Eddig fel sem tűnt, de most már biztosan mindenhol ezt fogod látni! Van ám magyarázat is arra, hogy miért szeretik ennyire a csatornák a bemondóbubit.

Az oroszok hivatalos nemzetiségi státuszra pályáznak, és össze is gyűjtötték ehhez a szükséges ezer aláírást. Az MTA szerint nem igaz, hogy az orosz honos népcsoport lenne, de végső döntés csakis a parlament fideszes többségén múlik.

Amíg a magyar miniszterelnök brüsszeli zsoldosokat eljövetelét féli, addig az ellenzék kivételesen valamiben egyetért: jó húzás lehet a Frontex erősítését célzó mostani uniós javaslat, Magyarország szuverenitását pedig nem veszélyeztetné, hiszen csak tagállami felügyelet mellett dolgozhatnának az uniós határőrök.

Orbán Brüsszelt antiszemitázza a Sargentini-jelentés kapcsán. De miért? Új habonyi stratégia van? Orbán Viktor a következő európai parlamenti ülésre már kaftánban és prémkalapban fog elmenni? Ha volt ő már polgári úrigyereknek, szocialista melósnak, elhízott házmesternek öltöztetve, miért ne lehetne a jövőben haszid is akár? Techet Péter eszmetörténeti elemzése az Azonnalin!

Néhány száz tüntetőt sikerült csak a DK-nak kedden mobilizálnia az elvileg kormánydöntésre hivatott demonstráción. Az Azonnali ezért arra volt kíváncsiak, miért voltak ilyen kevesen, és lesznek-e még vajon tömegtüntetésnyien a héten?

Csak nem elkezdődött Magyarország németizálása? Az Azonnali utánajárt.

Az EU azért nem tesz semmit az őshonos kisebbségekért, mert ők nincsenek az utcán, és nem pufogtatnak fegyvereket, Nyugaton meg mindenki a bevándorlókra gondol, amikor a kisebbségek szóba kerülnek – mondja az Azonnalinak Vincze Loránt, a Minority Safepacket kezdeményező FUEN elnöke, aki a szuverenista EP-frakcióktól számít a kisebbségek támogatására. Szerinte a romák nem férnek bele a klasszikus kisebbségvédelembe. Nagyinterjúnkból az is kiderül: Vincze szívesen rajta lenne az RMDSZ 2019-es EP-listáján.

Soha nem kritizáltuk Magyarországot a határok védelme miatt, sőt, kifejezetten nagyra értékeljük a magyar kormány erőfeszítéseit – írta az Azonnalinak a CDU/CSU EP-delegációvezetője. Az egyetemi autonómia megsértését és a civil szervezetek korlátozását viszont nem fogadják el. Ezért szavazták meg a Sargentini-jelentést, amely inkább egy kampánydokumentumra hasonlít, semmint józan helyzetértékelésre – közölte Daniel Caspary.

Csak nem elkezdődött Magyarország németizálása? Az Azonnali utánajárt.

Áder János lekéste a bukaresti nemzetközi csúcstalálkozóját, mert a repülőgépe – nem először – felmondta a szolgálatot. Az Azonnali utánajárt, hogyan juthatott volna el mégis a köztársasági elnök a találkozóra a román fővárosba.

Hosszadalmas munkával, vagy Gyurcsánnyal tüntetve fogják megbuktatni a kormányt? És vajon a fideszesek gratuláltak-e már Orbán Viktornak az újabb kétharmadhoz? Az őszi parlamenti szezon első napján kérdeztük a képviselőket.

Hétfőig kellett befizetni a bevándorlási különadót, de erősen kérdéses, kik és mi alapján fogják megfizetni ezt a gumifogalmakra épülő adónemet. A CEU szerint rájuk akár vonatkozhat is az adókötelezettség, míg az afrikai és arab diákok ezreit Magyarországra hozó állami alapítvány szerint rájuk biztosan nem. A NAV sem adott egyértelmű választ ezzel kapcsolatos kérdéseinkre, a hivatalos tájékoztatóból pedig semmi sem lett világosabb. Számos menekülteket segítő szervezet viszont már jelezte: ők biztosan nem fognak különadót fizetni.

