert ajánlunk, amihez már egy kis nyál is elég.

Hiába hozta nyilvánosságra az Országos Bírói Tanács a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal megregulázásáról szóló javaslatait, a Fidesz-frakció még nem foglalkozott vele. Az LMP azt ígéri: napokon belül beterjesztik a javaslatot. A Jobbik és az MSZP támogatná ezt, bárki nyújtja is be. A Mi Hazánk szerint a magyar embereket nem igazán érdeklik az ilyen hatalmi harcok.

Múlt héten megint óriásit robbantott a miniszterelnök, amikor közölte: „Az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz.” A külföldön élő magyarok mellett ezzel sikerült pár történelmileg fontos figurát is kizárnia a magyarságból. Na és mi van a Magyarországra beházasodott nigériai focistával? Azonnali-lista!

Rendeletmódosítás engedné, hogy időszakosan zsúfoltabbak legyenek a hajléktalanokat ellátó intézmények, miután a kormánypártok és a Jobbik szavazataival úgy módosították az alkotmányt, hogy október 15-től tilos életvitelszerűen közterületen tartózkodni. Hosszabb lenne a nappali melegedők nyitvatartási ideje is, amihez több szakember és pénz kéne.

Megrengette-e a PiS-t Lengyelországban, hogy lassan egy éve folyik ellenük a 7-es cikkelyes eljárás? Miben másolja Kaczyński Orbánt, és mit nem sikerült tőle eltanulnia? A lengyel vagy a magyar ellenzék bénább? Meghódítja-e a PiS Varsót, és miről fog szólni a lengyel EP-kampány? Agnieszka Łada, a lengyel Közpolitikai Intézet programigazgatója mindent elmagyaráz az Azonnalinak.

A Wizz Air ki tudja már, hányadik alkalommal változtatott a csomagszabályain, szigorodik a Ryanair is, szóval itt az idő kicsit tisztába tenni a dolgokat.

Mennyit lennének hajlandóak fizetni egy félévért a Corvinuson? Mit tennének, ha nem lenne más opció a költségtérítéses képzésen kívül? Az Azonnali körbekérdezte az egyetem magánosítása ellen tüntető egyetemistákat.

A 705 fős parlamentben még mindig a Fideszt, az erdélyi RMDSZ-t és a felvidéki MKP-t is sorai között tudó Európai Néppárt lenne többségben, bár jelentősen kevesebb mandátummal: az EPP 41 mandátummal szerezne kevesebb most, mint 2014-ben. Az itthon az MSZP-t és a DK-t sorai között tudó balközép frakció (S&D) 51 taggal lenne karcsúbb. Mutatjuk a friss kalkulációt!

Begyógyítaná a Trianon okozta sebeket, támogatná az ezzel kapcsolatos emlékévet, és már azelőtt elkezdett Erdélybe járni, hogy politikus lett volna. Nem, ezek az állítások nem egy fideszes képviselőtől származnak, hanem a szocialista Molnár Zsolttól. Nagyinterjú az MSZP nemzetpolitikájának új irányáról, és arról, hogy kit támogatna az MSZP budapesti főpolgármesternek.

Korrupt, piás, pedofil papokról szóló botrányfilmekkel nagyot lehet menni mostanság, de a Kler bőven übereli az eddigieket. A lengyel film nem csak az egyházról, de általában az emberek által működtetett rendszerekről is sokat elárul. Nem csoda, hogy az egyházon kívül a politika is kiakadt a filmen, ami közben viszont rekordokat döntöget a lengyel mozikban. Van pár tippünk, miért.

Vasárnap választott Bosznia-Hercegovina. A bonyolult alkotmányjogi rendszer miatt egyszerre újultak meg a háromtagú konföderatív elnökség mellett a két rész, a Szerb Köztársaság, illetve a Bosnyák-Horvát Föderáció vezetői testületei. Az eredményt tovább bonyolítja, hogy a rendszer lényegét adó etnikai elem mindenféle közös gondolkodást lényegében blokkol. Ezen pedig lényegében a mostani választás sem változtatott. Mi történt tehát? És mi várható?

Tudják-e a kolozsvári románok, milyen nap augusztus 20-a? Mit kívánnak Magyarországnak a magyar állam alapításának ünnepén? Felköszöntötték-e őket magyar ismerőseik a román nemzeti ünnepen? És: hol van több rasszista, itt vagy ott? Az Azonnali ünnepi videója egyenesen a Mărăști-lakótelepről és a főtérről.