Keserves volt az olasz kormányalakítás, de végül is felállt az első euroszkeptikus pártokból álló kormány az EU egyik alapító tagállamában. Érdemes-e rettegni a Lega és az Öt Csillag populista koalíciójától? Összeveszhet-e az olasz kormány Orbánnal a migránskvótán? Megszavaznák-e nekünk vagy a lengyeleknek a hetes cikkes szankciós eljárást? És miért akarnak jóban lenni Putyinnal? Stefano Bartolini, a firenzei EUI politológusprofesszora mindent elmond az Azonnalinak.

Egy, csak egy párt van az ellenzéki térfélen, ahol nem volt belharc vagy vezetőváltás a választásokat követően: a Demokratikus Koalíció. De vajon miért van az, hogy egy kicsit se rendült meg a bizalom Gyurcsány Ferencben? A DK elárulta az Azonnalinak a párt egységének titkát!

A hollandok után a finnek is megelégelték, hogy a Fidesz még mindig az Európai Néppártban ül. Bár a hollandok képtelenek voltak rendes választ adni kérdéseinkre, a Finn Nemzeti Koalíció EP-képviselője metaforákban megírta az Azonnalinak, mi a bajuk Orbánékkal. Liberális demokrácia, szabadság, civilek.

Macedónia és Görögország megegyezett a régóta tartó névvitájukról. A kisszerű és eléggé balkánias vita vége a jövőben megnyithatja az euroatlanti integráció útját a mostantól Észak-Macedónia néven futó ország számára – egyben végleg levette Jugoszláviát a térképről. Techet Péter elmondja, mit kell minderről tudni.

Mit tanulnának Molnár Gyulától? Mekkora tétben fogadnának saját győzelmükre? Miért jobb az egyik jelölt, mint a másik? Egyáltalán, mi szükség van még szerintük a szocialista pártra ma Magyarországon? Az Azonnali az MSZP két elnökjelöltjét, Mesterházy Attilát és Tóth Bertalant kérdezte.

Nem fogja megváltoztatni nevét a miskolci időközi önkormányzati választáson induló Erdei Sándor, vagyis Rokker Zsolti – ezt maga az érintett mesélte el az Azonnalinak. Korábban azért fontolgatta művésznevéből a Zsolt beemelését is a saját nevébe, mert miután jelölt lett, a semmiből előbukkant egy másik Erdei Sándor, aki érdekes módon szintén elindul ugyanazon voksoláson.

A zágrábi belügyminisztérium megtiltotta, hogy a horvátországi Rijeka városa az osztrák-magyar időkből származó trikolórt használhassa újra hivatalos városi zászlóként. A döntés jól illeszkedik a horvát kisebbségellenes tendenciákba.

Van, akit nem érdekel, van, akit idegesít, és van, aki rajong érte: csütörtökön indul a labdarúgó világbajnokság, immár nyolcadik alkalommal Magyarország nélkül. Kinek szurkol az utca embere? Megkérdeztük.

A bíróság első fokú döntése szerint befolyással üzérkedett Maci és Izrael, avagy három év fogházra ítélték Busch Béla sztárügyvédet, míg a szökésben lévő vállalkozó, Keserű Sándor Izrael öt év börtönt kapott. A szintén vádlott színészt, Oszter Sándort felmentették. Tudósítás a tárgyalóteremből!

348 ezer ember költözött el eddig Horvátországból. Ez huszonháromszor több, mint ahányan a háborúban meghaltak 1991 és 1995 között. A helyzet valóban drámai: a becslések szerint tíz éven belül a most bő négymilliós Horvátországban csak alig három milliónyian fognak élni állandóan.

Németország nem fizetett eleget a gazdasági befolyásáért: csatlósai Kelet-Európában gazdasági csatlósok, akiket nem lehet politikai manipulációval irányítani. Ha Németország mögül kivesszük az EU alapszerződéseit, akkor politikai súlya kevés marad a méreteihez képest. Ha pedig Merkel nem akar regionális tényezővé zsugorodó országot vezetni, erősítenie kell az EU-t.

Lovas István egy kicsi nagyvilágiság volt a magyar provincializmus sötétjében, mégis dacos gerrillaharcra használta külpolitikai tájékozottságát, ami a kilencvenes években hiánypótló volt. Mára azonban ő maga egyre kevésbé értette Magyarországot és a világot. Kár érte. Isten nyugosztalja.

Jézus, Ivan Gyenyiszovics, Jókai Mór: ezt kéne olvasnia mindenkinek. Meg még egy csomó mást is. Avagy ellátogattunk a Könyvhétre, hogy kiderítsük: mi az az egy könyv, amit az oda kinézők szerint senkinek sem szabad kihagynia.

Külföldi befolyás veszélyezteti a választások tisztaságát. Ez a harsány szlogen mérgezi a választások hangulatát Magyarországtól kezdve Svédországon át az Egyesült Államokig. De lehet-e külföldi veszélyről – Sorosról, orosz befolyásról – beszélni egy világban, ahol a határok elvesztették jelentőségüket?

Az Azonnali megtudta, ki vezeti mostantól a parlamenten kívüli mozgalmat. A régi-új pártelnök a küldöttgyűlésen az első körben 56 százaléknyi voksot kapott.

Kellemetlen döntést hozott az Alkotmánybíróság? Sebaj, felülírjuk gyorsan magasabb szinten az útban lévő szabályt, esetleg hozunk egy törvényt kifejezetten csak azokra szabva, akiknek mi azt címezni szeretnénk! Mielőtt legyintenél, hogy már megint Orbánék gránitszilárd alkotmányos drámájának újabb jelenetéről van szó, elmondjuk: a főszereplő ezúttal Németország és az EU. Meg a gonosz kispártok, akik elveszik a Mutti elől az EP-mandátumot.