Az utcán döntené meg az Orbán-kormányt Gyurcsány Ferenc, aki bejelentette: keddtől utcára viszi az ellenzéket. Fotók az EU-párti tüntetésről!

A műfaj kedvelői számára jó hír lehet, hogy a mai nappal kezdetét veszi az őszi parlamenti ciklus. Avagy ismét egy kupacon lesznek a telefonálást szimuláló, gyorsléptű politikusok – akik többsége persze preventív jelleggel inkább jó messzire elkerüli azt a nyúlfarknyi részt a parlamentben, ahol még forgathat a sajtó. Az Azonnali összefoglalta, mi minden történt eddig, és mi várható ősszel.

Mire lenne képes ma a Magyar Honvédség, ha Horvátország vagy Szerbia váratlan támadást intézne az ország ellen? Jelačićot Pákozdnál megállítottuk 1848-ban, de törtek már be dél felől ellenséges erők hazánkba, akik aztán százötven évig itt maradtak. Az Azonnali játékelméleti kalandozása egy véresen komoly téma körül, avagy csapataink harcban állnak: második rész.

Egyik magyar EP-képviselőnek sem kellett volna szavaznia a Sargentini-jelentésről, mondja az Azonnalinak Meszerics Tamás. Az LMP EP-képviselője szerint a Bizottságnak kellett volna inkább lépnie, de nem mert, mert eddig úgy tűnt, hogy a Fidesz a Néppárt oszlopos tagja. Most viszont Orbán bejelentkezett a szélsőjobb vezetésére, de ez már minimum a C-terv a részéről, mondja Meszerics, aki még nem tudja, rajta akar-e lenni az LMP 2019-es EP-listáján.

Az ellenzék örült, a kormánypropaganda prüszkölt: Sebastian Kurzék „szembefordultak” Orbánékkal. Tényleg fordulatról van szó? Tényleg bármikor is szövetségese lett volna Kurz Orbánnak? Az Azonnali elmagyarázza.

Manfred Weber politikai Stockholm-szindrómából szavazta meg a Sargentini-jelentést, ami így is érvénytelen, mert valójában a tartózkodásokkal együtt nem lett meg a kétharmad az Európai Parlamentben – mondja Deutsch Tamás az Azonnalinak. Szerinte vérlázító, hogy milyen kevés pénzt kapunk az EU-tól, a korrupciós ügyek firtatására pedig az a válasza: a nyugati tagállamok előítéletesek a keletiekkel, és numerus clausust alkalmaznak velük szemben a vezető pozíciók kiosztásakor. Nagyinterjú a fideszes EP-képviselővel.

A Magyarországról szóló elmarasztaló jelentést készítő Judith Sargentini nem kívánta kommentálni az Azonnali kérdésére, hogy mit gondol frakciótársa, Meszerics Tamás távolmaradásáról a szavazáson. Az Azonnali villáminterjúja.

Orbánt elhagyta még visegrádi szövetségeseinek egy része is, konzervatív pártcsaládjának többsége pedig ellene voksolt. Azonban számos új orbánistát ismerhettünk meg a szerda kora délutáni szavazáson: német neonácik, portugál sztálinisták voksoltak a Sargentini-jelentés ellen. Névsorolvasás az Azonnalin!

Megszavazta az Európai Parlament a Magyarország elleni 7-es cikkelyes szankciós eljárás megindítását a Néppárt nagy részének voksaival. 448 képviselő támogatta, 197 ellenezte, 48 tartózkodott. Ha a tartózkodást voksnak vették volna, nem lett volna meg. Ilyen szavazásra még soha nem volt példa az EU-ban.

Milyen értékek sérülnek? Mióta tart ez az egész? Miért szavaz róla az Európai Parlament? Mi történik, ha megszavazzák? Itt van minden fontos infó.

Globális játékossá válhatna az EU, ha tisztában lenne az erejével, mondta Jean-Claude Juncker bizottsági elnök az utolsó State of the Union beszédében, külön odaszúrva egyet Amerikának is. Orbánt nem tisztelte meg azzal az Európai Bizottság jobboldali elnöke, hogy kiemelten kritizálja, viszont a Fidesz legnagyobb örömére beszélt arról, hogy jól képzett bevándorlók igenis kellenek.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök szerint a menekültválság megmutatta, hogy sok tagállam nem az EU alapértékeiben, hanem a nemzetállami visszarendeződésben hisz. Ennek pedig az lehet a veszélye, hogy Európa visszazuhan oda, ahol hetven éve, a fasizmus idején volt.

Indul-e hetes cikkelyes szankciós eljárás Magyarország ellen? Meggyőzi-e az EP-képviselőket a sok helyütt hanyag Sargentini-jelentés? A szemüknek vagy a szívüknek hisznek-e jobban a Néppárt politikusai? Az Azonnali Strasbourgból, az Európai Parlament ülésterméből követi az Orbán Viktor, Nigel Farage, Manfred Weber és Morvai Krisztina fellépésével színesített politikai show-t: a vitát.

A magyarok és a Fidesz is az EU áldozatai Orbán narratívájában. De mit tud kihozni abból a miniszterelnök, ha megindítják a 7-es cikkes eljárást Magyarország ellen, és még a Fideszt is kiteszik a Néppártból? Milyen lehetőségek vannak még, és hogyan hat ki ez az egész a jövő májusi EP-választásra? Mivel nyugtathatja le Orbán a Néppártot?

Sebastian Kurz bejelentette: az osztrák néppárti képviselők meg fogják szavazni a 7-es cikkes eljárás megindítását Magyarország ellen. Az osztrák kancellár arról is beszélt, hogy szerinte az is normális lenne, ha felfüggesztenék a Fidesz tagságát a Néppártban, amennyiben megindul az eljárás.

Van, aki szerint a Néppárt magát a szavazást is elmismásolja, más azt mondja: nem ismeri a magyar politikát, de meggyőződése, hogy a magyar demokráciával minden rendben van. Az Azonnali megkérdezett egy csomó EP-képviselőt, hogy Magyarország mellett vagy ellen szavaznak a hetes cikkely megindítása kapcsán. De kik azok, akiknek még a szavazás előtt két nappal sincs véleményük?

Bár már alig van idő a szavazásig, eddig gyakorlatilag csak a DK-sok és Morvai Krisztina jelentették ki határozottan, hogyan fognak szavazni. A szocialisták csak ezen a héten döntenek majd, Jávor Benedek pedig csak sejteti a válaszát.

A szokásos, sokszor minden alapot nélkülöző libnyaf mantrák benne vannak a Sargentini-jelentésben, miközben a jelentéstevő hatalmas ziccereket kihagyva szót sem fecsérel a haverokra és ellenségekre szabott jogalkotásra és a módszeres felülalkotmányozásra. Így sajnos a jelentést nehéz komolyan venni, pedig jó is lehetett volna, ha nézőpontot vált, és megpróbálja Orbánt a saját térfelén megverni. Megmondjuk, mi hülyeség a Sargentini-jelentésben, és mi nem, meg azt is, hogy mennyi az esélye ennek az egész 7-es cikkes izének.

Csigává változó iskolások, spirálformáktól megőrülő emberek, félelem, rettegés és borzongás, egy teljesen megőrülő város. Ki gondolta volna, hogy még az Írók Boltjában is árulnak obskúrus japán horrormangákat? Pedig így van, ráadásul nem is akármilyeneket: Junji Ito japán rajzoló Uzumaki című kiakasztó, ugyanakkor gyönyörű képregényét érdemes kézbe venni.

Az alapjogok és az alapértékek kérdésében nincs helye alkudozásnak az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó néppárti frakcióvezető szerint.

Tudják-e a kolozsvári románok, milyen nap augusztus 20-a? Mit kívánnak Magyarországnak a magyar állam alapításának ünnepén? Felköszöntötték-e őket magyar ismerőseik a román nemzeti ünnepen? És: hol van több rasszista, itt vagy ott? Az Azonnali ünnepi videója egyenesen a Mărăști-lakótelepről és a főtérről.