A legnevesebb fantasztikus irodalmi lapokban publikál, cikkeit a sci-fi Oscar-díjára, a Hugóra jelölték, a transzneműség témáit körüljáró fantasztikus novellákat gyűjtő antológiája pedig már díjat is nyert. Takács Bogi neve egyre ismertebb külföldön, itthon alig beszélnek róla. Mi most beszéltünk vele.

Közeledik a nyár, a fesztiválszezon és a szerelem: egyértelmű tehát, hogy beszélnünk kell az óvszer áfájáról. De mit felejtettek el a párbeszédesek?

Úgy tűnik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz tudatosan veszi át és építi be politikájába azokat az eszközöket, amelyek rövid és hosszú távon is negatívan hatnak az állampolgári aktivitásra. De miért passzív a magyar, ha politikáról van szó? Öt lehetséges okot veszünk sorra.

Berezelt Európa az új olasz kormánytól, miután a populistának nevezett Öt Csillag és a Lega alakított kormányt. Az ország gazdasága régóta stagnál, nagy az adósság és a munkanélküliség, az új kormány ráadásul kiszámíthatatlan. Mi lesz most? Kilép Olaszország az eurózónából, újabbat rúgva a válságból válságba bukdácsoló EU-ba? Vagy következik a görög dráma újabb felvonása, és elengedik az adósságaikat? Politológusok és közgazdászok jósoltak Firenzében.

Az ukrán kormányban is van, aki beszél magyarul, de az oktatási minisztériumban még angolul sem tudnak interjút adni. A magyaroktól viszont elvárják, hogy szinte csak ukránul tanuljanak. Mi köze a nyelvtörvénynek az ukrán-orosz konfliktushoz, miért nem tiltakoztak ellene az amerikaiak, és mit szólnak az ukránok az Orbán-Putyin barátsághoz? Riportunk Kijevből.

Majdnem három hónap telt el, amíg Brüsszel, Berlin és a „piacok“ beletörődtek, hogy olyan kormány alakulhasson Rómában, ami a választók akaratát kifejezi. Márpedig Olaszország többségének elege van abból az Európai Unióból, amely csak akkor félti a demokráciát, amikor a német gazdasági érdekek vannak veszélyben. Az új római kormány esély lehet arra, hogy az európai egység több legyen, mint Adolf Hitler vágyálma: az Európa feletti német hegemónia.

Szeptembertől ismételten utcára hívná az embereket a választások után több tízezres tömegtüntetéseket szervező Mi vagyunk a többség csoport. A kutatások és a korábbi példák azonban azt mutatják, hogy a magyar társadalomra a politikától elforduló, rezignált passzivitás a jellemző. Így a koreográfia minden bizonnyal a korábbiakhoz lesz hasonló: nagy lánggal égő, majd gyorsan magukba roskadó demonstrációkra lehet számítani.

Versenyben van Hajnal Miklós szóvivő, Szarvas Koppány Bendegúz és Göncz Árpád unokája is! A jelenlegi elnökség tagjai nem indulnak újra.

Jó ötlet-e Fidesz által dominált rendpárti közhangulatban egy hajléktalanokat segítő ex-SZDSZ-est indítani polgármesternek pont a 8. kerületben? Ezt magától a közös ellenzéki jelölttől próbáltuk megtudni, de szerinte ez értelmetlen kérdés, és egy demokráciában nem csak a levegő jobb, de a kérdések is. Győri Péter hülye kérdésekre hülye választ ad, nem emlékszik, hogy kire szavazott áprilisban, és vallomást tesz az SZDSZ-ről meg Demszky Gáborról. Nagyinterjú.

Milyen magyar nőket kellene rárakni a forintra? Hogyan viszonyulnak az időhöz a növények? Miféle szörnyű útra térnek azok, akik megkeserednek? Lehet-e igaz a történetírás? Hogyan lett Romániáé Erdély? Az Azonnali a könyvhét alkalmából mindenféle tényirodalmi alkotásokat ajánl nektek. Tizenhetet.

A szlovén napi- és hetilapokban az elmúlt hetekben többször orbánoztak, mint a magyar ellenzéki közéletben. Legalábbis azokban, amelyek nem vették át frissen a sorosozós-migránsozós habonyi receptet. Vasárnap másfélmillió szlovén eldöntheti, hogy sikeres magyar exporttermék lehet-e Orbán Viktor.

Elindul a Momentum Mozgalom elnöki pozíciójáért Fekete-Győr András, a párt eddigi elnöke, de két kihívója is akad. Információink szerint szintén elnök lenne ugyanis a párt egyik alapítója, Nemes Balázs és Dukán András Ferenc korábbi elnökségi tag. Az elnökségbe is tucatnyian szeretnének bejutni a jövő vasárnapi tisztújításon.

Májusi adásunkban Erdély Magyarországgal való uniójának 170 éves évfordulója okán beszélünk arról, hogy hogyan is jutottunk 1848-ig, hogy hogyan nézett ez ki Európa-szinten, s arról is, hogy miért érezték úgy sokan utána, hogy nem lehet hagyni a negyvennyolcból? Itt az Azonnali történelmi műsorának nyolcadik része!

Egy pornóforgatás, ahol a szereplők nem egészen emberek; Enikő, aki nem jut egyről a kettőre; egy közel százhúsz éve kiadatlan botránykönyv; egy lány, akinek kilences iker begóniái születnek; egy furcsa körülmények között öngyilkos színész és Kádár János árulásának hét napja. Könyvheti ajánlóval jelentkezik a Könyves Kálmán, az Azonnali új könyves rovata.